Minden esetben tájékozódj előre! Milyen extrákkal rendelkezzen a 2 din fejegység? 6. 2", színes multimédiás 2 din fejegység (beépített GPS, Bluetooth, USB, MP5 lejátszó, érintőképernyő) Tulajdonságok: 2 din, érintőképernyős TFT LCD kijelző, aminek a felhasználói felülete könnyen kezelhető Beépített GPS navigációs funkció (Windows CE 6. 0) GPS antenna és a térképfájlok Kormánykerék vezérlés támogatottság DVD lejátszás, amely a következő fájlokat támogatja: AVI, DVD, DVD + R, DVD-R, DVD + RW, DVD-RW, VCD, MP3, CD, CD-RW, JPEG Beépített rádió és RDS FM/AM támogatottság (Európa / Ausztrália / Dél-Amerika / Észak-Amerika / Oroszország / Japán / stb. ) Szerzői jogi védelem alatt álló oldal. A honlapon elhelyezett szöveges és képi anyagok, arculati és tartalmi elemek (pl. betűtípusok, gombok, linkek, ikonok, szöveg, kép, grafika, logo stb. ) felhasználása, másolása, terjesztése, továbbítása - akár részben, vagy egészben - kizárólag a Jófogás előzetes, írásos beleegyezésével lehetséges. Ha egyszerre többféle felszerelésre is szükséged van autódhoz, akkor érdemes így alacsonyabb áron beszerezned a parkolássegítő és multimédiás eszközöket.
A legtöbb autóhifi fejegység ma már smart funkciókkal is rendelkezik, de a hagyományos CD és DVD olvasást is tudják. Javaslatunk, hogy mindenképp WiFi-s és/vagy Bluetooth-os készüléket válassz. Ha te is a telefonodról szereted bekapcsolni a kedvenc számaidat, vagy vezeték nélküli tolatókamera rendszert használsz, akkor számodra ez lesz az egyik legfontosabb szempont a kiválasztás előtt. Szerencsére webshopunkban is találhatók ilyen multifunkciós termékek: nézz szét kínálatunkban! Megéri webshopunkat választani Ingyenes szállítás: 50 ezer forint feletti vásárlás esetén a szállítás díját mi álljuk helyetted. Minőségi termékek: a 2 din fejegységek esetében fontos, hogy színvonalas termékeket válasszunk. Az olcsó alternatív megoldások sokszor már rövid használat után is meghibásodnak és használhatatlanok lesznek. Webshopunkban a kizárólag zenehallgatásra tervezett multimédia egységek is megbízhatók és hosszú éveken át használhatók, csakúgy, mint a profi GPS-es, többnyelvű termékek. Kedvezményes tolatókamera: webshopunkban egyes 2 din fejegységek mellé kedvezményesen tudsz tolatókamerát vásárolni kínálatunkból.
További képek 7" 2DIN multimédia fejegység beépített BT kihangosítóval Hogyan válassz 2 din fejegységet autódba? Milyen típust válassz? Összesen négyféle autórádió létezik a piacon: 1 dines rádió, 2 dines rádió, 2 dines multimédiás autórádió és 2 dines multimédiás fejegység. Mi a dupla dines multimédiás rádiókat és multimédiás fejegységeket ajánljuk, hiszen ezek nemcsak modernebbek, de bővítési lehetőségeik is sokkal kiemelkedőbbek. A multimédiás fejegységek mellett szól ráadásul az óriási grafikus kijelző, videófájlok lejátszása, tolatókamera kép megjelenítése is, amelyeket az 1 és 2 dines hagyományos rádió technológiák sajnos nem támogatják. Győződj meg a beszerelési méretekről A legfontosabb kérdés, hogy mekkora hely áll rendelkezésedre a műszerfalon? Erről akár egy szakértőt is megkérdezhetsz, aki biztosan meg tudja állapítani, hogy számodra milyen méretezésű termék lesz ideális. Ha látatlanban szerzed be a fejegységet, akkor könnyen megeshet, hogy túl nagy lesz, és te nem fogod tudni hasznát venni.
Mit nekünk a zordon Loch Ness szörnye, ha van saját a Hanság mocsaraiban? Hany Istóknak hívják. A Hanság, vagy ahogyan a népnyelv nevezte, a Hany járhatatlan mocsarai, lápjai évszázadokon keresztül a törvény elől bujdoklók, a társadalom kirekesztettjeinek menedékhelye volt. Sajátos monda- és hiedelemvilág épült köré. Éjjelente sárgás, kékes fénycsóvák derengtek mindenféle elásott kincsek felett, hogy halálba csalják a kapzsi embereket. Ma már tudjuk, ezek a lidércfények a lápból szökő különböző gázok öngyulladása okozta. Ez a "mesevilág" szülte Hany Istók legendáját is, persze – mint az a népi emlékezettel lenni szokott – nem minden alap nélkül. A történet a XVIII. század közepén kezdődött, és több változatban is fennmaradt. "Ha ugyan ember vagy" A lényege, hogy Kapuvári halászok kifogtak egy teljesen meztelen gyereket a Király tóból. Testét pikkelyek borították, félig ember volt, félig hal, ujjai közt úszóhártyák feszültek, szája széles volt, mint a harcsáé, feje tetején pedig porcos taréj meredezett.
És aztán nem látta őt Lajos felmerülni többet. " Sokáig keresték, de csak ruhája foszlányait találták meg az erdőben. Három év múlva halászok látták még a mocsárban, de ahogy megpillantották, Istók lebukott a vízbe, és többé tényleg nem mutatkozott. Jókai Mór a Névtelen vár című regényében a cselekmény színesítésére maga is megformál egy vízi vadembert, ennek alakja kapcsán 1877-ben már évszázados emlékként idézi Hany Istókot. Hasonló elzüllött emberi vadat a múlt századból is jegyeztek fel a krónikák, akit a Fertőben fogtak el, s aztán a kapuvári várban neveltek: a kortársak leírása szerint iszonyú tömött, gömbölyű fejű, hosszú fülű, széles szájú alak volt, kéz- s lábujjai szokatlanul hosszúk, bőre halhéjhoz hasonló merev; csak sírása árulta el, hogy ember. Mi lehet az igazság? Ami a legenda valóságalapját illeti, a kapuvári templomban 1749. március 23-ai dátummal tényleg egy érdekes bejegyzést találunk időrenden kívül, a lap legalján: "Jegyzet: 17-én föltételesen megkereszteltetett egy erdőn talált tébolyodott fiú, István, körülbelűl nyolc éves.
E szerint 1749-ben egy furcsa fiút fogtak ki halászok a tóból, egy elvadult, beszélni nem tudó, meztelen, nyolc-tíz év körüli gyermeket, aki miután elveszhetett, képes volt életben maradni az itteni vízi világban. A szóbeszéd szerint testén is láthatók voltak az alkalmazkodás jelei, egyesek szerint bőrét pikkelyek, míg mások szerint megkérgesedett bőr és szőr borította, ujjai között pedig már látható volt a kezdetleges úszóhártya. (%box::linkgaleria(144476)%) A fiút a történet szerint megkeresztelték István néven, a közbeszéd azonban csak Hany Istókként ismeri - a hany régi, finnugor eredetű szavunk, mely lápot jelent. Istók közel egy évig élt az emberek között, beszélni azonban nem tanult meg. Úgy tartják, nem bántak jól vele, és gyakran meg is verték, így visszaszökött jól ismert világába, és nem is merészkedett ki többé. Hany Istók legendája, csak úgy, mint egykor - Jókai Mór Névtelen vár című regényében is szerepel -, ma is nagy érdeklődésre tart számot, nem véletlen, hogy még fesztivált is elneveztek róla.
Sokáig keresték, de csak ruhája foszlányait találták meg az erdőben. Három év múlva halászok látták még a mocsárban, de ahogy megpillantották, Istók lebukott a vízbe, és többé tényleg nem mutatkozott. Jókai Mór a Névtelen vár című regényében a cselekmény színesítésére maga is megformál egy vízi vadembert, ennek alakja kapcsán 1877-ben már évszázados emlékként idézi Hany Istókot. Hasonló elzüllött emberi vadat a múlt századból is jegyeztek fel a krónikák, akit a Fertőben fogtak el, s aztán a kapuvári várban neveltek: a kortársak leírása szerint iszonyú tömött, gömbölyű fejű, hosszú fülű, széles szájú alak volt, kéz- s lábujjai szokatlanul hosszúk, bőre halhéjhoz hasonló merev; csak sírása árulta el, hogy ember. Mi lehet az igazság? Ami a legenda valóságalapját illeti, a kapuvári templomban 1749. március 23-ai dátummal tényleg egy érdekes bejegyzést találunk időrenden kívül, a lap legalján: "Jegyzet: 17-én föltételesen megkereszteltetett egy erdőn talált tébolyodott fiú, István, körülbelűl nyolc éves.
Tény az, hogy 1749. március 17-én a kapuvári templomban feltételesen megkereszteltek egy 8 év körüli fiút, mely a keresztségben az István nevet kapta. A korabeli írások szerint: "A fiú mezítelen volt, puszta füvet, szénát és szalmát falt, nem tűrt ruhát és ha embert pillantott meg, azonnal a vízbe ugrott, és úgy úszott, mint a hal. Majd egy évig élt a várban, megette már a főtt ételt, viselte a ruhát és külsőleg is emberré kezdett válni. Alkalmasint a vártól nem mesze folyó Rábába ugrott és leúszott a Hanyba. Meg se találták soha többé. " E legendás talált gyermek történetét a szájhagyomány kiszínezte: "Valamikor réges-régen - így mesélik az öregek - kapuvári halászok fönt a Hanyban egy gyereket fogtak ki a Király tóból, aki ugyan teljesen meztelen volt, de mégsem fázott, mert testét halpikkelyek fedték. Félig ember volt, félig hal: ujjai között úszóhártya feszült. Főtt ételt nem evett meg, kígyókkal, békákkal táplálkozott. Behozták a kapuvári várba, s mivel nem tudták, hogy meg van-e keresztelve, hát megkeresztelték.
A hansági Király-tó egykor az egyik legnagyobb felületű állóvíznek számított a környéken, a 18. században azonban olyan intenzívvé vált a mezőgazdasági termelés, hogy részben a területnyerés miatt megkezdték lecsapolását, amely csak a 20. század második felében maradt abba. Ekkorra azonban a jellegzetes hansági tavakkal együtt az egykori sajátos vízi világ is szinte teljesen eltűnt, csakúgy, mint a halászok, nád- és gyékényvágók hozzá kapcsolódó, fontos kulturális értéknek számító életformája. (%box::gumi('linkgaleria(144475)')%) A fennmaradt értékek megőrzése érdekében azonban 1976-ban megalakult a Hansági Tájvédelmi Körzet, majd 1994-ben a Fertő-Hanság Nemzeti Park, így a Király-tó ma fokozottan védett természeti értéknek számít, emellett 2001-ben a nemzeti park megkezdte a vizesélőhely rekonstrukciós programot is a környező területeken. A lápvilág újjászületésének is köszönhető, hogy számos turista keresi fel a Hanság ezen részét, a népszerűséghez azonban egy különös legenda is hozzájárul.