Ez alól is van azonban kibúvó: amennyiben a jövedelem kifizetése akár vásárolt, akár saját előállítású élelmiszer vagy élelmiszer-utalvány formájában történik, az így megszerzett jövedelem élelmiszer esetében legfeljebb a havi minimálbér mértékéig (2017-ben 127. 650 forint), élelmiszer-utalvány esetében pedig a havi minimálbér 25 százalékáig (2017-ben 31. 913 forint) adómentes. Ily módon tehát még a személyi jövedelemadó is megtakarítható. Mit kell ehhez tenni? Először is alapítani egy közérdekű nyugdíjas szövetkezetet. Ezt csak természetes személy teheti meg és jó hír, hogy sem az alapítók számára, sem a vagyoni hozzájárulás mértékére vonatkozólag nincsen semmiféle követelmény, vagyis akár egyetlen magánszemély egyszeri 100 forint szövetkezeti részjegy befizetésével, sőt, akár nem pénzbeli hozzájárulás (apport, követelés) szolgáltatásával is teljesíthető. Vonatkozó jogszabályok 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2006. évi X. törvény a szövetkezetekről 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1997. évi LXXX.
2017. július 1-től hozható létre úgynevezett közérdekű nyugdíjas szövetkezet, amely adózási szempontból minden idők egyik legkedvezőbb társulási formája. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat a NAV által kiadott tájékoztató alapján. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet alapításának és tagságának feltételei Az alapítás Nyugdíjas szövetkezetet csak természetes személy alapíthat, melynek a nevében viselnie kell a "közérdekű nyugdíjas szövetkezet" megnevezést. Sem az alapítók számára, sem a vagyoni hozzájárulás mértékére vonatkozólag nincsen semmiféle követelmény, vagyis akár egyetlen magánszemély egyszeri 100 Ft szövetkezeti részjegy befizetésével, sőt, akár nem pénzbeli hozzájárulás (apport, követelés) szolgáltatásával is teljesíthető. Az alapító, illetve későbbi csatlakozásnál a tag az alapításkor, illetve a belépésekor a pénzbeli hozzájárulás legalább 30%-át, illetve a nem pénzbeli hozzájárulás 100%-át köteles a szövetkezet rendelkezésére bocsátani. A pénzbeli vagyoni hozzájárulás fennmaradó részét pedig elegendő az alapítást, tagfelvételt követő egy éven belül teljesí alapításhoz kapcsolódóan a legköltségesebb tétel maga a szövetkezet cégbírósági bejegyzése.
A közérdekű nyugdíjas szövetkezet keretében végzett tevékenység nem eredményez szociális hozzájárulási adó, illetve egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget. Az új szabály A 274/2017. (IX. 21. ) Korm. rendelet az iskolaszövetkezetek és a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek számára fizetendő minimális szolgáltatási díjról meghatározza az iskolaszövetkezet és a közérdekű nyugdíjas szövetkezet számára fizetendő minimális szolgáltatási óradíj összegét. A rendelkezés szerint ez a minimális szolgáltatási óradíj megegyezik a minimálbér egy órára vetített összegének 1, 178 szorosával. A minimális szolgáltatási óradíj levonás, visszatérítés vagy kedvezmény útján nem csökkenthető. A jogszabály, mely a Magyar Közlöny 2017. évi 152., szeptember 21. számában jelent meg, a kihirdetését követő napon lépett hatályba. A rendelet egyidejűleg szövegébe emelte és a nyugdíjas szövetkezetekkel egy helyen szabályozta az iskolaszövetkezetek számára fizetendő minimális szolgáltatási díjra vonatkozó, azonos tartalmú előírást.
A közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjai közül a tagok 90 százalékának öregségi nyugdíjban kell részesülnie. A nyugdíjas szövetkezet tagja a szövetkezettel tagsági megállapodást köt, amely kiterjed a személyes közreműködés konkrét tartalmára, módjára és ellentételezésére. A nyugdíjas szövetkezet tagját megillető ellentételezés arányos kell, hogy legyen a természetes személy tag személyes közreműködésének mértékével. A nyugdíjas szövetkezet tagja a személyes közreműködését a nyugdíjas szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás keretében is teljesítheti. A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony, olyan sajátos jogviszony, amelynek keretében a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja teljesíti a személyes közreműködését, és amelyre a Ptk. megbízásra vonatkozó, valamint az Mt. meghatározott szabályait kell alkalmazni. A külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb, mint az Mt.
A közérdekű nyugdíjas szövetkezet nyugdíjas tagja lehet az a természetes személy, aki öregségi nyugdíjasnak minősül függetlenül attól, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárát betöltötte-e vagy még nem. A szövetkezet tagja lehet az a nyugdíjas is, akinek nyugdíjfolyósítása szünetel. A nyugdíjas szövetkezet tagjainak legalább kilencven százaléka olyan természetes személy, aki öregségi nyugdíjban részesül. A nyugdíjas szövetkezetnek nem lehet személyes közreműködést nem vállaló természetes személy tagja. A tagfelvétel során a tagságra jelentkező személynek nyilatkozni kell arról, hogy a nyugdíjas szövetkezet tagja kíván lenni, öregségi nyugdíjban részesül, az alapszabályban foglaltakat elfogadja, azt magára nézve kötelezőnek ismeri el, valamint a tagoknak biztosított szolgáltatásokat igénybe kívánja venni. A szövetkezet tagja az alapszabályban meghatározott vagyoni hozzájárulást teljesít. A nyugdíjas szövetkezet tagja személyes közreműködése konkrét tartalmára, módjára és ellentételezésére tagsági megállapodást köt a szövetkezettel.
Nem minősül öregségi nyugdíjasnak a korhatár előtti ellátásokban (korkedvezmény érvényesítésével megállapított ellátásban, a táncművészeti életjáradékban, az átmeneti bányászjáradékban, szolgálati járandóságban); megváltozott munkaképességűek ellátásaiban (rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban) részesülő személy. A személyes közreműködés A kötelező személyes közreműködést a tag teljesítheti közvetlenül a szövetkezet felé (pl. : ellátja a szövetkezet adminisztratív feladatait) vagy harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás útján is (külső szolgáltatás). A külső szolgáltatás keretében a tagot a normál munkavállalókkal azonos jogok illetik meg (pl. : munkabér, szabadidő). A külső szolgáltatás fogadója – a ténylegesen munkát biztosító – a tagot közvetlenül is utasíthatja, a munkavállalókkal azonos módon meghatározhatja a feladatait, teljesítésük módját, idejét, ütemezését. Külső szolgáltatás teljesítése esetén a nyugdíjasnak és a szövetkezetnek előzetesen írásban meg kell állapodnia a szolgáltatás konkrét jellemzőiben (szolgáltatást fogadó személye, konkrét feladatok, munkavégzés helye, időtartama, díjazás).
A közösségi alappal adómentesen lehet támogatni a tagok megélhetését, gyarapodását. A közösségi alapot fel lehet használni például iskoláztatási célokra, tanfolyami oktatásra, lakásfelújításra, gyógyszervásárlásra, színházjegy vásárlására és még sok más cél megvalósítására. Vonatkozó jogszabályok 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2006. évi X. törvény a szövetkezetekről 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 1990. évi C. törvény a helyi adókról 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről Vissza a cikkekhez
(II. 19. ) ndelet. A rendelet tartalmazza a 257/2000. (XII. 26. ) ndelet módosítását, ami gyakorlatilag a szociális ágazati pótlék jelentős emelkedését jelenti. A módosított összegek 2020. 01. napjától érvényesek, tehát a dolgozók részére a márciusban esedékes bérkifizetéssel kell a januári pótlék különbözetét és a februári emelt pótlékösszeget számfejteni. Az írt jogszabály módosítása azt is jelenti, hogy a Magyar Államkincstár – valószínűleg további hozandó jogszabályban foglalt rendelkezés alapján – várhatóan hivatalból meghozandó határozattal rendeli folyósítani a finanszírozott fenntartók (szociális ágazati összevont támogatást is igénylők) számára a január és február hónapokra megállapítandó különbözetet, valamint március hónappal kezdődően a magasabb pótlékösszegek szerinti támogatást. Ezekből következően tehát várhatóan március hónapban esedékes folyósítással az érintett fenntartók megkapják a január és február hónapokra esedékes különbözetet és a március hónapra esedékes magasabb pótlékösszegeknek megfelelő magasabb támogatási összeget.
1) Év közben megszerzi a dolgozó a szakképzettséget, át kell sorolni a Kjt. szerint más fizetési osztályba. Mikortól kell elvégezni az átsorolást, ha hónap közben végzett, és hozta a bizonyítványát? 2) Év közben a szociális ágazati pótlék és kiegészítő pótlék is átsorolásra kerül(het)? 3) Milyen távollétek esetén nem járnak a pótlékok (betegszabadság, táppénz)? {{ ticleTitle}} {{ ticleLead}} További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Mint ahogyan a 2016. július 6. napján készített bejegyzésünkben már közreadtuk, a jogalkotó 2016. december 1-jétől összevonja a szociális ágazati és a kiegészítő pótlékot egy pótlékká, amelyet szociális ágazati összevont pótlékként kell majd a munkáltatóknak (egyetlen hónapig) továbbfolyósítani. {2017. január 1-jétől a minimálbér és garantált bérminimum változása, illetve az összevont szociális pótlék 7, 5 Mrd Ft-tal történő megemelése miatt új, magasabb illetményekkel kell majd számolni, az érintetteknek. Illetve az összevont szociális pótlékot kapók köréből kikerülnek a középfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelők, akiknél a bölcsődei pótlékot kell majd alkalmazni a jövőben. } Felhívjuk a figyelmet, hogy sajnos a pótlék mértéke a 2016. december 1-jétől esedékesé váló összevonással (a nyáron visszamenőlegesen is elvégzett néhány illetményfokozatot érintő korrekció kivételével) nem változtak, azok mindösszesen matematikailag kerültek összeadásra. A 257/2000. (XII. 26. ) Kormányrendeletben (továbbiakban: Kormányrendelet) találhatóak meg az ágazati pótlékok szabályozása, amelyet módosított az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 116/2016.