2019. 03. 7. Jogi Fórum / Ferencz Adrienn Hazánkban a 2010 óta folyamatosan zajló közigazgatási reform meghatározó mérföldkövéhez érkeztünk a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. tv. (a továbbiakban: Kit. ) hatályba lépésével, mely lényegi változásokat idézett elő a kormánytisztviselők számára. Köztisztviselői Törvény 2019. A március 1-én hatályba lépő jogszabály előzményi lépései között tartandó számon a 2018. évben lezajlott nagyarányú bürokráciacsökkentés, mellyel a jogalkotó célja a nemzetet szakmailag magasabb színvonalon kiszolgáló kormánytisztviselői személyállomány megtartása, valamint a hatékonyabb kormányzati igazgatási szervezetrendszer kialakítása volt. A közszolgákat leglényegesebben érintő változás a bürokráciacsökkentés, mellyel a törvény megteremtette a kormányzati létszámgazdálkodáshoz szükséges fogalmakat és jogi keretet, valamint felhatalmazta a Kormányt a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámának és a központosított álláshely-állományába tartozó álláshelyek meghatározására, és azok igénybevételének, valamint az álláshely betöltéséhez szükséges szakmai és képesítési követelmények rendeletben történő szabályozására.
150 perces heti idővel számolva mindez már 13. 75 nap! Ha ehhez hozzá számítjuk az 5 nap alapszabadság elvonást is, akkor minden tisztviselő 18-19 napot veszít egy évben, illetve ennyivel többet lesz kénytelen a munkahelyén tölteni. Az ördög a részletekben lakozik… Az elbocsátott munkavállalók okozta űrt (jelenleg is létszámstop van érvényben) a Kormány úgy tűnik, hogy a maradók agyonhajszolásával és végletekig történő kizsigerelésével kívánja betölteni. A tervezet a kifelé kommunikálttal szemben nem családbarát, de főleg nem munkavállaló barát!!!! A helyzet sokakat elkeserít és ellehetetlenít. " A munkaidőbe nem számított ebédidő vagy a 20 napos alapszabadság a versenyszférába megszokott, a köztisztviselők számára ugyanakkor visszalépés. Több érintett, a törvénymódosítását egészét pontról pontra véleményező szakszervezet jelezte is, hogy töröljék "a munkaidőn túl" szövegrészt. 2019. Köztisztviselői Bértábla 2019. 03. 7. Jogi Fórum / Ferencz Adrienn Hazánkban a 2010 óta folyamatosan zajló közigazgatási reform meghatározó mérföldkövéhez érkeztünk a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV.
Az MNB Inflációs Jelentésben publikált előrejelzései a mellékelt adatbázis felhasználásával készültek. Az adatbázis - a nemzeti számlák azonosságait teljesítő - nemzetgazdasági mutatókat tartalmazza. Az adatbázis számos olyan transzformált idősort tartalmaz, amely az MNB saját számításainak eredménye, így közvetlenül egyéb adatbázisokból nyert idősorokkal nem feltétlenül mutat egyezőséget.
Vagyis a 2020-ban kibocsátott devizakötvényekből befolyó pénz egy része nem a jegybanki tartalékba, hanem a kormányzat deviza számlájára került, így nem volt szükség váltásra. Éppen ezért tavaly kevesebbet kellett váltania az MNB-nek, mint a korábbi években, ebből fakadóan pedig a profitja is kevesebb volt. Emellett a hivatalos és a bekerülési árfolyam különbsége is csökkent, ami miatt gyakorlatilag megfeleződött a jegybank árfolyameredménye, 146, 2 milliárd forint volt. A devizatartalék átlagos bekerülési árfolyama egyébként a 2020 végi 336, 81-ről tavaly 344, 36-ra emelkedett. Vagyis minden egymilliárd eurónyi átváltáson a jelenlegi 400-hoz közelítő árfolyam mellett mintegy 50 milliárd forintos hasznot realizál az MNB. Mnb inflációs jelentés 2022 március. Tavaly persze még csak a rémálmainkban szerepelt a 400-as euró, az év végén 370 közelében volt a piaci árfolyam, így a profit is kisebb volt ennél. A teljes devizatartalék esetében jelenleg a nem realizált árfolyamnyereséget a jegybank úgynevezett kiegyenlítési tartaléka jelenti, ez 654, 5 milliárd forint volt az év végén.
Az első félévben a sávos kamatozású preferenciális betétekhez, a második félévben pedig a fokozatosan végrehajtott kamatemelésekhez köthetően a forint kamatráfordítások jelentősen nőttek. A forint kamat- és kamatjellegű eredmény csökkenéséhez a hitelintézetekkel kötött kamatcsere-ügyletek – lejáratok miatt csökkenő állományok és emelkedő piaci forintkamatok mellett bekövetkező – alacsonyabb nyeresége is hozzájárult. A deviza kamat- és kamatjellegű eredmény 2, 6 milliárd forint veszteség volt. A nemzetközi tartalékok utáni kamatbevételek az alacsony, részben negatív nemzetközi kamatkörnyezetben tovább csökkentek, amihez hozzájárult a tartalék szerkezetének változása is. Mnb inflációs jelentés 2021. A tartalékok kockázatának fedezésére kötött határidős ügyletek eredménye szintén alacsonyabb lett. Az év utolsó hónapjaiban meginduló hozamemelkedés csak késleltetve, az értékpapírok cserélődésének ütemében érvényesül a kamatbevételekben, ezáltal 2021- ben még nem növelte azokat – hangsúlyozta az MNB. A pénzügyi műveletek eredménye a forint és deviza értékpapírok piaci árváltozásából származó – az értékpapír eladásakor keletkező – realizált eredményt tartalmazza.