Az előadás az Orlai Produkciós Iroda, a FÜGE és a Szentendrei Teátrum együttműködésével jött létre. Budapest, 2013. 10. 29. Györgypál Katalin Forrás: Kláris újság Az előző napi Kékszakállú után muszáj volt valahogy helyreállítani a kedélyállapotomat. (Félreértés ne essék, nem a mű viselt meg, hanem a rendezés ostobaságai. Bővebben erről itt. ) És a Római vakáció valóban segített is. A kedvcsináló vidóból, rádióreklámból, interjúkból már lehetett valamiféle képet alkotni, hogy miféle előadáshoz is lesz szerencsénk. Megtudhattuk, hogy nem a híres filmet próbálják a lehetőségekhez képest leutánozni, hanem egy római filmstúdióba helyezik a cselekményt. És még csak nem is "élesben" veszik a jeleneteket, mindössze egy előzetes próbát látunk, amikor kisebb-nagyobb megszakítással végigfut a cselekmény. Fontos szerepe van az elidegenítő közbeszólásoknak. Minduntalan figyelmeztetik a nézőt, hogy nehogy komolyan vegye azt, amit lát - még csak véletlenül se kezdje el magát beleélni a love story-val kecsegtető cselekménybe.
Például arra, hogy Anna szinte megnyomorítva érzi magát szigorú udvartartása körében, hogy a New Yorkba visszavágyó Bradley-nek és fotós barátjának valóban létfontosságú lenne megcsípnie ezt a sztorit, vagy, hogy a fenséges udvar komoly aggodalmában tényleg minden eszközt mozgósít, amikor kiderül, hogy Annának nyoma veszett. Fekete Ernő, Tenki Réka Ehelyett a Belvárosi Színház előadásában könnyed mókázásba, szellemes szórakoztatásba fut ki mindez, eltekintve a nem éppen happy endtől. És mivel az előadás ezt a megközelítést következetesen végigviszi, nincs is okunk panaszra. Pelsőczy több szempontból okos, gyakorlatias és (ön)ironikus keretet ötlött ki a Római vakáció történetéhez: a Cinecittában vagyunk, ahol egy sereg színész és csatolt részeik a hasonló című filmet akarják épp (újra) leforgatni. A számtalan helyszínen, majdhogynem egész Rómában játszódó mozi így egy filmstúdió jelzésszerű környezetébe települ (díszlet: Kalmár Bence), ahol mi az egyes jelenetek próbáit látjuk. Az pedig már a színészeken és a rendezőn múlik, hogy gyorsan megfeledkezünk a költséghatékony enteriőrről, hogy helyette más részletekben merüljünk el.
Az olvasottság nem publikus. Az Orlai Produkció legújabb előadásában, a Római vakáció című klasszikus mozi színpadi változatában Fekete Ernő játssza Gregory Peck legendás szerepét. Az előadást július 26-án láthatja először a közönség Szentendrén, a Városháza udvarán, majd ősztől a Belvárosi Színházban találkozhat vele a közönség. Viszonylag ritkán játszol a Katonán kívül. Most az Orlai Produkció előadásában, egy romantikus vígjátékban lépsz fel. Hogyan kerültél az előadásba? Úgy érzem, valójában mindenki vágyik rá, hogy kimehessen kicsit, nem azért, mert nem szeretnek a Katonában lenni, hanem azért, mert időről időre jó új emberekkel is találkozni. Én azok között vagyok, aki többször vállal külsős felkérést, de szerintem pont annyiszor vagyok távol, amennyit a társulati lét elvisel. A mostani előadás története messziről indul. Pár éve, egy színikritikus díjátadón Orlai Tibor azt mondta, szeretne velem együtt dolgozni, és mondott is egy címet, de sokáig nem történt semmi. Aztán hallottam, hogy a darabot már próbálják.
Az első filmes főszerepét játszó Audrey Hepburn a filmben nyújtott alakításáért elnyerte az Oscar-, a Golden Globe-, a BAFTA-díjat és a New York-i filmkritikusok elismerését is. A film világsiker lett. Paul Blake a film alapján színpadra alkalmazta és Cole Porter slágereivel színesítette az alapművet. Vele utazik az udvar néhány szigorú képviselője, s minden pillanatát protokoll események töltik ki. A lány fellázad, s egy váratlan pillanatban megszökik, hogy felfedezze az Örök Várost. Élükön az elszánt Joe Bradley, aki minden áron nagy sztorit akar szállítani megrendelőinek – ha kell, magába is bolondítja a hercegnőt. Felvétel indul… Tessék!
Szerző: 2017. szeptember 21. | Frissítve: 2021. szeptember 13. Forrás: Sokszor nem egyértelmű, hogy a hagyományostól eltérő családmodellben hogyan járnak a gyerekek után a pótszabadságok. Azt egyértelműen szabályozza a Munka Törvénykönyve, hogyan alakulnak a gyerek utáni pótszabadságok a szülők számára. Így egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után összesen hét munkanap pótszabadság jár a szülőnek a születéstől a gyerek 16 éves koráig. Fogyatékos gyermek esetén a pótszabadság két munkanappal nő. De mi van olyankor, hogyha felborul a hagyományos családmodell és nem egyértelmű, kit is kell szülőnek tekinteni? Ennek járt utána az. Mi van olyankor, hogyha válás után az anyához odaköltözik a barátja, akire a gyerek már-már nevelőapaként tekint? Őt is megilletné a pótszabadság? (Eláruljuk: nem. Magyarázat lentebb. ) A törvény Záró rendelkezései szerint a munkajogi rendelkezések alkalmazásakor a szülő azt a gyermeket veheti számításba, akit a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevel vagy gondoz.
Tehát nem elsősorban a vérségi kapcsolatnak lesz jelentősége. Az alábbi személyek vehetik igénybe a szülőknek járó munkajogi kedvezményeket: a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a gyám; a nevelőszülő; a helyettes szülő (ő csak abban az esetben, ha a családtámogatási jogszabályok alapján is szülőnek minősül). A fenti felsorolásból jól látható, hogy ha a gyermeket a vérszerinti édesapa (Y. úr) neveli, mert édesanyja évekkel azelőtt különköltözött, és a hosszú ideje együttélő barátnője a gyermekről anyaként gondoskodik, a barátnő pusztán e minőségében nem jogosult a gyermekek utáni pótszabadságra. A pótszabadságra való jogosultsággal kapcsolatban gyakori tévedés forrása, hogy a régebben (2012. január 1. előtt) hatályos szabályozás szerint csupán az egyik, mégpedig a szülők döntése alapján gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt illette meg a pótszabadság.
Az egészségkárosodással kapcsolatban felmerül az a kérdés, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalóknak is jár-e a rehabilitációs pótszabadság, vagy csak azoknak, akiknek egészségkárosodását rehabilitációs szerv állapította meg. Az egészségkárosodás fogalma lényegében megfelel a korábbi általános munkaképesség-csökkenés fogalmának. A 80%-ot elérő vagy az azt meghaladó össz-szervezeti egészségkárosodás a korábbi rendszerbeli 100%-os munkaképesség-csökkenésnek, az 50%-os vagy az ennél súlyosabb fokú össz-szervezeti egészségkárosodás a 67%-os vagy ezt meghaladó általános munkaképesség-csökkenésnek felel meg. Az alapszabadságra és a pótszabadságra vonatkozó rendelkezésektől kollektív szerződés (nem a munkaszerződés) eltérhet akként, hogy azok mértékét magasabb munkanapban határozza meg a törvényihez képest. A pótszabadság tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg. Fotó:
Részlet a válaszból Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2012. március 19-én (66. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1264 […] Mt. 132. §-ának 2012. január 1-jétől hatályos (2) bekezdése szerint mindkét, munkaviszonyban álló szülőt a saját munkaviszonyában megilleti a gyermek után járó pótszabadság a 16 évesnél fiatalabb gyermekei után, utoljára a 16. életév betöltésének évében. Egy gyermek után két, két gyermek után négy, három vagy több gyermek után összesen hét munkanap pótszabadság […]