századi ősnyomtatványban. Velence, 1498. – Fordítása Szabó Károlytól: Emlékiratok a magyar kereszténység első századáról. Pest, 1864–1865. – Mátyás Flórián forrásgyüjteménye: Historiae Hungaricae fontes domestici. I. köt. Pécs, 1881. – Poncelet gondos kiadása és tanulmánya: Acta Sanctorum. November. Tom. II. Brüsszel, 1894. Irodalom. – Marczali Henrik: A magyar történet kútfői az Árpádok korában. Budapest, 1880. – Kaindl: Studien zu den ungarischen Geschichtsquellen. Bécs, 1894–1902. – Karácson Imre: Szent Imre herceg. Budapest, 1899. – Nagy Béni: Szent Imre herceg élete. Egri cisztercirendi kat. gimnázium értesítője. 1908. – Karl Lajos: Magyar szentek életének hatása a Florence-mondára. Akadémiai Értesítő. évf. – Erdélyi László: Magyar művelődéstörténet. Kolozsvár, 1919. – Zalán Menyhért: Árpádkori magyarvonatkozású kéziratok az osztrák kolostorok kézirattáraiban. Pannonhalmi Szemle. 1926. – Horváth Cyrill: Szent László-legendáink eredetéről. Budapest, 1928.
Nem véletlen, hogy a Bölcsesség könyve már évezredekkel ezelőttről arra figyelmeztet, hogy nem a hosszú, hanem a fedhetetlen, igaz élet adja meg az emberi élet értékét. Hajlamosak vagyunk ugyanis a szívünk mélyén úgy érezni, még ha elkötelezett hívő is az ember, hogy igazságtalan, ha valakit fiatalon ragad el a halál. Egyrészt mert ez felborítja az élet emberi rendjét, másrészt mert úgy érezzük, hogy az idő előtt eltávozott ember valahogy nem volt képes megvalósítani az életfeladatát, beteljesíteni a hivatását. Különösen igaz Szent Imre alakjára, akiről könnyen gondolhatnánk, hogy korai halála élethivatása kudarcát is jelentette. Édesapja, Szent István király az utódjának szánta. A frissen – Istvánt 1000-ben koronázták királlyá – alapított magyar királyság helyzete úgy kül- mint belföldön rendkívül bizonytalan volt. A régi hit és rend hívei nem fogadták el az új hatalmat, a környező országok, különösképpen a Német-Római birodalom pedig nem lelkesedett azért a perspektíváért, hogy egy új királyság erősödjön meg a szomszédságában.
Szüzességi fogadalmának köszönhető, hogy Imrét évszázadokon keresztül valami nőiesen finom, nem e világból való "liliomos hercegként" ábrázolták, ami Sík Sándor szerint messze állhatott a valóságtól. "Szent Imre kétségtelenül erőteljes, férfias jelenség volt. Kétféle vér egyesül az ereiben: apai és anyai öröksége bár kétféle, de édestestvére egymásnak. Mindkettő a hősiességnek, a hivatásnak, a heroizmusnak hagyománya. Az apai vér Árpád vére, aki maga is folytatója volt a honfoglaló ősök hősies hagyományának. Szent István hitvédő harcaiban átlelkesült, átszellemiesült ez a vér, de erejéből, bizonyos értelemben még ősi vadságából, fiatalos nyersességéből is alig vesztett. Nem lehet kétséges, hogy az uralkodó, hadvezér, diplomata Szent István trónusának várományosát is uralkodónak, hadvezérnek és diplomatának nevelte. A hősi magyar hagyományban nevelte. A másik hagyományt az anyatejjel szívta magába: anyja Gizella, maga is szent életű Boldog, a regensburgi udvar szent levegőjéből jön, ahol már akkor egy császári szent-család él, és szenteli meg az uralkodás német hagyományait. ''
Amikor Gellért bencés szerzetes 1015-ben Magyarországra érkezett, István király azonnal fölismerte benne a nagy tudományú, szent életű férfiút és fia nevelőjévé tette. A herceg hét éven keresztül tanult kiváló mestere irányítása mellett és olyan ifjú lett belőle,,, akit szeretett az Isten és tiszteltek az emberek", mint a krónika mondja róla. Ezután az édesapja vette maga mellé, hogy jó keresztény királyt neveljen belőle, és a fennmaradt tudósítások szerint Imre herceg minden várakozását beteljesíthette volna: bölcs, tiszta, kegyes, irgalmas, erős, mértékletes, szelíd, becsületes és szemérmes fiatalember lett belőle. Az Istennek tetsző életre törekedett és ez a törekvése arra vezette, hogy szüzességi fogadalmat tegyen, melyet élete végéig megtartott. István király 1031-ben Székesfehérvárott szerette volna megkoronáztatni trónörökösét, egyetlen életben maradt fiát. Örömünnep helyett azonban gyászba borult a királyi udvar, amikor megtudták, hogy Imre herceget vadászat közben halálra sebezte egy feldühödött vadkan, és 1031. szeptember 2-án belehalt sebeibe.
Vissza a találatokhoz Alkotó Nyugat-magyarországi festő 17. század Készítés ideje 1675–1680 körül Tárgytípus festmény Anyag, technika vászon, olaj Méret képméret: 198 × 110 cm képméret (kerettel): 127 × 138 × 6 cm, 25 kg Leltári szám 81. 7M Gyűjtemény Régi Magyar Gyűjtemény Kiállítva Szépművészeti Múzeum, Harmadik emelet, Magyarországi művészet 1600-1800 A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak. Kiállításaink közül ajánljuk
Hivatalosan is az Egyesült Államok legmagasabb épülete lett a 2001. szeptember 11-i terrortámadás következtében New Yorkban ledőlt ikertornyok helyén felhúzandó épületegyüttes legmagasabb tornya, a One World Trade Center. Erről kedden határozott az épületek hivatalos magasságának elbírálásában illetékes Magas Épületek és Városi Élőhely Tanácsa. A One World Trade Center magassága – az amerikai függetlenség kikiáltásának évére utalva – 1776 láb, azaz 541 méter lett. A testület határozata nyomán nemcsak Amerika, hanem az egész nyugati félteke legmagasabb épületévé vált, átvéve a vezető helyet a 442 méter magas chicagói Willis-toronytól (volt Sears-toronytól), amely 1974 óta büszkélkedhetett ezzel a címmel. Fotó: AFP/Alan Tannenbaum Ezzel csaknem négy évtizedes megszakítás után ismét az Egyesült Államok legnépesebb városában magasodik az ország legnagyobbnak tekintett toronyháza. A One World Trade Center méreteinek elbírálása heves viták tárgyát képezte, mivel csaknem 122 méteres csúcsépítménye (a kritikusok szerint egyszerűen antennaárboca) nélkül a New York-i felhőkarcoló nem éri el chicagói vetélytársának magasságát.
Az ügy eldöntésére hivatott testület péntek óta tanácskozott arról, hogy elfogadja-e az épület vezető építésze, David Childs érvelését, miszerint a csúcs is részét képezi az épületnek, mert az kifejezetten azzal a céllal épült, hogy a magassága elérje a szimbolikus 1776 lábat. A The New York Times ugyanakkor maga is megjegyezte, hogy érvelésében Childs is az "antenna" kifejezést használta. Az új amerikai csúcstorony ugyanakkor messze elmarad a világrekordot 828 méterrel tartó dubaji Burdzs Kalifától. A világ legmagasabb, még épülő építészeti alkotása a szaúd-arábiai Dzsidda leendő Királyság Tornya, amely ha elkészül, egy kilométer magas lesz. A One World Trade Center építése mindazonáltal még nem fejeződött be, a becslések szerint mintegy 3 milliárd dollárból felépülő tornyot csak jövőre fogják átadni. A 104 emeletes épület 278 ezer négyzetméternyi irodát, egy kilátót, valamint üzleteket és éttermeket foglal majd magában. A korábban Szabadságtoronynak nevezett New York-i épület egyike annak a négy felhőkarcolónak, amelyek az ikertornyok helyén fognak állni.
A korábban Szabadságtoronynak nevezett New York-i épület egyike annak a négy felhőkarcolónak, amelyek az ikertornyok helyén fognak állni. (MTI)
Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.