Ha én átmegyek autóval a barátnőmhöz, a térképen jelzett úton teszem meg. Tehát végig Fejér megyében járok, a pályára a 39. km-nél megyek fel, és a 43. km-nél jövök le. Az országos térkép tanúsága szerint a NÚFSZ, azaz a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. ezeket a fel/lehajtókat ismeri is: Fejérben bizony két csomópontja is van az M1-nek. Vagyis a megyének van egy virtigli, saját sztrádaszakasza, amely nem érint más megyét NÚFSZ A megyei térképen viszont már nem vesznek tudomást a 43. -ról, így – egyetlen csomópontot feltételezve – narancsszínnel jelölték az egész megyei szakaszt. Fejér megye éves matrica. " (A hivatalos térképek jelmagyarázata a narancsszín szakaszokra azt mondja, hogy két megye matricájával használhatók, az ügyfélszolgálat közlése szerint ez azt jelenti, hogy egyidejűleg mindkét matricára szükség van. ) A hivatalos megyés térképről eltűnt az egyik csomópont, így Fejér megye önálló M1-szakasza is! NÚFSZ "Az ügyfélszolgálat megerősített, hogy mindenképpen kell Komárom-Esztergom megyei matrica is, ha Bicskénél nyugat felé hajtok fel.
A megyei rendszer számos aránytalanságot, furcsaságot, igazságtalanságot eredményez. Például akkor, ha egy fizetős út csak röviden érint egy megyét. Ezeken a helyeken megint sokan lesznek, akik a rövid szakasszal párhuzamos ingyenes, vagyis a településeken át vezető utakat választják majd. Sokáig egyáltalán nem volt információ arról, hogy pontosan milyen szakaszok milyen megyei matricával vehetők igénybe. Amikor megjelent a tájékoztatás, az további értelmezési nehézségeket okozott, jelenleg is bajos kisilabizálni, hová milyen matrica jó. Fejér megyei matrica érvényessége. Helyben, a sztrádákon erősen hiányos a tájékoztatás, pedig a bonyolult és szokatlan rendszer miatt elvárható lenne, hogy minden csomópontban írják ki, onnantól milyen matrica jó. A nehézségek ellenére sincs igazi türelmi idő. Akit az első órákban elkapnak, hogy nincs matricája az immár fizetős szakaszokon, fizethet, ha nem is büntetésnek nevezik a sarcot. Nagyon nehéz megbecsülni, hogy az eddiginél rosszabb (új szakaszok díjasítása) és kedvezőbb (megyei matricák) feltételek az egyes járműtulajdonosokból milyen lépéseket váltanak ki: ki lesz, aki az eddigieknél kevesebbet, ki, aki többet költ majd matricára.
Tehát az, aki főleg csak egy, két, három vagy négy megyében jár sokat, az 5, 10, 15 vagy 20 ezer forintért megkapja azt vagy szinte azt, amit korábban sokkal többért. Csakhogy vigyázni kell, a 8 és 9 személyes személyautók a megyei matricák tekintetében (nem úgy, mint az országos évesnél! ) külön kategóriába kerültek, rájuk megyénként tízezer forint a díj. Veszprém nem Vas Nehéz lenne következetesnek nevezni az újonnan díjasított szakaszok kiválasztását is. Plusz e-matricát kell vásárolniuk az M1-en autózóknak | Startlap Vásárlás. Az M2-es út kétszer egy sávos szakasza fizetős lett, miközben például az M8-as több helyen lényegesen jobb szolgáltatást nyújtó Veszprém megyei részei nem. Csak nem azért, mert a megyeszékhelyen februárban fontos időközi parlamenti választás lesz, amelyen a kormányerők kétharmada múlhat az Országgyűlésben? – kérdezik sokan. Sokszor önkényesnek látszik az új fizetős szakaszok kijelölése Forrás: NÚFSZ Érdekes volt a helyben képviselőként érdekelt Hende Csaba honvédelmi miniszter esete is a rövid Vas megyei, fizetős M86-ossal is. Először váltig állította, hogy továbbra is ingyenes az út, majd azt mondta, hogy őt átverték, és hevesen bírálta a döntést.
Felvázoltam nekik a fenti példát is: először nem hitték el, hogy létezik a 43-as lehajtó, majd kértek egy kis »gondolkodási időt« és visszahívást ígértek 1-2 órán belül. Ez december 31-én volt, azóta sem kerestek. :) A kérdés csak az, hogy büntetésnél mi lesz az eljárás: csak a tárgymegyében nézik a helyi matricát, vagy a narancssárgázott térkép lesz irányadó, és utólagos eljárásban kell bizonyítanom, hogy »kérem, de én lejöttem a megyehatár előtt«? " – fejezte be beszámolóját olvasónk. Túl sok a kérdőjel Az év első napján bevezetett új útdíjrendszer három téren is fontos változtatást jelent a tavalyihoz képest. Fejér Megye Matrica. Egyrészt számos eddig ingyenes útszakaszra is fizetniük kell a személyautósoknak, motorosoknak, másrészt bevezették az éves megyei matricákat, harmadrészt egy picit a kategóriákon is variáltak. Mindhárom változással kapcsolatban számos kritika jelent meg, sok részlet tűnik furcsának. (A problémákról a cikk végén részletes felsorolást adunk. ) Nagy személyautó, dupla ár Az ötezer forintért kapható megyei matricák sok autósnak könnyebbséget jelentenek, hiszen az országos engedély egy évre csaknem 43 ezer forint.
"Az átlagjövedelem felett viszont hihetetlenül megnőtt az állami juttatás" – összegezte Ferge Zsuzsa. Ma a szegényeket "érdemteleneknek, önhibásoknak" állítják be, a szegénységről a tévénézők "pavlovi módon a romákra asszociálnak" – jellemezte a honi viszonyokat Setét Jenő. Elhitették az emberekkel, hogy olyan világban élünk, amelyben aki akar, tud dolgozni, függetlenül attól, hogy hatvan kilométeres körzetben van-e betöltetlen állás, hogy milyenek a közlekedési viszonyok, milyen az infrastruktúra. Hírklikk - Ferge Zsuzsa már annak is örül, hogy Orbán végre beszélt a szegénységről. Ez "elembertelenedett politikai magatartás" – fakadt ki. A szegénység nem nyilvánvaló, annak nagy része nem szembeötlő, mert nagyjából 100 gettófalura koncentrálódik – fejtegette Szalai Júlia, az MTA Szociológiai Intézetének professor emeritája. De ma már társadalmi diskurzus sem folyik szegénységről – jegyezte meg. És többször is feltette a kérdést: vajon vannak-e olyan társadalmi csoportok, amelyeknek érdekük, hogy fennmaradjon a szegénység? A válasz a levegőben maradt. Forrás: HVG Az előadások során megfogalmazódott, hogy mértéke és mélysége miatt már nem elegendő csupán a szegénység "tüneti kezelése" és nem jelent megoldást a devianciává vált túlélési stratégiák büntetése sem – ennél sokkalta összetettebb és szemléletében más jellegű programok kidolgozására van már szükség.
Még csak nem is beszélünk arról, hogy mit kéne kezdeni a szegénységgel Ferge Zsuzsa: Szociológiai szemle 2002/4. (Magyar Szociológiai Társaság, 2002) - Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legfontosabb híreinkről! Ne maradj le egy fontos sztoriról sem! Iratkozz fel a heti Mutyimondóra, és mi elküldjük neked az Átlátszó heti legjobbjait egy csokorba gyűjtve! Van olyan vélemény, amely szerint a szegénység megszüntethető, ha mindenki elér egy meghatározott minimális szintet (pl. Friedman 1962). Mások szerint - ma ezt a nézetet elsősorban a társadalmi alapjövedelem szószólói képviselik - a minimális szint biztosítása megkerülhetetlen kötelezettsége egy igazságos társadalomnak, de a létfenntartást éppen hogy biztosító, állandónak feltételezett minimum elérése növekedő, gazdagodó társadalmakban nem elégséges (BIEN 2001). Ha változik azoknak az eszközöknek, feltételeknek a köre, amelyek a méltósággal élhető élethez szükségesek, akkor a minimálisan biztosítandó szintnek is változnia kell.
Csakhogy Ferge szerint ez nem igaz, végignézve az adatokat, a nyugati jóléti államok, köszönik, jól vannak, egyetlen egyben sem csökkentek az elmúlt évtizedekben a jóléti kiadások. Ami pedig felmerülhetne egyenlőtlenség-csökkentő eszközként, itthon az is a visszájára fordul: Hegyeshalomtól nyugatra mindenhol progresszív adó van, míg nálunk az egykulcsos SZJA súlyosan egyenlőtlenségnövelő. Arról pedig, hogy még a létminimum is adóköteles legyen, mint ahogy most van Magyarországon, Ferge elmondása szerint Adam Smith is azt gondolta, hogy teljes képtelenség. Pedig a magyar állam a GDP felét vonja el és osztja újra, ez egyáltalán nem alacsony arány, de ezekből főleg az eleve jó helyzetben élők részesülnek. A családi adókedvezmények és az egykulcsos SZJA révén ők sokat profitálnak a jelenlegi adórendszerből, míg lefelé alig jut bármi. Szintén probléma, hogy az EU tagországai között nálunk a legkisebb a társadalmi mobilitás, messze a legmerevebb társadalom vagyunk. "Ez minden álomfejtő szerint rosszat jelent. "