Mindannyiunk élete tele van titkokkal, hazugságokkal és elszenvedett traumákkal, amik egy idő után elkezdenek felőrölni. Ezt a harcot vívjuk mindannyian, néha áhítozzuk az igazságot és a valóságot, máskor pedig menekülünk előle. Hogy melyik a jobb?! Erre a kérdésre sosem egyértelmű a válasz. Talán csak évek távlatából, visszatekintve a jelenből a múltba értjük meg azt, hogy mi miért is történik velünk és milyen célt szolgált. Sándor Anikó könyve úgy vezet végig ezen a történeten, hogy csak miután leülepszik a könyv hatása, utána kezdenek el felszínre jönni bennünk ezek a kérdések. Elena Magyarországon maradt, Léna Oroszországba került, és bár valami láthatatlan szál végig összekötötte őket, életük mégis teljesen különbözően alakult. Mindketten férjhez mennek, egyiküknek gyereke születik, a másik sikeres lesz munkájában, de a múlt traumái úgy tűnik rányomják bélyegüket életük alakulására. Nem is annyira Léna életére, ugyanis ő egy kiváltságos családban nő fel, később sikeres férjezett nő lesz belőle, Elena azonban magányosan és depresszíven tölti el élete nagy részét.
Könyv – Sándor Anikó: Házasságsirató – Jaffa Kiadó 2016 Házasságsirató + 239 pont Sándor Anikó Jaffa Kiadó, 2016 Kötés: PUHATÁBLÁS, RAGASZTÓKÖTÖTT, 208 oldal Minőség: jó állapotú antikvár könyv Leírás: szinte hibátlan állapotban Kategória: Kortárs Ez a termék külső partnernél van raktáron. Utolsó ismert ár: 2390 Ft Ez a könyv jelenleg nem elérhető nálunk. Előjegyzéssel értesítést kérhet, ha sikerül beszereznünk egy hasonló példányt. Az értesítő levél után Önnek meg kell rendelnie a könyvet. Fülszöveg Nóra felső középosztálybeli, középkorú nő, fiatalabbra lecserélt feleség, aki valamikor egy jó házasság reményében feladta ígéretes karrierjét. Az egész életét a férje köré építette fel, és csak a válás után szembesül azzal, hogy amíg ő az aranykalitkában üldögélt, a világ körülötte teljesen megváltozott. A férje a cégein keresztül minden pénzüket kimentette a közösből, a lánya Londonba költözik, Nóra teljesen magára marad. Nem kap munkát, és a férfiak is úgy néznek át rajta, mint az ablaküvegen.
Sándor anikó magánügy könyv teljes Egyéni NézőPont: könyv Na most aztán lehet szidni a kollégámat, aki szeretné megőrizni inkognitóját ( Attilának hívják). Ő bátorított engem a blogolásra!!! Bár lehet, hogy ez pusztán csak kicsinyes bosszú részéről, másnak se legyen jobb, mint neki. Őt szoktam abban a kétes "szerencsében" részesíteni, hogy csekélyke színészi képességeimet is bevetve, az éppen aktuális színházi, mozi, vagy könyv élményemmel örvendeztetem meg, (ha akarja, ha nem, elvégre az élet nem kívánságműsor! ), egyes jeleneteket el is játszok neki (a több szereplőseket is egy-személyben! ). Szóval zsigerből komplett idiotisztikusak ezek a promóim. A nő szótlanul feküdt a kórház vaságyán, napok óta nem beszélt. – Diplomatafeleség volt, Elenának hívják. Rémes állapotban hozták be – súgta meg a nővér. – Azelőtt bőségben élt, partikra járt, és tessék, ez lett belőle – sóhajtott. – Senki nem tudhatja, mi vár rá… (lytatás) Hihetetlen, de megtörtént! Igazából az általam kreált cím is helyálló lenne ha a történetet nézzük.
Részletes leírás Akik túlélték a halál pillanatát, azt mondják, pár másodperc alatt lepereg a szemük előtt az életük. De csak ott, az utolsó pillanatban kristályosodik ki a lényeg - akkor általában már késő. Én negyven napot kaptam a sorstól, hogy végignézzem életem filmjét - még időben. Mint amikor a sötétben váratlanul felkapcsolják a villanyt... Megismerhettem a lényeget... Zarándoklatra indultam, fájdalmas vezeklés lett belőle. Egy olyan "bűnért", amit nem is tudtam, hogy elkövettem. Amit itt leírtam, nem a képzelet szüleménye. Legyalogoltam a nyolcszáz kilométert, és átéltem minden pillanatát. Remegtem a döbbenettől, amikor kézzel foghatóvá vált a csoda, és sírtam a zavarodottságtól, amikor nem értettem, mi történik velem. Ha más meséli, amit ott átéltem, azt mondom, túl színes a fantáziája. SÁNDOR ANIKÓ El Camino-trilógiáját most új külsővel, átdolgozott formában veheti kézbe az olvasó.
A könyvet a megjelenés napján megvettem, mert a másnapi AnKERT-ben tartott könyvbemutatón szerettem volna dedikáltatni, amiről itt lehet részletesen olvasni.
Kibeszéletlen titkok hálójában vergődünk mindannyian… Egyfelől ott van az anyai szeretet és gondoskodás, ami ugyebár feltétel nélküli és határtalan kell(ene) hogy legyen, ebben az esetben a két lány azonban csak egy szerelmi kaland végeredménye, egy magyar nő és egy orosz férfi között. A lányok anyja első perctől kezdve elutasítja őket, felelőtlenül és ridegen bánik velük. Ezek után csak gyűlnek a traumák a lányok életében, ugyanis bár eleinte apjuk maga mellé veszi őket, utána mégis szétválasztja őket. Ez a traumatikus esemény valójában csak az egyik lányra lesz nagy hatással, Elena az aki sosem heveri ki ezt a szétválasztást. A magány, a depresszió és a kilátástalanság annyira megbélyegzik az életét, hogy se feleségként se anyaként nem tud már örömet érezni. A szeretet hiánya, a magány és a szülői minta nélkülözése mindent felemészt Elena életében, sőt esélyt sem ad a boldogulásra és a beteljesülésre. Léna életéről is szó esik a könyvben, de nekem úgy tűnt, hogy Elena élete sokkal hangsúlyosabb volt, ugyanis a lelki traumákat főleg ő szenvedte el.
A regény emiatt szerintem ingatag alapokra épül, ráadásul nagyon rövidke is. Hogy kiknek ajánlom? Azoknak, akik nem tudnak semmit az iker-létről, és szeretnének egy kicsit elmélkedni az élet nagy dolgain, a családon belüli sémákon, vagy az általam is kiemelt, miért jut erre agy arra a sorsra valaki-dilemmán. 👉 még több könyves kontentet Instagramon és Facebookon találsz, ha pedig a mindennapjaimra vagy kíváncsi, van egy személyes Instám és egy YouTube-csatornám is!
Részlet a válaszból Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2013. február 4-én (80. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1547 […] megállapíthatónak kell lennie, hogy az adott napon a munkavállaló milyen tartamú munkaközi szünetben részesült. Például ha az adott napon 20 perc munkaközi szünetre jogosult a 8 órára beosztott munkavállaló, akkor a munkaidő-nyilvántartásban is ennek megfelelően kell szerepelnie a rendes munkaidő kezdetének és végének, azaz a két megjelölt időpont között legalább 8 óra 20 percnek kell lennie. A törvény azt is előírja, hogy a munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. A munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben is kiadni. Ebben az esetben előbbi szabálytól eltérhetnek, de a legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kiadott részletnek legalább húsz perc tartamúnak kell lennie [új Mt. 103. § (5)-(6) bek. ]. A munkaügyi ellenőrzés a munka- és pihenőidőre vonatkozó valamennyi, munkaviszony ra vonatkozó szabályban előírt rendelkezés megtartására kiterjed [Met.
A munkaközi szünet nyilvántartása egyszerűsíthető azzal, ha a munkáltató az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével vezeti a munkaidő-nyilvántartást. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató a beosztást (a tervezett adatokat) tekinti egyben a nyilvántartásnak is, azzal, hogy ha abban változás van, azt nyomban átvezetik rajta. Ha viszont nincs változás, és a tervezett beosztás valósul meg, akkor nem kell külön egyebet regisztrálni. Például, a munkáltatónál minden héten azonos beosztás érvényesül: hétfőtől csütörtökig a munkavállalók 8 órától 17 óráig dolgoznak, 30 perces szünettel, amelyet 12 és 12. 30 között vehetnek igénybe, majd pénteken 8-tól 14 óráig dolgoznak, szünet nélkül. Ilyen esetben elegendő egyszer közzétenni a munkaidő-beosztást (amely tehát minden héten azonos), ám ha abban változás van (pl. rendkívüli munkaidő, igazolt vagy igazolatlan távollét), akkor azt haladéktalanul fel kell tűntetni. Az így vezetett nyilvántartást a hónap végén a felek jóváhagyólag aláírják.
A törvényi szerinti munkaközi szünetnél hosszabb pihenőidőt csak a felek megállapodásával lehet alkalmazni. Ezért, ha az előbbi példánál maradva 30 perces szünetet kapna a munkavállaló, akkor ennek jogszerűségét alá kell támasztani a felek közötti megállapodással (pl. maga a munkaszerződés tartalmazza a munkaközi szünet mértékét). A törvény azt is előírja, hogy a munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. A munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben is kiadni. Ebben az esetben előbbi szabálytól eltérhet, de a legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kiadott részletnek legalább húsz perc tartamúnak kell lennie. A munkaügyi ellenőrzés a munka- és pihenőidőre vonatkozó valamennyi, munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt rendelkezés megtartására kiterjed. Ebből eredően a munkaügyi hatóság azt is ellenőrizheti, hogy a munkaközi szünetet az idézett szabályoknak megfelelő ütemezésben adta-e ki a munkáltató. Ez azonban megítélésem szerint nem csak a munkaidő-nyilvántartással igazolható, hanem más bizonyítási eszköz is szóba jöhet, így például a szünetrendről szóló munkáltatói utasítás, szabályzat, vagy a munkavállalók tanúvallomásával igazolható munkahelyi gyakorlat is.
Az Mt. 103. § (1) bekezdése alapján a munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkaidő tartama a) a 6 órát meghaladja, 20 perc, b) a 9 órát meghaladja, további 25 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A felek megállapodása vagy KSZ a munkavállalók számára legfeljebb 60 perc munkaközi szünetet biztosíthat. A munkaközi szünet, tehát például az ebédidő, a cigiszünet nem része a munkaidőnek (kivéve a készenléti jellegű munkakört), így a munkavállalót a szünet tartamára díjazás nem illeti meg azonban ettől a munkavállaló javára eltérhetnek a felek a munkaszerződésben. Azaz arra van lehetőség, hogy a munkavállaló napi 8, heti 40 órában lássa el feladatait (azaz megkapja az erre az időszakra járó teljes munkabérét, de ténylegesen 7óra 40 percet dolgozik le), melynek része a munkaközi szünet. A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkaközi szünetet a munkaidő megszakításával kellene kiadni, azaz a munkáltató –mint a munkaidő beosztásának letéteményese – határozza meg, hogy a munkaközi szüntetet a munkaidő megszakításával, vagy munkaidőben adja-e ki.
Forrás: