őszi permetezés: október-november környékén történik, mely kiemelkedő fontosságú. Ne csak fáinkat, hanem a lehullott lombot is permetezzük meg, ugyanis ebben a közegben nagyon sok kórokozó és kártevő áttelel, ezáltal erős fertőzés forrása lehet.
A kívánt törzsmagasság felett jó egy arasszal vágjuk el a suhángot. Amennyiben koronás oltványunk van, a kívánt törzsmagasság alatti oldalelágazásokat tőből lemetsszük. A koronaformának megfelelő vesszőket kiválasztjuk, azokat nagyjából fele hosszúságúra visszavágjuk, a többit tőből levágjuk. Ne feledkezzünk meg a sebkezelésről sem. Gyümölcsfák, ültetése, gondozása, konténeres gyümölcsfa fajták - Molnár Faiskola. A sebeket gondosan zárjuk le, hogy megakadályozzuk a kórokozók bejutását. őszi metszés: Ennek során a csupasz, kopasz, beteg ágakat távolítjuk el. Az ápolhatatlan lombkoronát is érdemes megritkítani, a gallyak között kialakult kuszaságokat is rendezhetjük. 4-5 éves korig alakító metszést végzünk, mely során szabályozzuk fáink növekedését, valamint minél nagyobb termőfelület kialakítására törekszünk. A vesszőket minél jobban visszavágjuk, annál erőteljesebb növekedésre serkentjük fáinkat. 5-6 éves kor után ritkító metszést végzünk, mely során eltávolítjuk a törött, fertőzött, száraz, egymást keresztező, vagy meredeken felfelé törő vesszőket. Permetezése A korszerű növényvédelem leghatékonyabb eszköze a vegyszeres védekezés, mely megelőző és tüneti védekezési eljárások együttes alkalmazása.
Fiatalabb fákon a legjobb márciustól áprilisig, tél végén, a rügyfakadás előtt és a talaj felengedése után a metszést elvégezni. A gyümölcsfa metszés fő célja a növekedés és a terméshozás közötti egyensúly biztosítása. A legjobb termőkorban jön el annak az ideje, hogy a fiziológiai egyensúlyt - ellenőrző és ritkító metszésekkel - ameddig csak lehet, ős fák, amelyek már csak termő hajtást produkálnak, gyorsan elöregszenek. Ilyen állapotban a fát intenzívebb metszéssel (fiatalító metszés) erőteljesebb hajtórügyképzésre lehet serkenteni. A helyes metszés a gyümölcsfa teljesítőképességét növeli és meghosszabbítja. A fa termése legyen inkább közepes, de minden évben rendszeres. Nagyon hátrányos, ha nagyon magasra nő a gyümölcsfa, és a termés egy része elérhetetlen magasságban van. Gyümölcsfák metszése. Ha a korona belső részébe bőséges fény és levegő jut be, növekszik a fa ellenálló képessége, egészségi állapota és metszés élénkíti a fejlődést. Gyenge vagy hosszúra metszés után gyenge a hajtásnövekedés. Erős vagy rövidre metszés erős hajtásnövekedést eredméengébben fejlődő fákat erőteljesebben, erősebb fejlődésűt gyengébben kell metszeni, hogy bekövetkezzék.
A jelenlegi, díszes barokk templomot 1719-54 között emelték. Az épület számos felújításon esett át, 1950-ben a rendház megszűnt és szociális otthonná, majd múzeummá alakult. 1990-ben ismét a bencések otthonává válhatott a Tihanyi Apátság, a '90-es években pedig újabb, mindenre kiterjedőbb felújításon esett át. A templom belső tere Az egységes barokk bútorzat kiválóan harmonizál a belső térrel. Az 1700-as években készült oltárok és a díszes szószék Stulhoff Sebestyén osztrák asztalosmester munkáját dicsérik. A pompás főoltárkép a névadó szent, Szent Ányos megdicsőülését ábrázolja, az oltár két oldalán pedig Szent István és Szent László királyunk szobrait helyezték el. Szent Imre-templom (Örvényes) | Miserend. Belső falait a XIX. század neves magyar festői Deák-Ébner Lajos, Lotz Károly és Székely Bertalan freskóival díszítették. A mellékoltárok közül az egyik legérdekesebb az aranyban tobzódó Jézus Szíve oltár. Az oltár középpontjában Jézus alakja áll, mindkét kezével tövissel koszorúzott szívére mutat, köré tizenkét lángnyelvből és szívből egy nagyobb méretű szívet formáznak, ezek természetesen a 12 apostolt szimbolizálják.
A délkeleti toronyban a 431 kg-os középső- és a 227 kg-os kisharangot találjuk. Ez utóbbi villamosítva van, mégsem használják rendszeresen. Az apátság múzeuma a ma is rendházként működő épületben kapott helyet. Ebben a kolostorban töltötte 5 napos fogságát 1921-ben Magyarország utolsó uralkodója, Habsburg IV. Károly király és Zita királyné, mielőtt hajóra szálltak volna, hogy megkezdjék száműzetésüket Madeira szigetén. Az uralkodó iránti tiszteletből hozták létre a IV. Károly emlékszobát. A templomon keresztül juthatunk el a múzeumba, ahol időszaki kiállításokat is tartanak. Az állandó kiállítás a "Tihanyi Bencés Apátság és népei" címet viseli, ezt bejárva képet kaphatunk a szerzetesi és népi életről 1055-től egészen napjainkig. A Belső-tótól északra találjuk az egykori apátsági pince és présház együttesét. SZENTMISE A TIHANYI BENCÉS APÁTSÁGBÓL 10 ÓRÁTÓL - YouTube. Amikor I. András király 1060-ban meghalt, kívánsága szerint testét a monostor altemplomában helyezték örök nyugalomra, sírja ma is az eredeti helyén áll. Az altemplom több átalakításon is átesett, felújították, padlózatát felszedték, falairól leverték a vakolatot.
A nagy barokk templom és két, 35 méter magas tornya mára Tihany jelképévé vált. Amikor 1786-ban II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, köztük a bencést is, így a szerzeteseknek el kellett hagyniuk a kolostort, csak egy maradhatott közülük, aki a plébániai feladatokat elvégezte. A szerzetesek csak 1802-ben tértek vissza az apátságba. A templomot 1889-ben felújították, ekkor készültek a belső teret díszítő festmények is; Deák-Ébner Lajos, Lotz Károly és Székely Bertalan festette meg a boltozat egy-egy egységét. 1950-ben ismét feloszlatták a szerzetesrendet, a monostorban eleinte szociális otthon, később múzeum kapott helyet. A könyvtár 18. századi berendezését a rend 1786-os feloszlatásakor eladták, a könyvek az 1950-es feloszlatáskor eltűntek. A bencés szerzetesek 1990-ben tértek vissza Tihanyba, a kolostort 1994-ben kapták vissza az államtól. 1992 és 1996 között restaurálták a templom oltárát, festményeit. Tihanyi Bencés Apátság(szentmisék,prédikációk,koncertek) - YouTube. A kolostor teljes körű felújítása 1996-ban kezdődött. Az apátság 2012 tavaszán vált önálló perjelséggé, akkor mindössze kilenc szerzetes lakott a monostorban, akik Tihany és több környéki település lelkipásztori szolgálatát végezték, emellett lelkigyakorlatokat és kulturális programokat szerveztek.
Csak 1990-ben térhetettek vissza a bencések Tihanyba, de a kolostoregyüttest csak 1994-ben kapták vissza az államtól. 1992-ben elindult és 1996-ra be is fejeződött a templom belső restaurálása, majd megkezdődött a kolostor teljes felújítása. Az épületegyüttes ma újra egyházi célokat szolgál, de egy része továbbra is múzeumként működik.
A rend tagjai 1802-ben térhettek vissza Tihanyba. Az 1880-as évekre az épületegyüttes nagyon rossz állapotba került, és felvetődött az is, hogy a templomot teljes egészében újjá kellene építeni. Czeigler Győző építész, a Műegyetem tanára 1889-1890 között megoldotta a templom és kolostor szerkezeti problémáit, és az épületegyüttest teljesen felújította. A II. világháború után, 1950-ben a szerzeteseknek ismét el kellett hagyniuk a rendházat, először szegényház, később múzeum költözött ide. Amikor I. András király 1060-ban meghalt, kívánsága szerint testét a monostor altemplomában helyezték örök nyugalomra, sírja ma is az eredeti helyén áll. Tihanyi apátság miserend. Az altemplom több átalakításon is átesett, felújították, padlózatát felszedték, falairól leverték a vakolatot. A 18. században falképekkel díszítették, majd 1889-ben Lotz Károly irányításával a korábbiak helyére új falképeket festettek. 1955-ben eltávolították a falfestményeket, így azóta ismét régi formájában láthatjuk az altemplomot. András király mindössze egy kereszttel díszített sírlapja az altemplom közepén található.