Zselici Csillag park ≈ 3 km ● Szennai Skanzen ≈ 250 m ● Skanzen ≈ 370 m A városok zajaitól távol, a Zselici Tájvédelmi Körzetben várjuk Önt és családját. Vendégházunk a közelmúltban nyílt meg. Dupla hálószobás, jól felszerelt konyha, fürdő hatalmas kert, grillezési, főzési lehetőség homokozó, gyerekhinta, játékok, hinta ágy, napozó ágy, a háznál állatok is vannak. Home14 - Bencze Vendégház. Sok szép érték van a faluban, miért érdemes néhány napot eltölteni …
Rippl-Rónai villa Róma-villa Hely Kaposvár, Fodor József u. 35., Róma-hegy 88. Építési adatok Építés éve 1868 (151 éves) Védettség műemléki védelem Hasznosítása Felhasználási terület múzeum Tulajdonos Gundy György operaénekes (1868–1908) Rippl-Rónai József festő (1908–) Alapadatok Tszf. magasság 172 m Elhelyezkedése Rippl-Rónai villa Pozíció Kaposvár térképén é. sz. 46° 20′ 31″, k. h. 17° 48′ 58″ Koordináták: é. Rippl-Rónai-villa, Kaposvár közeli szállások - 2 ajánlat. 17° 48′ 58″ A Rippl-Rónai-villa, más néven Róma-villa Kaposvár egyik műemléképülete. 1915-ben, a francia fogságból hazatérvén, ötvennégy éves korától ebben a villában lakott és alkotott Rippl-Rónai József, a magyar impresszionista festészet kiemelkedő alakja. Az épület Kaposvár Rómahegy nevű részében található, nevét is erről a városrészről kapta. Ma a művész emlékmúzeuma. Története [ szerkesztés] Rippl-Rónai József 1908 -ban árverés útján vásárolta meg Kaposvár déli szélén, a szőlősgazdák övezetében a parkos ligettel körülzárt emeletes nyaralóépületet - gazdasági házakkal, szántóval és legelővel.
A földszinti szobákban az indulás éveinek és a párizsi 13 év változatos, nagyszerű kísérleteit láthatjuk. Az emeleti el? térben a dél-franciaországi Banyulsban festett tájképei vannak. Szarvasok közt, teljes nyugalomban! Így jó eltölteni egy csendes hétvégét. Az emeleti középső szoba a kukoricás képek bemutatására szolgál, az oldalsó szobákban családtagokról, barátokról festett pasztell arcképek láthatók. Vitrinek őrzik a művész kitüntetéseit, iparművészeti alkotásait, személyes tárgyait, dokumentumokat. A különálló műteremben Rippl-Rónai festőállványa, festőfelszerelései, pasztelljei, s a falakon sok dokumentum-fényképen követhetjük nyomon életének pillanatait. Az oldalt feltett festmények nem láthatók itt, azok illusztrációk. Nyitva tartás: Hétfőn zárva! Április 01 - Október 31 ---> 10:00 - 18:00 November 01 - Március 31 ---> 10:00 - 16:00 Belépő: 400 Ft (diákoknak olcsóbb) Rippl-Rónai József "Rippl volt az egyetlen, aki friss, eleven vért hozott a magyar piktúrába, s idehaza ő egy személyben minden volt, ő volt a magyar piktúrának Cezanne-ja, Gauguin-ja még az is, amit jobb értelemben vett impresszionizmusnak lehet nevezni, még Vuillard, Bonnard stb.
Rippl-Rónai József a magyar festészet első modern mestere 1861. május 23-án született, életútja, művészi pályája egészen meseszerűnek mondható. A történet Kaposvárról indul München, Párizs állomásokkal sok kitérővel. József a nagy köztiszteletben álló igazgató-tanító négy fia közül legidősebbként látta meg a napvilágot. Már végzett gyógyszerész, amikor 23 évesen úgy dönt, inkább a művészetet választja hivatásául. Először házitanítónak szegődik egy grófi családhoz, majd 1884-től a Müncheni Festészeti Akadémián kezdi meg tanulmányait. Három év elteltével, de még az iskola befejezése előtt állami ösztöndíjjal Párizsba megy, hogy részese legyen a pezsgő francia művészi életnek. Párizsban felkeresi az akkor ott élő sikeres és elismert Munkácsy Mihályt, aki a szimpatikus jó rajztudású fiatalembert felfogadja segédnek. Két évig másolja Munkácsy zsánerképeit, majd úgy határoz, nem maradhat tovább a mester árnyékában, saját stílusra, sőt, egyfajta szemléletváltozásra vágyik a művészetben. Párizsban ismeri meg élete párját, Lazarine Baudrion-t, aki gobelin-terveit hímezte.
A téli hónapokat Budapesten töltötte. Ott festette híres pasztell arcképeit a Nyugat folyóirat íróiról: Babitsról, Szabó Lőrincről, Móricz Zsigmondról és a lipótvárosi szépasszonyokról. Önarcképeit követve figyelhetjük meg a tempós művészi gyakorlathoz szokott Rippl-Rónai sugárzó életenergiájának lassuló, elfáradó parázslását. Egyik modellje, Zorka iránt fellángolt érzései már nem az intim, hanem az eltitkolt kapcsolatáról vallanak. Agyvérzéssel kezd? dött a betegsége. A balatonfüredi szívkórházból való hazaszállítása után szélütés érte, tüdőgyulladást kapott, végül vese-elégtelenség okozta a halálát 1927. november 25-én. Sírja a kaposvári Keleti temetőben van.
December 3-ára egy Grimm-történetet ajánlunk nektek, ez pedig A suszter manói című mese. Volt egyszer egy suszter, értette a mesterségét, szorgalmasan dolgozott. Hogy, hogy nem, a végén mégis úgy tönkrement, hogy nem maradt egyebe, mint egyetlen pár cipőre való bőre. Abból este kiszabta a cipőt, hogy majd másnap elkészíti. Tiszta volt a lelkiismerete, nem sokat emésztette magát a jövendőn, gondolta, majd lesz valahogy, tisztességes ember csak nem pusztul éhen. Lefeküdt, és békességgel elaludt. Másnap jó korán fölkelt, és neki akart ülni a munkájának; hát ott áll készen az asztalán a pár cipő. A suszter ámult-bámult, nem tudta, mit szóljon a dologhoz. Kezébe vette a cipőt, alaposan végignézte, minden varrást, minden szögelést apróra megszemlélt. Nem volt azon semmi hiba, nincs az a mestermunka, amelyik különb lehetett volna. Forrás: Youtube Hamarosan vevő is jött. Nagyon megtetszett neki a cipő. Fölpróbálta: éppen ráillett a lábára. – Mintha csak nekem készítették volna! – mondta örvendezve, és mert úgy találta, a suszter keveset kér érte, valamivel többet adott az áránál.
A suszter manói – Grimm mesék Mesék: A suszter manói Volt egyszer egy suszter, értette a mesterségét, szorgalmasan dolgozott. Hogy, hogy nem, a végén mégis úgy tönkrement hogy nem maradt egyebe, mint egyetlen pár cipőre való bőre. Abból este kiszabta a cipőt, hogy majd másnap elkészíti; tiszta volt a lelkiismerete, nem sokat emésztette magát a jövendőn, gondolta, majd lesz valahogy, tisztességes ember csak nem pusztul éhen; lefeküdt, és békességgel elaludt. Másnap jó korán fölkelt, és neki akart ülni a munkájának; hát ott áll: készen az asztalán a pár cipő. A suszter ámult-bámult, nem tudta, mit szóljon a dologhoz. Kezébe vette a cipőt, alaposan végignézte, minden varrást, minden szögelést apróra megszemlélt; nem volt azon semmi hiba, nincs a: a mestermunka, amelyik különb lehetett volna. Hamarosan vevő is jött. Nagyon megtetszett neki a cipő. Fölpróbálta: éppen ráillett a lábára. – Mintha csak nekem készítették volna! – mondta örvendezve, és mert úgy találta, a suszter keveset kér érte, valamivel többet adott az áránál.
Mécsest gyújtott, és föltette a szekrény tetejére, aztán elbújtak a sarokban. Onnét figyelték, hogy lesz, mi lesz. Mikor a toronyban éjfélt ütött az óra, egyszer csak valami kaparászást, topogást, izgést-mozgást hallottak; az ajtó egyarasznyira kinyílt, és két kedves kismanó surrant a szobába. Se szó, se beszéd, odaültek a suszter asztalkájához, fogták a kiszabott bőröket, és munkához láttak. Olyan fürgén, olyan ügyesen dolgoztak, parányi kis ujjukkal olyan szaporán varrtak, tűztek, hogy a suszter azt sem tudta, hová legyen ámulatában. A manók addig egy szempillantásra sem hagyták abba a munkát, míg a cipők el nem készültek, és fényesre pucolva ott nem sorakoztak az asztalka mellett. Akkor egyet füttyentettek, s illa berek! – eltűntek. Másnap reggel azt mondta a suszterné asszony: – Meg kell hálálnunk ezeknek a manóknak, hogy jómódba juttattak minket. Pucéron szaladgálnak az istenadták, még jó, hogy meg nem fagynak! Tudod, mit? Varrok nekik ingecskét, kabátkát, mellényt, nadrágot, kötök nekik harisnyát is, te meg csinálj mindegyiknek egy pár szép kis cipőt.
– Mintha csak nekem készítették volna! – mondta örvendezve, és mert úgy találta, a suszter keveset kér érte, valamivel többet adott az áránál. Pontosan annyit, hogy éppen két párra való bőr tellett ki belőle. A suszter este ezeket is szépen kiszabta. "A többi munkát majd megcsinálom holnap reggel – gondolta -, ráérek a dolgomtól. " De mire másnap fölkelt, készen állt két pár cipő, neki a kisujját sem kellett megmozdítania. Vevő is akadt mind a kettőre, jól megfizettek értük, s a suszter a pénzen most már négy párra való bőrt vásárolhatott. Harmadnap reggel azt a négy pár cipőt is készen találta. S így ment ez tovább napról napra, hétről hétre. Amit este kiszabott, az reggelre elkészült. A cipész hamarosan tisztes jövedelemre tett szert, és megint jómódú ember lett belőle. Karácsony táján egy este szokása szerint ismét kiszabta a másnapi cipőkhöz a bőrt, aztán, mielőtt lefeküdtek, azt mondta a feleségének: – Hallod-e, lelkem, mi lenne ha ma éjszaka fönnmaradnánk, és meglesnénk, ki az, aki ilyen szorgalmasan segít nekünk a műhelyünkben?
pontosan annyit, hogy éppen két párra való bőr tellett ki belőle. A suszter este ezeket is szépen kiszabta. "A többi munkát majd megcsinálom holnap reggel - gondolta -, ráérek a dolgomtól. " De mire másnap fölkelt, készen állt két pár cipő, neki a kisujját sem kellett megmozdítania. Vevő is akadt mind a kettőre, jól megfizettek értük, s a suszter, a pénzen most már négy párra való bőrt vásárolhatott. Harmadnap reggel azt a négy pár cipőt is készen találta. S így ment ez tovább napról napra, hétről hétre. Amit este kiszabott, az reggelre elkészült. A cipész hamarosan tisztes jövedelemre tett szert, és megint jómódú ember lett belőle. Karácsony táján egy este szokása szerint ismét kiszabta a másnapi cipőkhöz a bőrt, aztán, mielőtt lefeküdtek, azt mondta a feleségének: - Hallod-e, lelkem, mi lenne ha ma éjszaka fönnmaradnánk, és meglesnénk, ki az, aki ilyen szorgalmasan segít nekünk a műhelyünkben? Az asszony ráállt a dologra, hiszen maga is sokat töprengett már rajta, csak hát nem mert előhozakodni vele az urának.