A konkrét eset: az alsó állkapocs belső, hátsó felén lévő kis kitü... Egészséges egyénben a fenti provokáló tényezők hatására kialakulhat a lappangó herpeszfertőzés. Fertőz vagy sem? A betegségek terjedését tekintve, az aftáról bebizonyosodott, hogy nem fertőző betegség, nem terjed kontaktussal, míg a herpesz igen (pl. : közös pohár, közös törölköző használatával, nemi érintkezés útján, de még puszival, csókkal is). A herpeszvírus a lakosság közel 90%-ában megbújva, az idegekben van jelen. Az átfertőződés még gyermekkorban történik, és csak bizonyos stresszfaktorok, fertőzések, betegségek (akár ugyanazok, mint az aftánál), amik az immunrendszer legyengülését okozzák, eredményezik a herpesz kiújulását. Hol jelenik meg? Lokalizációját tekintve mindkettő a szájnyálkahártyát érinti, de a nyelven, szájpadláson is előfordulhat. A herpesz az ajkakon is, ez a leggyakoribb előfordulási helye, ezzel szemben az afta leginkább a szájüregben okoz panaszokat. Herpesz Száj Szélén - Hólyag A Száj Szélén. Ritkább esetben mindkettő érintheti a nemi szerveket, de ilyenkor más betegségre vagy HSV2 fertőzésre kell elsősorban gondolni.
Kölcsey a Vanitatum vanitast 1823-ban írta. Érdekes, hogy ugyanebben az évben született a legjelentősebb verse is, amelyben azonban egészen más hangnemben szólal meg. Noha a Himnuszt szintén határozott és megingathatatlan pesszimizmus hatja át, ám Kölcsey nem a mindent megvető bölcs magabiztosságával, szarkazmusával, hanem egy középkori protestáns prédikátor alázatával és pátoszával szólal meg - tehát itt sem a maga nevében beszél. Vanitatum vanitas vers elemzés. A külső nézőpontra utal az alcím is (A magyar nép zivataros századaiból), amely egyes elemzők szerint az eredeti cím szerves tartozéka, ám valószínűleg csak a cenzúra megtévesztését szolgálta. A költő a látszattól eltérően saját korának problémáiról írt, ám az aktuális politikai helyzet miatt csak ilyen burkolt formában tehette. Kölcsey Ferenc (Anton Einsle olajfestménye) Az elemzés vázlata: Bevezetés A vers szövege (olvassátok végig, lehetőleg kétszer is: először magatokban, lassan, értelmezve, aztán hangosan) A mű keletkezésének körülményei (miért párverse a Himnusz nak? )
Az Elfojtódás című 1814-es költemény is a vágy és a valóság ellentétéről szól. A kínzó fájdalom megszólaltatása a szentimentalizmushoz utalja a művet. Kölcsey művészete 1817-től vett fordulatot. Eltávolodott a Kazinczy képviselte klasszicista irányzattól. Az antik minták helyett a nemzeti hagyományok fontosságát vallotta. A Himnusz, a nemzeti összetartozás jelképe 1829-ben jelent meg nyomtatásban az Aurora című folyóiratban. Erkel Ferenc egy pályázatra zenésítette meg 1844-ben. A cím műfajjelölő. Vanitatum vanitas elemzése. A himnusz Istenhez szóló könyörgés. Ebben az esetben a költő egy transzcendens erőtől várja a magyar nép sorsának jobbra fordulását. Az alcím a témát jelöli meg: a magyar nép nehézségekkel teli történelmére irányítja a figyelmet. A költő a himnuszok hagyományos ABA (a, bé, a) szerkezetére épít. Az A-val jelölt strófák keretet alkotnak a költemény körül. Az első versszak az Istenhez fordulás és a kérés megfogalmazása. Az utolsó strófa megismétli Isten megszólítását és a könyörgést. A B-vel jelölt rész a kérés indoklása, vagyis az érvelés.
Mámor bírta koponyátok, Plato s Aristoteles. Bölcselkedő oktalanság, Rendbe fűzött tudatlanság, Kártyavár s légállítvány Mindenféle tudomány. A költő először a természet egészét, majd a nagy hadvezéreket, bölcseket, művészeket, végül az emberi létet, érzelmeket és a halhatatlanságra való törekvést alacsonyítja le az ironikus túlzás eszközeivel. A versforma kiválóan illeszkedik a tartalomhoz: a másodiktól a nyolcadik versszakig tulajdonképpen tizennégy négysoros epigrammát olvashatunk: három sor bevezetés, majd egy sor "csattanó". A vers filozófiai mondanivalója az utolsó két strófában rejtőzik. Az első versszakban felvillantott szentencia nyomatékosítva jelenik meg a vers végén, amit egy erőteljes nézőpontváltás (általános E/3-ből E/2-be) is jelez. Vanitatum Vanitas Elemzés. A költő az általa eszményinek tartott magatartásformát fogalmazza itt meg: az erkölcsös, indulatmentes, távolságtartó, egyszóval sztoikus viselkedést. Semminek sem érdemes az okát vagy célját keresni, inkább bele kell nyugodni a dolgok rendjébe; az emberi lét, a történelem kisszerű és értelmetlen.