Egy remek ár-èrtèk arányú, szerethető autò. Cèges autònak választottam, miután alaposan körbejártam a támogatott márkák kìnálatát. Remek választás, minden szempontból, elkèpesztő mèretű csomagtartóval rendelkezik, beltèr is tágas, minősègi anyagokkal. Kìválò menettulajdonságai mellett, benzines autòkènt, a fogyasztása is jò, nálam 5. 7l/ 100km volt az átlag, külvárosbòl Budapestre ingázva. Budapest-Zadar túra 3 emberrel, telerakodva, 140-es autòpálya tempòval, 5. 4l. Budapest-Velencei tò, országúton, 4. 6l. A motor erősnek mondható, egy átlagembernek, ennèl több nem kell. Ha odalèpsz, megy, 5 emberrel is. Csendes, nem üvölt a motor, remek a zajszigetelèse. A hátsò ülèsek 500km felett nem annyira komfortosak, viszont az elsők szerintem, meglehetősen jòk, különösen a derèktámasz miatt. Nem nyikorog, zörög a beltèrben semmi, nálam a klìma használatakor, alkalmankènt a közèpső lègbefúvòk körüli kròmkeret zörgött(1 èv alatt kb. 1.5 Tsi Teszt. 5x). A klìmában egyébként az a jò, hogy nem 8 fokos levegőt fúj az ember arcába, hanem egy jòval kellemesebb hideget, amitől a klìmára èrzèkenyek sem lesznek betegek.
5 TSI R-line (2022) Lökettérfogat: 1498 cm3 Hengerek/szelepek: 4/16 Max. teljesítmény: 150 LE Max. forgatónyomaték: 250 Nm Hossz. /szél. /mag. : 4266/1757/1515 mm Tengelytáv: 2554 mm Saját tömeg: 1204 kg Gyári fogyasztás: 6, 2 l /100 km Tesztfogyasztás: 5, 8 l /100 km CO2-kibocsátás: 140 g /km Végsebesség: 212 km/h 0-100: 8, 3 s
Két 180 centis ember elfér egymás mögött, és a kupés jelleg ellenére a hátsónak sem fogja súrolni a feje búbját a tetőkárpit Fotó: Csudai Sándor - Origo A feláras, kétzónás automata klíma (147 ezer forint) megkapta a nagyobb modellekből ismert, csúszkás klímapanelt, amely menet közben a rázkódás miatt nehézkesen kezelhető, de manapság már annak is örülni kell, hogy legalább nem az érintőképernyőn kell a légbefúvást állítani, mint például a nyolcas Golfban vagy ID modellekben. Szintén örvendetes, hogy az alacsonyabb kategória miatt ebben a modellben még hagyományos gombok vannak a multifunkciós, finom bőrrel bevont kormányon, az érintőképernyő közvetlen funkciógombokkal rendelkezik, és maga a menürendszer is logikusabb felépítésű. Volkswagen 1.5 tsi Archívum - Autó tesztek - Tesztelok.hu. Ráadásul a kéziféket is manuális karral kell működtetni, így télen lehet majd mókázni a havas parkolókban. A cikk folytatódik a második oldalon. Kattintson tovább!
2001. február 15. Korhatár III. kategória (F/2299/J) További információk weboldal IMDb A Sade márki játékai (Quills) Philip Kaufman 2000 -ben bemutatott drámája Geoffrey Rush és Kate Winslet főszereplésével. A forgatókönyvet saját színdarabja alapján Doug Wright írta. A hírhedt pornográf írót, Sade márkit (Geoffrey Rush) a francia forradalom elején elmegyógyintézetbe zárják. A bolondok között jól érzi magát, ám új felügyelő érkezik. Coulmier abbé (Joaquin Phoenix) megpróbálja jó útra téríteni az élénk fantáziájú nemest, akinek hűséges rajongója, Madeleine (Kate Winslet) sorra kicsempészi Sade további lázító írásait. Az erkölcstelen művek híre eljut a császárig, aki a keménységéről híres Royer-Collard doktorra (Michael Caine) bízza a márki elhallgattatását. Az intézet falai között hamarosan elszabadul a pokol, Sade ugyanis minden büntetést kinevet, minden tiltásra fittyet hány. A két férfi összecsapása elkerülhetetlen.
Quills 2000 Nálunk 20 éve mutatták be Phillip Kaufman erotikával túlfűtött, nagy visszhangot (és heves ellenérzéseket kiváltó) kiváltó művét, a Sade márki játékait. Sade márki (Geoffrey Rush), a szadista, szexfüggő értelmiség Charentonban tölti utolsó napjait egy elmegyógyintézetben. A bolondok között ő a király, magánszobájában nyugodtan papírra vetheti perverz gondolatait. Madeleine (Kate Winslett) fiatal cselédlányként – bár tagadja -, de élvezi a beteg elméjű férfi szexuális fantáziáit, és műveit kicsempészi (némi pénzért) egy könyvkiadó tulajdonosnak. Így ugyan hiába próbálták meg a férfit elzárni a világtól, és hiába Abbe atya (Joaquin Phoenix) minden erőlködése. A szexuális füzetkék csak kikerülnek a nyilvánosság elé. Egy új felügyelő érkezik a intézetbe, Dr. Royer-Collard (Michael Caine) nem a finomságáról híres, de feltett szándéka kinyomozni, ki az áruló és még inkább megkeseríteni a Sade utolsó napjait, a gondolatokat pedig örökre kiűzni az elméjéből. A két férfi szellemi és tesi összecsapása elkerülhetetlen, de Sade-ba nem könnyű a szót belefojtani.
A Sade márki játékai viszont nem akart semmi botrányosat mutatni mert akkor nem forgalmazza senki sem (pénz beszél): női mellek kellenek meg szexualitásról beszélni de merészség semmi előzmény: Jereváni Rádió (#11) A kevesebb több. :) Az azért érdekes, hogy itt kifogásolod a vért, miközben ez a film a Salohoz képest annyi brutalitással bír, mint egy maszületett bárányka. Erre egyből jön az hogy ácsi, ez már hatásvadászat! A Saloban a kakievés, a szögek megetetése, a nyelvkitépés az micsoda? Ááá nem, az már egyáltalán nem lehet hatásvadászat, azzal csak a gaz amerikai stúdiók operálnak. előzmény: jesi (#7) Akkor nekem személy szerint, inkább a gyenge Sade márkis film, mint az erős! :D előzmény: jesi (#9) 2009-02-08 21:31:39 #9 nem azt mondtam, hogy ott van. ha meg nem láttad a Quills-t nem tudod mi az a gyenge amerikai sade márkis film. előzmény: puttancsospeti (#8) És a Salo tele van jó beszélgetésekkel? "-Nem tudok rizst enni! -Akkor egyél fiam szart! " Fantasztikus... 2009-02-08 21:25:12 #7 A Sade márkiban nincsenek jó beszélgetések, az egész üres néha már buta: tele vérrel meg amerikai filmre jellemző hatásvadász elemekkel az elején a fejezés, a véres kád, a nyelv előzmény: Jereváni Rádió (#5) Nem nagyon lehet összehasonlítania Salóval, bár én csak részleteket láttam, de abból azt szűrtem le, hogy egész más szellemiségű film lehet.
:)" Nem biztos, hogy csak a bomlott elméjéből származtak, úgy hírlik, hogy jeles férfiú olykor a tettek mezejére lépett... "Igaz, de a Saloért Pasolini sokat fizetett (minden értelemben és nem pénzügyileg): egy kor erkölcseit próbálta meg durva módon ábrázolni. " Melyik korét? Sade márkiét? A Saloi köztársaságét? Vagy a '70-es évek Olaszországáét? A három közül melyik korban volt szokás a kakievés? Erről miért nem írnak a történelemkönyvek? Költői a kérdés, hiszen tudjuk, hogy a perverz sztorik a márki bomlott elméjéből származtak, én meg nem látom a szaron túl a nagy metaforát. :) "de merészség semmi" Ha a Salo a merész, illetőleg a hivatkozási pont, akkor én inkább maradok prűd. :) Viccen kívül, a Quills nem egy nagy megfejtés, de jól összerakott film, jó színészi játékkal. Geoffry Rush pedig kitűnően hozza perverz márki figuráját. előzmény: jesi (#13) 2009-02-08 21:38:47 #13 Igaz, de a Saloért Pasolini sokat fizetett (minden értelemben és nem pénzügyileg): egy kor erkölcseit próbálta meg durva módon ábrázolni.
10ből 7-8 között vacilálok. Megnézem még 1szer. Hatásos vagy hatásvadász-ezek szerint a te meglátásod szerint sem ugyanaz. És nem feltétlenül a vadászat kifejezés gyakorlati jelentéséből kell itt kiindulni. A hatásvadászat, inkább az-szerintem-ami utal valamire, próbálja elhitetni, hogy van a mélyén valami komoly dolog és közben nincs mögött e semmi és ezt külsődleges eszküzök olcsó halmozásával próbálja mégis elhitetni. Ez azért annyira nem pozitív... előzmény: czeppelin (#26) 2009-02-26 15:21:21 czeppelin (4) #26 Az, hogy valami hatásvadász, szerintem nem negatív jelző. (Szerintem) minden film hatásvadász, csak van amelyiknek sikerül levadásznia a hatást (tehát hatásos film), van amelyiknek nem (és megmarad hatásvadásznak). előzmény: puttancsospeti (#25) "de azért azokkal egyetértek, akik azt mondják, hogy baromira hatásvadász a film, különösen az eleje és a vágásai. " Ehhez képest igencsak felpontoztad... "Freud szerint ebből a szexuális elfojtásból születik az egész kultúra. " Hát igen... Egy kicsit be volt szűkülve a Mester... előzmény: Szívtiproimi (#24) elég gyenge vélemények eddig, de azért azokkal egyetértek, akik azt mondják, hogy baromira hatásvadász a film, különösen az eleje és a vágásai.