Minden csoport tagjai oda-vissza vágós rendszerben mérkőztek egymással. A kilenc csoportgyőztes automatikusan kijutott a tornára, míg a legjobb négy második helyezett a play-offban vehetett részt. Rájátszás: A négy csapatot párba sorsolták és oda-vissza vágós rendszerben eldöntötték, kié legyen a maradó két Európa-bajnoki részvételi jog. Résztvevők [ szerkesztés] Csapat Kvalifikáció módja Kvalifikáció dátuma Eddigi részvételek száma Legutóbbi részvétel Legjobb eredmény Olaszország Házigazda 2016. december 9. 20 2017 Győztes (1992, 1994, 1996, 2000, 2004) Spanyolország A 2. csoport győztese 2018. szeptember 6. 14 Győztes (1986, 1998, 2011, 2013) Franciaország A 9. szeptember 7. Uefa együttható 2019 full. 9 2006 Győztes (1988) Anglia A 4. október 11. 15 Győztes (1982, 1984) Szerbia A 7. október 12. 11 Győztes (1978) Németország Az 5. csoport győztese 12 Győztes (2009, 2017) Horvátország Az 1. október 15. 3 2004 Csoportkör (2000, 2004) Dánia A 3. október 16. 8 Elődöntő (1992, 2015) Belgium A 6. csoport győztese 2007 Elődöntő (2007) Románia A 8. csoport győztese 2 1998 Negyeddöntő (1998) Lengyelország Play-off győztes 2018. október 20.
Egyáltalán nem biztos, hogy ez a módszer lesz a végső megoldás. A lehetséges forgatókönyvek között ott van a kupaindulók pillanatnyi állás alapján történő meghatározása, de felmerült a szezon első felében elért eredmények alapján történő lezárás, azaz minden csapatnak lenne egy meccse az összes ellenféllel szemben. Uefa Együttható 2019. A 12 csapatos NB I-ben két teljes körrel lehetne számolni (22 forduló a 33 helyett). Az UEFA és a tagországok csütörtöki egyeztetését követően minden bizonnyal okosabbak leszünk.
A Nemzetek Ligája mindegyik ligája egy helyet biztosít a maradék négy kiadó helyre. Mindegyik ligából az a legjobb négy csapat, amely nem jutott ki az Európa-bajnokságra részt vehet a pótselejtezőn, melyeket 2020 márciusában játszanak. helyezést kapja, a ligában elfoglalt helyezése szerint. A B liga 12 csapata a 13–24. Uefa együttható 2010 relatif. A C liga 15 csapata a 25–39. A D liga 16 csapata a 40–55. A 2020-as Európa-bajnokság selejtezője Az UEFA Nemzetek Ligája 2018-as indulásával, a selejtező, valamint a 2018–2019-es UEFA Nemzetek Ligája összekapcsolásával, a csapatoknak egy másodlagos kijutási lehetőségük lesz az Eb-re. Selejtező A selejtező 2019 márciusában kezdődik és 2019 novemberében ér véget. A lebonyolítás a 2016-oshoz hasonló, de csak 20 csapat szerez részvételi jogot a selejtezőből, további 4 hely szabad marad. A 2018–2019-es UEFA Nemzetek Ligája csoportköreinek befejezése után az 55 csapatot 10 csoportba sorsolják, melyből 5 darab ötcsapatos, 5 darab hatcsapatos lesz. Továbbá az UEFA Nemzetek Ligája négyes döntőjébe jutó csapatok ötcsapatos csoportba fognak kerülni.
Így lett 4. 6 a Vidi UEFA-koefficiense a 2012-2013-as szezonban. Akkor a Vidi jó eredménye a többi magyar csapatnak is segít? Igen. Ha a Vidi jól szerepel, és sok koefficiens-pontot szerez, akkor a hazai csapatokat is további pontokhoz segíti, így ők is jobb helyzetből indulhatnak a selejtezőkben. Aha…de van itt még valami. Ha megnézem a Vidi koefficiens pontszámát a klubok rangsorában, akkor miért 8. 650? UEFA ország-együttható - Uefa Ország-Együttható. Na várjunk csak! Akkor a következő szezonban már nem fog számítani a 2012-2013-ban szerzett 4. 6 pontunk? Sajnos nem! Az idei EL szezon az utolsó, amikor még élvezhetjük az EL-menetelésünk során szerzett pontok előnyeit. Hm. Akkor ezek szerint minden magyar csapatnak szurkolnom kell, hogy minél tovább jussanak, mert az a Vidit is segíti? A jelenlegi (2017-2018) szezon az utolsó, ahol még hozzáadódik a klub együtthatóhoz a szövetségi klub-együttható is, azaz a többi magyar klub is gyarapította a Vidi koefficiensét, és a Vidi jó szereplése is segítette a hazai csapatokat. A következő szezontól (2018-2019) megváltozik a koefficiens számítása: a klubok a saját eredményeik alapján lesznek megítélve.
Vezetői feladatok ellátása A magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása megbízás sal történik. A megbízás legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szól. Magasabb vezető csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet. A vezetői beosztásról 2 hónapos lemondási idő vel, írásban lehet lemondani. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése lemondással, felmentéssel A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott írásban, indokolt lemondással akkor szüntetheti meg, ha a lemondás indoka olyan ok, amely számára a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel járna. A határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt ezzel szemben a közalkalmazott lemondással bármikor megszüntetheti, a lemondási idő pedig 2 hónap. A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták, a munkáltatónál létszámcsökkentés t, illetve átszervezés t kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség, a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően, a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjas nak minősül.
Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony e jogcím szerinti megszűnéséről, valamint köteles a közalkalmazott számára végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén egyévi, ha pedig a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresetet előre - megfizetni (Kjt. 25/A. §). A közalkalmazotti jogviszony ilyen okból történő megszűnése [Kjt. […]
Esetemben munkavállalóként foglalkoztatna tovább, ha elfogadom. Ha nem fogadom el a felajánlást, a jogviszonyom felmentéssel, végkielégítéssel megszűnik. A kérdésem az, hogy ebben az esetben a munkáltatói kölcsönt egy összegben vissza kell fizetnem? Részlet a válaszából: […] A munkáltatói kölcsönre vonatkozóan jogszabályi rendelkezés nincs. A munkáltató nyújthat lakáscélú vagy belső szabályzatában meghatározott egyéb célú kölcsönt a közalkalmazottnak. Ilyen esetben a belső szabályzat, valamint az ennek alapján a közalkalmazottal kötött... […] 9. cikk / 33 Táncművészeti életjáradékra jogosult közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése Kérdés: Egy táncművész közalkalmazott esetében, aki elérte a táncművészeti életjáradék megállapításához szükséges szolgálati időt, milyen módon lehet jogszerűen megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyt? Hogyan kell értelmezni az Emt. 43/B. §-ában foglaltakat a Kjt. felmentési szabályai tekintetében? A munkáltató élhet-e Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontjában megjelölt felmentési indokkal?
Ebből következően a munkáltatónak ebben a helyzetben nincs mérlegelési lehetősége, a közalkalmazott kérése esetén felmentéssel kell megszüntetnie a közalkalmazotti jogviszonyt. A hatvannapos felmentési idő általános szabály szerint a közalkalmazotti jogviszonyban töltött 20 év után 4 hónappal, 25 év után 5 hónappal meghosszabbodik [Kjt. 33. § (1) bek., (2) bek. d) és e) pont]. Ebből következően valóban jelentőséggel bír, hogy a felmentés közlésének vagy a közalkalmazotti jogviszony kért megszüntetésének az időpontjában számításba vehető közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján kerül meghatározásra a felmentési idő hossza. Figyelemmel arra, hogy a felmentési idő teljes egészében közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősül, amennyiben az idő múlására tekintettel […]
Kérdés A közfeladat ellátását a költségvetési intézménytől egy gazdasági társaság részére adják át. A társaság vállalta a közalkalmazottak további foglalkoztatását. Jól gondoljuk-e, hogy azon közalkalmazottakat, akik az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásukhoz nem járultak hozzá, csak végkielégítés illeti meg, és esetükben felmentési időről nem beszélhetünk? Részlet a válaszból Megjelent a Költségvetési Levelekben 2008. január 15-én (90. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1929 […] következményekről. Ezzel egyidejűleg a közalkalmazottat írásban tájékoztatni kell arról, hogy az átadást követően a közalkalmazott foglalkoztatását az átvevő biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot, valamint a jogviszonnyal járó későbbi kötelezettségeket. A közalkalmazott a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az átadó munkáltatónak írásban nyilatkozik, hogy az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Ha a közalkalmazott az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járult volna hozzá a további foglalkoztatásához.