Saját készítésű fotókkal mutatjuk be, hol üléseznek a politikusok és a civilek egy jobb Európáért. E hét elején ismét Strasbourg felé vettük az irányt, hogy közvetlenül az Európa Parlamentből tájékozódjunk a legfrissebb politikai eseményekről. Annak ellenére, hogy a Konferencia Európa Jövőjéről nevezetű uniós projekt hétvégi panelje a járványügyi okokból elmaradt, az elmúlt napok így is rendkívül tartalmasan teltek. Részt vettünk több sajtóbeszélgetésen, interjút készítettünk két magyar európai parlamenti képviselővel, továbbá ott voltunk a Szaharov-díj sajtószemináriumán, majd az átadó ceremónián is. A Szaharov-díj sajtószemináriuma Horváth Zsolt Azt tudni kell, hogy a nevezetű uniós program több helyszínen zajlik a kontinensen, ezzel párhuzamosan pedig folyamatosak az eszmecserék a digitális platformon. Most azonban azt a helyszínt jártuk körbe, ahol a civilek és politikusok együtt hozzák meg az igazán nagy döntéseket Európa jövőjéről. Az Európai Parlament székhelye, a francia-német határon elterülő Strasbourgban van.
A kötelező kiadások változtatására tett javaslatait a Tanács nem feltétlenül fogadja el, ugyanis az utolsó szó ilyenkor nem a Parlamenté. Az Európai Parlament egyik legfontosabb és leglátványosabb hatásköre a Bizottság felett gyakorolt ellenőrző szerep. Amellett, hogy a Parlament iktatja be hivatalába a Bizottságot, a képviselők kétharmados szavazással kezdeményezhetik a Bizottság vagy a Bizottság elnökének leváltását. Erre már volt példa, nem is olyan régen, 1999-ben, amikor korrupciós vádak és pocsékolás miatt az egész bizottságot menesztették. Ezt megelőzően a Parlament kiküldött egy vizsgálóbizottságot, ami az egyik módja az ellenőrzési jogkör gyakorlásának. Magyarország már a szerződés aláírása után delegálhat képviselőket az EP-be. Ők azonban csak megfigyelői státust kapnak, magyarországi képviselői fizetést vesznek fel, és nem kizáró ok, ha tagjai a magyar Országgyűlésnek. 2004 júniusában viszont, az EP következő megválasztásakor már Magyarországon is lesz választás, és 24 mandátumról dönthet az ország.
Az Európai adatvédelmi biztos biztosítja, hogy az uniós intézmények és szervek a személyes adatok kezelésekor tiszteletben tartsák a polgárok magánélethez való jogát. Az Európai Külügyi Szolgálat ápolja az EU nem uniós országokkal kialakított diplomáciai kapcsolatait, és végrehajtja az uniós kül- és biztonságpolitikát. Az Európai Parlament (EP) az európai polgárok képviseletét látja el. Tagjainak száma 751 fő. Az európai parlamenti képviselőket közvetlenül, ötévente választják az EU 28 tagállamából. Az európai honatyákat 1979 óta a tagállamok állampolgárai választják, így az Európai Parlament – a közösségi intézmények közül egyedüliként – felhatalmazását közvetlenül az európai polgároktól nyeri. A Parlament az Európai Unió legdinamikusabban fejlődő intézménye, hatásköre folyamatosan bővül. A Parlament aktív szerepet játszik a polgárok mindennapjait befolyásoló jogszabályok kidolgozásában így például a környezetvédelem, a fogyasztói jogok, az esélyegyenlőség, a közlekedés és a személyek, a tőke, a szolgáltatások, az áruk szabad mozgása területén.
Természetesen nem csak ülésekre használják, hanem egyéb kiemelt rendezvényekre is, ilyen volt például a most szerdán megrendezett Szaharov-díj átadó is (erről majd (később). A plenáris üléstermébe nem lehet bemenni, kivéve akkor, amikor a című rendezvény zajlik. Ha plenáris vagy egyéb gálarendezvények vannak, akkor az újságírók a sajtókarzatra vannak korlátozódva, még a fotósok is csak nagyon ritkán mehetnek le az ülésterembe képeket csinálni és akkor is csak rövid ideig. A sajtókarzaton is szigorú az ellenőrzés, csak az újságírói kártya felmutatásával lehet belépni. Tilos a vaku használata. Azonban nem csak a plenáris terem létezik, van sok kis szoba, ahol lehet formális és informális rendezvényeket tartani. A Konferencián dolgozó civil vitacsoportok ilyen kis szobákba vonulnak be, hogy szűk körben megbeszéljék és előkészítsék a programjukat a többi vitacsoport és a plenáris számára. A Parlament egyik legjobb része a büfé, amelyről azt gondolná az ember, hogy megfizethetetlenül drága, pedig egyáltalán nem.
Az új szövetkezetekről szóló 2000. CXLI. törvény már úgy határozza meg a szövetkezet fogalmát, hogy szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság, és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok saját gazdálkodása eredményességének előmozdítását – ide értve a természetes személy tagok fogyasztását is, illetve esetenként tagjai, munkavállalói, és azok hozzátartozói kulturális oktatási, szociális szükségletei kielégítését szolgáló jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet. Ez az új szövetkezei modell már a beszerző-értékesítő-szolgáltató- fogyasztó szövetkezetet veszi alapul, s közelít a hagyományos polgári szövetkezeti elvekhez. Az új szövetkezetekről szóló törvény már nem tartotta fenn az egyébként főleg ideológiai alapon élő megkülönböztetést, s az 59. § kifejezetten kimondta, hogy ha az alapszabály a személyes közreműködés egyéb módjaként munkavégzési kötelezettséget is előír, e munkavégzésre a szövetkezet a taggal munkaszerződést köt.
A társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat), valamint a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot a személyes közreműködés adóköteles jövedelme után azonban mindegyik jogviszonyban teljesíteni kell. A jogszabály nem rendelkezik arról, hogy a személyes közreműködésért milyen ellenértékben kell részesülnie a beltagnak (ez lehet esetleg nulla forint is) és nem rendelkezik arról sem, hogy kötelező jövedelmet felvenni. Ez azt jelenti, hogy, ha nincs személyes közreműködés címén kifizetett jövedelem, akkor a betéti társaság viszonylatában járulékfizetési kötelezettség sem áll fenn. Az Adó-Kérdések és Válaszok januári, 2007/1. és 2. számában olvashatnak a társas vállalkozók természetbeni juttatásának adómentességéről, az egyetemisták START-kártyájáról, illetve a német ügyvezető díjazásának adóvonzatáról is.
Szövetkezeti tag munkaviszonya - EU-TAX Consulting Kft. Kihagyás Szövetkezeti tag munkaviszonya A szövetkezet különösen a termelő típusú szövetkezet – a szocialista gazdálkodásban jelentős szerepet töltött be. Az úgynevezett szövetkezeti mozgalom az 1988. évi ("régi") gazdasági törvény megalkotásakor olyan erős volt, hogy annak ellenére, hogy a szövetkezet alapvetően gazdasági célú, a tagság közös vagyonán, és közös gazdálkodásán alapuló közösség, nem lehetett a gazdasági társaságok között szabályozni, hanem külön törvényt, az 1992. évi I. törvényt kellett a szövetkezetekről megalkotni. Ez a törvény a szövetkezet fogalmát még úgy határozta meg, hogy a szövetkezet a szövetkezés szabadsága, és az önsegély elvének megfelelően létrehozott közösség, amely a tagok személyes közreműködésével és vagyoni hozzájárulásaival, demokratikus önkormányzat keretében a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási, és más tevékenységet folytat. Az 1992. törvény a szövetkezeten belüli munkavégzés szabályait új alapokra helyezte.
A tagnak fizetett megbízási díj egyébként a minimálbér duplája volt. A Gt. -ben nem találtam olyan paragrafust, amely ne tenné lehetővé a fenti elszámolást. A gond az szja tv. önálló és nem önálló tevékenység besorolásánál van, amely számomra nem egyértelműen fogalmazza meg hogy hova sorolandó ez a jogviszony. EVA alá tartozó kft. ügyvezetője vagyok. Mind a 2 fő tulajdonos nyugdíjas. A jövedelmet én osztalék formájában, december hónap folyamán egy összegben személyes hozzájárulásként veszem ki. A másik tulajdonos általában nem vesz ki jövedelmet. Ez esetben is kell-e tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnem, illetve mi a helyzet a másik tulajdonossal, neki kell-e? 2012-04-06