Magasztalta hát a kelmét, amit nem látott, nem győzte dicsérni szép színeit, pompás mintáját. – Valóban gyönyörű! – jelentette a császárnak. A városban másról se beszélt a nép, mint a csodálatos kelméről. Végre a császár is rászánta magát, hogy megnézze még szövés közben. Válogatott kíséretével – köztük volt a derék miniszter meg a főhopmester is – benyitott a furfangos takácsokhoz, akik serény kézzel szőtték a levegőt az üres szövőszéken. – Ugye, gyönyörű, felséges uram? – kérdezte a két rangos udvari ember, aki előzőleg már járt ott. – Látja felséged a páratlan mintáját, a csodálatos színeit? – S az üres szövőszékre mutattak, mert azt hitték, a többiek látják a kelmét. "Micsoda?! – gondolta ijedten a császár. – Hiszen ez szörnyűség! Buta volnék, mint a föld? Vagy méltatlan a császári trónra? Rettenetes dolog! " De fennhangon azt mondta: – Szép, csakugyan szép. Megnyerte felséges tetszésemet. – Elégedetten bólintott, és meresztette szemét az üres szövőszékre, nehogy megtudják, hogy semmit se lát.
- Előbb az én derék, öreg miniszteremet küldöm be a takácsokhoz - határozta el a császár. - Meglátja ő mindjárt, milyen az a kelme, mert nagy eszű ember, és méltó a tisztségére. Bement hát a derék, öreg miniszter a takácsok szobájába; ott ült a két csaló az üres szövőszék előtt, és buzgón szőtte a semmit. - Uramisten - rémült meg a miniszter, amikor belépett -, én bizony semmit sem látok! - És meresztette a szemét, meg is dörzsölte, de hiába. Hanem persze nem árulta el magát. A két csaló nyájasan közelebb tessékelte, s azt tudakolta, hogy tetszik a bűvös kelme: szép-e a színe, finom-e a mintája. A szegény öreg miniszter csak bámulta a szövőszéket; de bizony nem látott semmit. Nem hát, hiszen a levegőt senki se láthatja! "Istenem, istenem - töprengett magában a szegény miniszter -, hát csakugyan buta volnék, mint a föld? Ezt bizony nem tudtam, de ne tudja meg más se! És hogy méltatlan volnék a tisztségemre? Nem, nem árulom el, hogy semmit se látok! " - No, hogy tetszik? - kérdezte az egyik csaló, miközben fürgén járt a keze.
2011 február 3. | Szerző: Nők Lapja | Nem örült derék hadseregének, színházba sem kívánkozott, még kocsikázni sem akart az erdőben, ha új ruháját nyomban nem mutogathatta. Más-más ruhát öltött a nap minden órájában. Ahogy más becsületes királyról mindig azt hallani: "Most éppen az ország dolgairól tanácskozik" – erről a császárról mást se mondtak: "Most éppen öltözködik. " Vidám volt az élet a császár udvarában; odatódult messzi földről a sok takács, szabó, szövőasszony. Egy nap aztán két csaló állított be a császári palotába. Azt mondták magukról, hogy takácsok, s olyan kelmét tudnak szőni, hogy a kerek világon nincs hozzá fogható. Nemcsak hogy páratlanul szép a színe meg a mintája, de van egy bűvös tulajdonsága is: akik méltatlanok a tisztségükre, vagy buták, mint a föld, azok előtt láthatatlanná válik a kelme. "Ez volna még csak a nagyszerű ruha! – gondolta a császár. – Felölteném, s egyszeribe megtudnám, kik azok az országomban, akik méltatlanok a tisztségükre, vagy buták, mint a föld.
– Gyönyörű a mintája, páratlanul szép a színe. Majd megmondom a felséges császárnak, hogy nekem nagyon tetszik. – Nagy örömet szerez vele – mondták a takácsok, aztán apróra elmagyarázták a szövés mintáját és a színeit. Az öreg miniszter hegyezte a fülét, hogy szóról szóra elmondhassa a császárnak. El is mondta. A csalók most még több pénzt, selymet és aranyat kértek, azt mondták, szükségük van rá a munkához. Megint zsebre gyömöszöltek mindent, s szőtték tovább a semmit. Hamarosan egy másik rangos udvari embert küldött a császár a takácsokhoz, a főhopmestert: nézze meg, mennyire haladtak a munkával, mikor készül el a kelme. Ez a rangos úr is úgy járt, mint a miniszter: nézett, meresztette a szemét, de mert ahol semmi sincs ott semmit se látni, hát ő se látott egyebet az üres szövőszéknél. – Ugye, gyönyörű ez a kelme? – kérdezték a csalók, s neki is elmagyarázták a mintát, ami ott se volt. "Buta nem vagyok! – mondták magában a főhopmester. – Akkor hát méltatlan vagyok a tisztségemre. Bizony különös, de ezt nem kell megtudnia senkinek. "
– Meglátja ő mindjárt, milyen az a kelme, mert nagyeszű ember, és méltó a tisztségére. Bement hát a derék, öreg miniszter a takácsok szobájába; ott ült a két csaló az üres szövőszék előtt, és buzgón szőtte a semmit. "Uramisten – rémült meg a miniszter, amikor belépett –, én bizony semmit se látok! " És meresztette a szemét, meg is dörzsölte, de hiába. Hanem persze nem árulta el magát. A két csaló nyájasan közelebb tessékelte, s azt tudakolta, hogy tetszik a bűvös kelme: szép-e a színe, finom-e a mintája. A szegény öreg miniszter csak bámulta a szövőszéket, de bizony nem látott semmit. Nem hát, hiszen a levegőt senki se láthatja! "Istenem, istenem – töprengett magában a szegény miniszter –, hát csakugyan buta volnék, mint a föld? Ezt bizony nem tudtam, de ne tudja meg más se! És hogy méltatlan volnék a tisztségemre? Nem, nem árulom el, hogy semmit se látok! " – No, hogy tetszik? – kérdezte az egyik csaló, miközben fürgén járt a keze. – Nagyon szép! Csodálatosan finom! – felelte az öreg miniszter, s még a pápaszemét is az orrára biggyesztette.
július 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 augusztus 31
S feleltem: "A gazdagok völgyébe jöttem én, árulni magam. " S mondta: "A pokolba visz ez az út, fiam. " Utadon, vad vidékeken át, sivatagtól hűs patakig, az úton kóboroltál, mely a pokolba vitt. Most a folyóparton állok, mintha nem mozdulna a víz, a felszín alatt mindenféle mérgeket visz. Állok utcalámpa alatt, de hitem mögött az öröm fényei az árnyak közé tartanak. A félelem az erőszaktól minden mosolyt eltöröl, és a józan ész már jelzi: gond van. Ez nem technikai összeomlás, nem, ez az út a pokolba. A hiteltől bedugult utakon te már semmit sem tehetsz, fizettél eddig, és majd ezután is fizetsz. Ó nézz körül, világ, nézd meg jól, mi szabadult el, nehéz lecke lesz, de tudnod kell, hol vagy. Ez az út nem fölfelé vezet, ó nem, ez az út, mondom, ez az út, ez az út a pokolba. Notice A folytatáshoz be kell jelentkezned. Bejelentkezés a Facebookra Chris Rea 2011-ben Életrajzi adatok Születési név Christopher Anton Rea Született 1951. március 4. (70 éves) Middlesbrough, Anglia Pályafutás Műfajok pop, blues, rock Aktív évek 1978 – Együttes Magdelene (1975–) Hangszer gitár Hang bariton Tevékenység énekes-dalszerző énekes zenész színész előadóművész Kiadók JazzeeBlue Magnet Records United Artists Records East West Records Motown Records Geffen Records Edel Music IPI-névazonosító 00035802987 00121969568 Chris Rea weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Chris Rea témájú médiaállományokat.
Hova tart az emberiség? Meddig juthatunk el, ha a fejlődés oltárán hozott áldozatokkal, a környezetszennyezéssel, a pénzhajhászással, a háborúkkal közben pokollá tesszük az életünk? Babiczky Tibor fordításában ismerhetjük meg ezt a dalt is magyarul! Chris Rea: Út a pokolba Dugóban álltam épp, mikor megláttam a nőt az út szélén, arca, mint saját tükröződő arcom a szélvédő üvegén. "A legjobb itthon! " Úgy látod, hogy hiányos, elavult vagy helytelen információk találhatóak az oldalunkon? Úgy érzed, hogy te többet tudsz a rádióról? Segítsd a munkánkat, írd meg nekünk Facebookon és cserébe reklámmentességgel jutalmazunk meg! :) Elérhetőségek - Telefonszám, SMS, E-mail, Facebook További rádiók Ezt a dobozt a rádió munkatársai nem olvassák! Ha dalt szeretnél kérni, vagy csak üzenni akarsz a műsorvezetőnek, akkor próbáld a Facebook dobozban vagy az elérhetőségek egyikén! Egerszeg Rádióval kapcsolatos hírek Sebestyén Balázsék helyén Egerszeg Rádió Az önkormányzati tulajdonú zalai rádió a héten kapta meg a Rádió 1 hálózatból való kilépéshez az engedélyt.
Video Chris Rea - The road to hell dalszöveg fordítás | Dalszöveg fordítások Notice A folytatáshoz be kell jelentkezned. Bejelentkezés a Facebookra Odasétált a fényszórók elé, és lassan lehajolt. Az árnyékban, ahol ültem, félelem lapult. Kérdezte: "Mit csinálsz itt, fiam? Felkeltett a sírból az aggodalom. " S feleltem: "A gazdagok völgyébe jöttem én, árulni magam. " S mondta: "A pokolba visz ez az út, fiam. " Utadon, vad vidékeken át, sivatagtól hűs patakig, az úton kóboroltál, mely a pokolba vitt. Most a folyóparton állok, mintha nem mozdulna a víz, a felszín alatt mindenféle mérgeket visz. Állok utcalámpa alatt, de hitem mögött az öröm fényei az árnyak közé tartanak. A félelem az erőszaktól minden mosolyt eltöröl, és a józan ész már jelzi: gond van. Ez nem technikai összeomlás, nem, ez az út a pokolba. A hiteltől bedugult utakon te már semmit sem tehetsz, fizettél eddig, és majd ezután is fizetsz. Ó nézz körül, világ, nézd meg jól, mi szabadult el, nehéz lecke lesz, de tudnod kell, hol vagy.
Egerszeg Rádióval kapcsolatos hírek Sebestyén Balázsék helyén Egerszeg Rádió Az önkormányzati tulajdonú zalai rádió a héten kapta meg a Rádió 1 hálózatból való kilépéshez az engedélyt. Balázsék egy másik frekvencián tovább szólnak. Tovább >> RSH: tovább nőtt a vidéki rádiók reklámbevétele Év elején az Egerszeg Rádióval bővült az RSH-portfólió. A tervezettet meghaladóan nőtt a Radio Sales House kereskedelmi árbevétele 2018-ban – áll a kereskedőház friss közleményében. A bővülés az MTVA országos adóit is érintette, amelyek árbevétele rekordmértékben, 8 százalékkal nőtt az előző évihez képest Tovább >> - 2019. Chris rea road to hell magyar szöveg magyar Chris rea road to hell magyar szöveg teljes Báv zálog váci út nyitvatartás Ikonikus dalok magyarul: The Road to Hell | Kultúrfitnesz 01. 23. Visszatér az Egerszeg Rádió, megszűnik a Helikon Rádió A zalaegerszegi 95, 8-on és a keszthelyi 99, 4-en a Rádió 1 fog szólni a jövőben. Facebook posztban köszönt el hallgatóitól a zalaegerszegi Helikon Rádió.
1 frekvencián érhető el. Egerszeg Rádió szlogenje: "Zalaegerszeg elsőszámú Rádiója, a Város Hangja. " Chris Rea 2011-ben Életrajzi adatok Születési név Christopher Anton Rea Született 1951. március 4. (70 éves) Middlesbrough, Anglia Pályafutás Műfajok pop, blues, rock Aktív évek 1978 – Együttes Magdelene (1975–) Hangszer gitár Hang bariton Tevékenység énekes-dalszerző énekes zenész színész előadóművész Kiadók JazzeeBlue Magnet Records United Artists Records East West Records Motown Records Geffen Records Edel Music IPI-névazonosító 00035802987 00121969568 Chris Rea weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Chris Rea témájú médiaállományokat. Chris Rea (Christopher Anton Rea) ( Middlesbrough, Anglia, 1951. –) brit rockgitáros, énekes, zeneszerző, szövegíró. Élete [ szerkesztés] 1975-től a Magdelene, később Beautiful Losers együttes tagja volt. 1976-tól szólista, a Magnet kiadóhoz szerződött. 1978-ban sikeres szólókarrierbe fogott. Az ír–olasz származású Chris Reát az angol Bruce Springsteen nek szeretik nevezni mind témái, mind a rhythm and blues, country- és folkalapokra épülő zenéje, mind a stílusa miatt.
Magyar translation Magyar A Út a pokolba Versions: #1 #2 Dugóban álltam egy autópályán Egy nőt láttam Az út mellett Olyan arca volt, melyről tudtam, hogy olyan, mint az enyém Tükröződött a szélvédőmön A pillangóablakomhoz sétált Majd nagyon lassan behajolt Félelmetes szorítás bénított meg Azon nyomban Azt kérdezte: "Fiam, mit csinálsz te itt? Az érted való aggódás a sírba vitt. " Azt mondtam: "Anya, eljöttem a bőség völgyébe, Hogy eladjam magam. " Mire ő azt mondta: "Fiam, ez az út, a pokolba vezet. " "A legjobb itthon! " Úgy látod, hogy hiányos, elavult vagy helytelen információk találhatóak az oldalunkon? Úgy érzed, hogy te többet tudsz a rádióról? Segítsd a munkánkat, írd meg nekünk Facebookon és cserébe reklámmentességgel jutalmazunk meg! :) Elérhetőségek - Telefonszám, SMS, E-mail, Facebook További rádiók Ezt a dobozt a rádió munkatársai nem olvassák! Ha dalt szeretnél kérni, vagy csak üzenni akarsz a műsorvezetőnek, akkor próbáld a Facebook dobozban vagy az elérhetőségek egyikén!