Befejezés: 2019. március 31. Beérkezés: 2019. április 1. Sorsolás: 2019. április 1.
További tudnivalókat, például a beállítási lehetőségek ismertetését itt találod: A cookie-k használatáról szóló szabályzat. Mindezek a változások a község megnevezésében is megmutatkoztak, ugyanis ekkor Nagykovácsházának hívták. A község fejlődésének jelentős állomása volt az 1883-as év. Ekkor készült el az Arad-Csanádi vasútvonal, s ez Mezőkovácsházát is bekapcsolta az országos közlekedés vérkeringésébe. Forgalmas útállomásként tartották nyilván az Orosháza-Arad útvonalon, sőt – mivel akkoriban a Szárazér még dereglyékkel hajózható volt, – hajóval akár Hódmezővásárhelyig vagy Szegedig is el lehetett jutni innen. Az I. Sportszelet nyereményjáték 2010 qui me suit. és II. világháború mérhetetlen viszontagságaival, borzalmaival és pusztításaival kitörölhetetlen nyomokat égetett a túlélők és a község életébe. Az első világháborúban 159 mezőkovácsházi és 81 reformátuskovácsházi, a második világháborúban 128 mezőkovácsházi és 37 reformátuskovácsházi katona esett áldozatul, emellett 420 zsidó honfitársunkat hurcoltak el. Mezõkovácsháza 1950-tõl kezdődően tartozik Békés megyéhez.
Az épület előtti tér az elnök meggyilkolása után a John F. Kennedy-Platz nevet kapta. • A beszéd többek szerint Kennedy legjobb beszédei közé tartozott. Célja az volt, hogy megmutassa: az Egyesült Államok szilárdan Nyugat-Németország oldalán áll, és hajlandó megvédeni, hogyha a keleti hatalmak az egész város elfoglalására törnének. • A becslések szerint körülbelül 5000 ember menekült el Kelet-Németországból a berlini falon keresztül, és sok százan vesztették életüket a szökési kísérletekben. • A falat messzemenően szökésbiztosra építették. A kerítés tetején a szögesdrót mellett egy sima felületű cső húzódott végig, hogy még nehezebb legyen átmászni rajta. A falat körülvevő területen pedig hosszú pórázokra kötött kutyák, a járműforgalmat akadályozó árkok, valamint 116-nál is több őrtorony volt. Elterjedt az a téves vélekedés, hogy Kennedy ikonikus mondata, az "Ich bin ein Berliner" nem azt jelenti, hogy "berlini vagyok", hanem hogy "lekváros fánk vagyok", mivel az utóbbit Berlinernek is nevezik.
1. A hidegháború alatt Európa kettéosztottságát jelképező berlini fal megépítését 1961-ben határozta el az NDK vezetése, hogy megakadályozza a keletnémet állampolgárok tömeges méretű Nyugat-Berlinbe menekülését. 2. 1949-től 1961-ig, a fal megépítésének kezdetéig közel 3 millió keletnémet hagyta el az NDK-t. 3. A berlini fal megépítése előtt a nyugatra emigrálók száma az egekbe szökött. 1961-ben a szögesdrótakadályok lefektetéséig, augusztus 13-ig 207 ezren menekültek Nyugat-Berlinbe. 4. A határzárat 1961. augusztus 13-án 500 tonna szögesdrót felhasználásával állították fel. A betonfalat két nappal később több ezer szászországi munkás segítségével kezdték el építeni. 5. A 155 kilométer hosszú, 3, 5 méter magas, 45 ezer betonelemből álló fal teljesen körülzárta Nyugat-Berlint. 6. Az NDK vezetése "antifasiszta védőgátnak" tekintette a falat, míg Willy Brandt fasisztának és "egy új koncentrációs tábor külső falának" nevezte a határzárat. 7. A fal számos családot szakított el egymástól, és megépítése után korábban Nyugat-Berlinben dolgozó NDK-állampolgárok tízezrei voltak kénytelenek új munka után nézni.
7. A berlini falnál 1989. február 6-án történt az utolsó gyilkosság. A 20 éves Chris Gueffroyt lelövő határőr 150 keletnémet márka jutalmat kapott. 8. A szabadság hiánya sokaknál pszichés problémákat okozott. Az ún. falbetegség miatt kelet-berliniek tömegei voltak kénytelenek pszichiáterhez fordulni. 9. A falhoz legközelebb lakó kelet-berlinieket jóval súlyosabban érintette az alkoholizmus, a depresszió és a családon belüli erőszak, mint a távolabb élő városlakat. 10. A Nyugat-Berlint körülzáró két betonfal közötti ún. halálsáv a nyulak lakhelyévé vált. A fal lebontása után számos állatot agyontapostak, míg a többiek javarészt a környékbeli bokrokban kerestek menedéket, ám sokan közülük éhen haltak. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Dft hungária zrt 30 Gödöllő sissi kastély
Ilyen volt nekünk Berlin, egy nap alatt! • V É G E • Következő cikk pár nap múlva!
Berlin egy nap alatt…(utazás, látnivalók, érdekességek) / Németország Németország fővárosa egy 4 millió fős metropolisz, amit Berlinnek hívnak. A korábban fallal ketté választott város rengeteg látnivalót és érdekességet rejt magába, így érdemesebb több napot is szánni rá. Azonban, ha ügyesek vagyunk ezt akár egy nap alatt is bejárhatjuk. Természetesen itt jön a kérdés… Vajon mi fér bele egy napba? Elsőre azt gondolnánk, hogy nem sok minden, mivel egy hatalmas városról beszélünk! Viszont egy jól megszervezett városnézéssel talán az igazán fontos helyszínek mind megtekinthetők Berlinben egy nap alatt is! Fotó: a dóm és Tv-torony /Mihály Gábor/ Egy nap Berlinben: Németország fővárosába a Ryanair légitársasággal érkeztünk meg. A célállomás a tavaly megnyitott Berlin Brandenburg reptér volt. Az út körülbelül másfélórát vett igénybe, így lényegesebben gyorsabb, mint autópályán 8-9 órát végig autózni. Budapesttől 870 kilométerre találjuk Berlint! Fotó: Berlin Brandenburg /Mihály Gábor/ Az impozáns látványt nyújtó és tényleg jó felszerelt reptérről az első feladatunk viszont az volt: Hogyan és mivel jussunk be a a belvárosba?