Lehár Ferenc A mosoly országa Lehár Ferenc pályafutásának egyik legmeghatározóbb darabja, életműve összefoglalója, amit ő maga legjobb alkotásának tartott. Az operai igényességgel megkomponált, háromfelvonásos operettet 1929-ben mutatták be. Zenei jellegét és történetét az akkor divatos keleti motívumok inspirálták: a bécsi tábornok arisztokrata lánya, Liza, és a kínai trónörökös, Szu Csong herceg szerelmét meséli el. Bár a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak, A mosoly országa a kibékíthetetlen világnézeti ellentétek, kulturális és társadalmi különbségek komoly kérdéseit járja körül, és ez a világ első operettje, mely nem vidám végkifejlettel zárul. A mosoly országa - Budapest - 2022. máj. 10. | Színházvilág.hu. A nemzetközi tematikához illően egy világhírű brit művész vállalkozott a mű megrendezésére: Stephen Medcalf olvasatában lesz látható újra A mosoly országa Budapesten. Karmester Adatlap: Műfaj: Operett Bemutató: 2021-10-22 Időtartam: 170 perc Felvonások száma: 2 Kérdés esetén hívja a 06/1-3532172-es telefonszámot.
A(z) Budapesti Operettszínház előadása Bemutató időpontja: Stáblista: Szereplők Csang, a herceg nagybátyja Lichtenfels gróf, táborszernagy Fu-Li, követségi titkár
Bemutató: 2014. május 16. - Budapesti Operettszínház
A mintegy két hétig égő tűz miatt további veszélyes anyagok szabadultak fel. A baleset következtében egyes becslések alapján több százszor annyi radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után. A várhatóan 100 évre védelmet nyújtó szerkezet építése november közepén fejeződött be, ekkor kezdték el óvatosan "rátolni" a sérült négyes blokkra, amelyet eddig egy ideiglenes betonszarkofág fedett, s amelynek állapota mostanra rendkívül megromlott, repedések keletkeztek rajta. Az új szerkezet a világ legnagyobb mozgatható ilyen építménye, 36 ezer tonnát nyom, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas. 327 métert kellett "tolni", hogy teljesen befedje a szerencsétlenül járt reaktort, amelyhez különleges sínekből és hidraulikából álló rendszert használtak – írta az MTI. Gorbacsov: Csernobil volt a peresztrojka igazi oka | 24.hu. Kapcsolódó cikk: Ritka állatfajok népesítik be Csernobil térségét Címfotó: MTI/AP/Jefrem Lukackij
Villámgyorsan kellett cselekedni: Nagy, egyben sajnos sok áldozattal járó teljesítmény volt, ahogy gyakorlatilag néhány hónap alatt összeszedték és betonnal fedték a romokat, majd több méter vastag vasbeton szerkezetet építettek rá. Ez volt az úgynevezett betonszarkofág – mondja a -nak Perger András, a Greenpeace Magyarország szakértője. Rövid távon tényleg jó megoldás volt, de nem bírta sokáig. Vagy a nagy kapkodásban nem megfelelő minőségű betont használtak és/vagy a sugárzás illetve az időjárás kezdte ki, de az építmény repedezni kezdett. Félő volt, hogy idővel szivárogni kezd, sőt talán be is omlik. Az acél 100 évig véd Az új, "acélszarkofágot" 2011-ben kezdték el építeni, 2016 novemberében, négynapi munkával tolták a sérült négyes blokk fölé. Csernobil Betonszarkofág Építése. A 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas építmény a világ legnagyobb mozgatható kupolája, 1, 5 milliárd euróba került, amihez Ukrajna jelentős nemzetközi segítséget kapott. Az acélszerkezet hermetikusan lezárja a 4-es blokk teljes területét, többet takar, mint a korábbi betonszarkofág, élettartamát száz évre teszik.
Egy bunkerból irányítható platform is készül, amely hasonló szereppel bír, és egy 10 tonnás vákuumos porszívó a radioaktív törmelék eltávolításához. A csernobili atomkatasztrófa a világ legsúlyosabb nukleáris katasztrófája volt. A felszabaduló sugárszennyezett szemcsék a légkörbe, onnan pedig a talajba, ivóvízbe jutva sok tízezer ember halálát okozták, és egyes szakértők szerint a következő 50 évben további 40 ezer áldozatra lehet számítani., Körké, Nyitókép: Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
A finnek annyira féltek a szovjet atomtechnikától, hogy határőrségüket fölszerelték dózismérővel. Egyébként a katasztrófát 18 (! ) nappal az esemény után jelentették be a világnak. A rádióamatőr üzenetében a "segítsetek" fölszólítás háromszor hangzott el, adását azzal fejezte be: "ilyet még nem láttatok"… Szerencsére. De a hatását sajnos megszenvedte az emberiség tetemes része. Romhányi György professzor kedvenc mondása szerint: háromféle hazugság van: kicsi, nagy és statisztika. Csernobil betonszarkofág építése árlista. Semmivel sem élnek úgy vissza az emberiség jóhiszeműsége mellett, mint a statisztikával. Az első igazán globális katasztrófa huszonöt éve, 1986. április 26-án szombaton, hajnali 1 óra 23 perc 58 másodperckor következett be az ukrajnai Csernobilban, amikor az atomerőmű 4-es reaktora fölrobbant, kigyulladt, majd robbanások sorozata után nukleáris olvadás (fűtőelemek) következett be. Az a generáció, amelyik ma a legszebb korban van, szerencsére már csak elbeszélésekből ismerheti a rettegés óráit, napjait, hónapjait.
Mintegy tízezer haláleset történt, mert a hazatérő likvidátorok későbbi életének követése nem történt meg, így nem is tudtak elhalálozásukról. Dr. Mózsa Szabolcs radiobiológus, kutatóorvos, aki sokat kutatott már 1956 óta a radiohaematológia területén, járt a Szovjetunióban az Összövetségi Radiológiai Intézetben. Megtudta: a vérbetegségek száma 2-3 százalékkal több lett, a gyermekleukémiás betegség 5-6 szorosra nőtt, a pajzsmirigyrák 2-3-szorosra, gyakori az impotencia, az emésztőrendszeri megbetegedés. Nemcsak a sugárterhelés okozott betegségeket. A különböző kémiai elemek mérgező hatása sem elhanyagolható. Például a californium és a plutónium egyes vegyületei a ciánnal egyenértékű mérgek. Mivel a hatóságok eltitkolták a katasztrófát, a parasztok kint kapáltak a répaföldeken, ahol a répa nagy levelei megkötötték a kihulló radioaktív port, ami súlyos sugárfekélyeket okozott. Azon a vidéken sok láb nélküli, csonkított ember él. Érdekes dolog, hogy több szemtanú a robbanás után azonosíthatatlan repülő objektumot látott Csernobil fölött.