Jadviga párnája (Napló) A szerző a Jadviga párnája szlovák kiadását írja alá Szerző Závada Pál Eredeti cím Jadviga párnája Ország Magyarország Nyelv magyar, helyenként szlovák Műfaj naplóregény Kiadás Kiadó Magvető Könyvkiadó Kiadás dátuma 1997 Média típusa könyv Oldalak száma 444 ISBN ISBN 963-14-2076-0 ( 1997) ISBN 963-14-0736-5 ( 1999) ISBN 963-14-2076-0 ( 2000) ISBN 963-14-2411-1 ( 2004) A Jadviga párnája Závada Pál 1997 -ben kiadott regénye. A mű a kortárs magyar irodalom egyik kiemelkedő alkotása. A könyv cselekménye egy magyarországi szlovák közösség mindennapjait mutatja be a századelőn. Jadviga párnája - BDK BLOG. A könyv a Magvető Könyvkiadó gondozásában jelent meg. A regény tartalma [ szerkesztés] A naplóformában írt regény "írója" Osztatní András (vagy Ondris), aki az esküvője napjától kezdve írja bejegyzéseit. Hangvétele nem mindig felhőtlen, bár egy varázslatos nő – Jadviga – lett a felesége, úgy érzi, valami nincs rendben. Ondris-Andrásnak gyereke is születik, Miso, akinek felcseperedése újabb fejezetekkel gazdagítja a naplót.
(2000) 1 IMDb A film tartalma Jadviga párnája (2000) 130 perc hosszú, 10/1 értékelésű film, Ildikó Tóth főszereplésével, Jadviga szerepében a filmet rendezte György Selmeczi, az oldalunkon megtalálhatod a film szereplőit, előzeteseit, posztereit és letölthetsz nagy felbontású háttérképeket és leírhatod saját véleményedet a filmről. Nincs boldogabb ember a legénybúcsúját és lakodalmát tartó Ondrisnál, hiszen legszebb álma teljesült be: elnyerte szerelmének, apja gyámleányának, a Németországban taníttatott Jadvigának a kezét, és hazacsábíthatta ezt a delejesen vonzó, de veszedelmesen titokzatos nőt. Jadviga párnája film.com. Egyfelől a kölyökkutya játékosságú, de kirobbanóan heves testi-lelki szenvedély, másfelől az őszinte, asszonyi vágyakozás a szerető odaadásra és az örömteli házasságra eleinte reményt ébreszthet még. De hamar elkezdenek összekuszálódni a szálak... ()
Színes és sokrétű regény a Jadviga párnája, könnyen olvasható, mégsem könnyű olvasmány: elvárja, hogy a befogadó rendelkezzen bizonyos történelmi ismeretekkel, képes legyen apró jelekből megfejteni a szövegben elrejtett titkokat, és ne jöjjön zavarba a posztmodern irodalom néhány elbeszélői technikájától, merész kísérletétől sem.
az önigazoló büszkeség és magát megtagadó alázat megrázó drámája Leadta az egyik tévécsatorna, gondoltuk, megnézzük. Lassan másfél évtizede annak, hogy először láttuk, ezalatt ki is mosódott az emlékezetünkből. Persze a sztori az élt még élénken, de a film keltette benyomások már elhalványodtak. Nekem úgy rémlik, hogy akkor nem tetszett különösebben Deák Krisztina 2000-es alkotása. Jadviga párnája film. Még nagyon erős volt a könyv hatása, ereje. Závada Pál 1997-ben megjelent regénye a maga műfajában igen különleges és jelentős művészi teljesítmény. Egyedülállósága talán abban rejlik, hogy sajátosan keveredik benne a szociográfusi szemlélet és a posztmodern alkotásmód. Előbbi a szerző szakmai indíttatásából fakad, utóbbi írói-művészi felfogást tükrözi. E kettősség egyebek mellett azt is eredményezte, hogy a regényt elsősorban szövegesztétikai alkotásként értelmeztem, miközben a nép- és társadalomrajzi értékek fölött bűnös módon elsiklottam, mi több, maga a történet is háttérbe szorult nálam, elhalványította a szövegiség.
Ilyen ízléssel és ennyire hitelesen ábrázolni az élet minden szegmensét: a történelmi háttértől és a társadalmi viszonyoktól kezdve a családtörténeten át az intim szerelmi jelenetekig. Sodró erejű, magával ragadó film a Jadviga – nagyot alakító két főszereplővel! Tóth Ildikó akkor vonzóan gyönyörű és akkor taszítóan rút, amikor szerepe megkívánja, akkor elutasítóan érzéketlen és akkor ellenállhatatlanul szenvedélyes, amikor kell, akkor igazul meg öntörvényűségében, amikor ezt a leghitelesebben történhet, és akkor vész bele a csalásba és csalatásba, amikor ez a legmegrendítőbb. Kivételes tehetséggel formálja az akkor még főiskolás Bodó Viktor a szenvedélyétől fűtött ifjú férjet, kíméletlenül lépdel végig a személyiségéből fakadó minden bűnön és erényen. Jadviga párnája - | Jegy.hu. Örökös meghasonlásban vergődő szerelmi kettősük az önigazoló büszkeség és magát megtagadó alázat megrázó drámája. Izzó játékukat szépen egészítik ki a további szereplők. Kiemelkedik közülük az öreg intézőt, Gregort játszó Djoko Rosić nagyszerű alakítása.
(Hogy valami negatívumot is említsek: valószínűleg nem a remek Újlaki Dénes és nem a kitűnő Marián Labuda tehet róla, hogy klisészerűre kellett formálniuk alakjaikat. Nekem kicsit egyoldalúnak tűnt az anya-anyós szerepe is (Csomós Mari), itt sem a színészi játékkal, hanem a karakter egysíkúságával volt kis bajom. ) További nagy erénye a rendezésnek az erőteljes, de nem tolakvó képiség. Az ábrázolt világ és az adott környezetben zajló, gyakran durvaságig nyers jelenetek többsége alkalmat adhatott volna valamiféle tobzódásra, túlexponálásra – ezzel szemben a "néprajzi környezetből" (népviselet, tánc, ló, hímzett párna…) épp annyi látszik, amennyi a hiteles ábrázoláshoz szükséges, de nem túlságos; mint ahogy az emberi szenvedélyek és vergődések sem kapnak túlzó hangsúlyt. Jadviga párnája (2000) - Kritikus Tömeg. Az expresszivitás csuprát fenékig ürítette Deák Krisztina, de a hatásvadászat bödönébe bele sem szagolt, kivételesen finom ízléssel és bizonyos költői emelkedettséggel rendezte meg a legnaturalistább jeleneteket is. Szép esténk volt tegnap.
Nézz egy jó magyar filmet végre! A Filmszemlén és Karlovy Varyban már sikert aratott, most megérkezik a mozikba is: itt az év legszórakoztatóbb magyar filmje, A nyomozó. Ha szeretnéd premier előtt megnézni Gigor Attila filmjét, játssz velünk, hogy jegyet nyerhess az [origo] filmklub vetítésére. Ráadás: A nyomozó előtt levetítjük a rendező legújabb rövidfilmjét, A bosszút is. Bodó Viktor: Voltak őrült ötleteim Bodó Viktor fél órát késik a kávéházból, ahol majd egy ásványvizet kér, fogorvosnál volt. Amúgy két hetet várok rá, mert nincs itthon, Grazban rendez. Jadviga párnája film sur imdb. Fiatalabbnak tűnik, mint valójában, Karinthy fiatalkori arcképe jut eszembe róla. Lénye furcsa keveréke a francia csibésznek, és a magyar írónak, amely rejtve mély sebeket hordoz. Ő is. Erről azonban nem beszél. Meleg fürdőzők, szerelmes bankrablók Ezen a héten le kell mondanunk a nagy hollywoodi szuperprodukciókról, cserébe viszont megnézhetjük, hogyan lesz egy nős római építészből homoszexuális hajlamú fürdőtulajdonos, és a magyar Bonnie és Clyde sorsán is izgulhatunk a moziban.
A kötet várhatóan április folyamán kerül a könyvesboltokba. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban. Nincsenek hozzászólások. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. Meggyőző lett az 56-os forradalom akcióképregénye. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos. Szállítási és fizetési módok A másik különbség, hogy ő a miénk. Közülünk való és közénk való. Olyan, mint bármelyik pesti srác 1956-ban vagy 2016-ban. Azért képtelenség legyőzni, mert az univerzum legerősebb vírusával fertőzi meg a világot: a szabadsággal. " * A "Budapest Angyala" az 1956-os emlékév alkalmából jelent meg és hétköznapi, hús-vér emberekről szól. Főszereplője az Egyesült Államokba emigrált Angyal János, aki bár a szabad világban él és lett sikeres, hazájához való mély kötődése mindvégig megmaradt. Könyv: Budapest angyala (Futaki Attila - Tallai Gábor) Spawn képregény Budapest A legnagyobb csapdát elkerülte, a forradalom minden aspektusát kényszeresen bemutató tabló helyett egy megszemélyesített bosszútörténetben gondolkodott, ami nem is '56-ban, hanem 1988 októberében, az Egyesült Államokban indul.
Budapest Angyala Vannak, akik azt gondolják, a szuperhősök világának nem lehetnek vérbeli magyar szereplői. A szuperhősök vagy a galaxis távoli zugában, vagy minimum Amerikában születnek, és bár akadnak japán és francia képregény-bajnokok, az amerikai comics-világ gigantikusra rajzolt alakjai őket is elhomályosítják. Itt egy kivétel, a Budapest Angyala! Magyarországon született, Európa kellős közepén. Olyasféle alak, mint Batman, az igazság megszállottja. A különbség, hogy ő nem hord álruhát, csupán kopott bőrdzsekijében küzd, holott nem is halhatatlan, mint Rozsomák, akinek sebei azonnal begyógyulnak. A másik különbség, hogy ő a miénk. Közülünk való és közénk való. Olyan, mint bármelyik pesti srác 1956-ban vagy 2016-ban. Azért képtelenség legyőzni, mert az univerzum legerősebb vírusával fertőzi meg a világot: a szabadsággal. Balog Zoltán az '56-os Emlékbizottság elnöke Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Budapest, 2017. Budapest angyala - Bosszúvágy történelmi kulisszák között - Geekz. 60 oldal 2990 Ft ISBN:978-615-5118-53-1
Bayer Zsolt elmondta: manapság azt hisszük, hogy a szuperhősök nem lehetnek magyarok, ami nem igaz, hiszen a magyar történelemben számtalan kiemelkedő hőst találhatunk. "Koppánytól a Hunyadikon át, Mátyás királyig az első világháború rendíthetetlen magyar bakájáig, az '56-os pesti srácokig" tele vagyunk ilyen nagyszerű figurákkal, és igenis ki kell végre mondani, hogy az 1956-ban csodát csináló pesti srácok is szuperhősök voltak. "Végre valakik vették a bátorságot, hogy olyan kötetet készítsenek '56-ról, amelyben az emberek szívéhez és lelkéhez közelálló szuperhős-világot valóságos magyar történetben mutatják meg. " A publicista arra is kitért, hogy a képregény külön pikantériája a főhős, Angyal János személye, aki félreérthetetlen utalás a forradalom egyik legkülönösebb alakjára, a mélyen kommunista elköteleződésű, majd később mégis a forradalmárok oldalán harcoló, hőssé váló és 1958-ban kivégzett Angyal Istvánra. Futaki Attila, hazánk legnevesebb – New Yorktól Párizson át Tokióig jegyzett – képregény-rajzolója elmondta, hogy amikor megkapta a megkeresést a téma kapcsán, meg sem fordult a fejében, hogy nemet mondjon rá.
A színezés is remek, az idősíkok megkülönböztetése semmilyen gondot nem okozhat az olvasónak. Magáról a forgatókönyvről már nem tudok ilyen lelkesen nyilatkozni: tisztában vagyok vele, hogy a megrendelő kérésére az oldalak tetemes részét újra kellett írni és rajzolni, de a végeredmény szempontjából a dramaturgiai bakik (a 9. és 10. oldalon a búcsúzkodás közben szinte ugyanaz a dialógus hangzik el, mintha elsőre nem értené meg az olvasó), a kétdimenziós karakterek (mint a szovjet antagonista, akinek azzal alapozzák meg az egyetlen, B-filmekben már végletekig elkoptatott jellemzőjét, hogy agyonlövi a sebesült felkelők kivégzésénél hezitáló beosztottját, majd "még valaki? " felkiáltással körbenéz) és a színpadias deus ex machinák (Angyal megmenekülése a Molotov koktélos akciója után) meglehetősen lerontják az összképet. Az egész képregény kissé tudathasadásos, mintha nem tudná eldönteni, hogy csak egy maroknyi szereplővel előadott bosszúfilmet próbál imitálni, minimális történelmi kontextussal, vagy az 56-os forradalomnak akar emléket állítani igazi, hazafias, hús-vér hősökkel, némi fogyasztóbarát fikcióval körítve, de még a realitás határán belül maradva.