Ez a cikk több mint 2 éves. Farkas Ádám közgazdász a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója és az igazgatóság tagja volt Surányi György MNB-elnöksége idején, majd követte főnökét a CIB Bankhoz is. 2011 márciusában az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) főigazgatójának választották. A hatóság feladata, hogy az európai bankcsoportok, nemzetközi hitelintézetek határon átnyúló tevékenységét nyomon kövesse és a kialakuló kockázatokra időben felhívja a figyelmet, elősegítse a nemzeti felügyeletek közötti együttműködést és információcserét és szükség esetén koordinált módon lépjen fel a banki válsághelyzetek kialakulásának megakadályozására. Farkas Ádám tehát EBA főigazgatósági munkája során számtalan üzleti titok, szuperszenzitív pénzügyi adat és információ birtokába került. A Sky News értesülései szerint Farkas Ádám a londoni központú AFME élére fog kerülni, amelyet a lobbiszervezet már meg is erősített. Farkas Ádám tehát a munkája során megismert üzleti titkok birtokában a bankfelügyeletből igazol át olyan lobbicsoporthoz, amely a bankok és pénzügyi vállalatok érdekeit érvényesíti.
Bajnai Gordon miniszterelnök Farkas Ádámot javasolja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa elnökének. A kormányfő az Országgyűlés elnökének írt levelében kezdeményezi, hogy a jelöltet hallgassa meg a parlament költségvetési bizottsága. A Felügyeleti Tanács elnökének személyéről már hétfőn szavazhat az Országgyűlés. A közgazdász végzettségű Farkas Ádám, aki 1997 és 2001 között a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója volt, majd a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank vezérigazgatójaként dolgozott. Utána az Allianz Bank vezérigazgatójaként is dolgozott idén májusig, akkor közös megegyezéssel távozott a banktól. A Budapesti Corvinus Egyetemen, valamint a Nemzetközi Bankárképző Központnál 1991 óta végez oktatói munkát. A PSZÁF eddigi vezetője, Farkas István múlt hét csütörtökön mondott le, a hivatalos indoklás szerint között szervezetirányítási nézetkülönbség miatt. A lemondást Bajnai Gordon miniszterelnök július 1-jei hatállyal elfogadta. Az Index információi szerint az utóbbi hetekben, hónapokban szélesebb körökben is elfogadottá vált a piaci elemzők, befektetők és más pénzügyi szereplők körében nyílt titokként terjedő vélemény, hogy a pénzügyi felügyelet túlságosan elnézően bánik a bankokkal.
1999 és 2001 között az MNB tulajdonában álló központi elszámolóház, a Keler igazgatóságának alelnöke volt, ugyanakkor a Tőzsdetanács tagja is. 2001 -ben követte Surányi Györgyöt a CIB Bankhoz. Először ügyvezető igazgató lett, majd 2002 és 2005 között Karvalits Ferenccel együtt társvezérigazgatók. 2006 és 2009 között a magyarországi Allianz Bank vezérigazgatója. 2005 -től PSZÁF-elnöki kinevezéséig a Magyar Telekom felügyelő bizottságának tagja. Egyike volt azoknak a közgazdászoknak, akiknek a neve szóba került, mint Járai Zsigmond elnök utódja az MNB elnöki székében 2007 márciusától. A pozíciót végül Simor András nyerte el. június 30-áig a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának elnöke volt. Kinevezésére azután került sor, hogy gazdasági világválság kirobbanása után sok kritika érte a Felügyeletet. [2] Vezetése alatt jelentős szervezeti és hatásköri változások történtek. A 2010-es választásokat követően az új Parlament nagy többséggel elfogadta a PSZÁF éves beszámolóját. [3] Ezután benyújtotta lemondását, [4] átadva helyét a kormánypártok jelöltjének, Szász Károlynak.
: Örökség, Mayerhoffer András Tervező: Helye: 2119 Pécel, Kálvin tér 1. Építés éve: 1770 Felújítás éve: 1956 (és napjainkban) A kastély építése Ráday Pál (1677-1733) II. Rákóczi Ferenc diplomatája és fia Ráday Gedeon (1713-1792) nevéhez fűződik. Ráday Pál, miután felesége Kajali Klára hozományaként a péceli uradalom birtokosa lett, 1722-1730 között felépíttette a mai kastély alapját képező kúriát, amelyet fia 1755-1766 között barokk stílusú kastéllyá bővített. A teljes kastély melléképületekkel, 1770-re készült el. Ráday-kastély - Pécel - KASTELYOK.COM. Az átalakítást a gödöllői Grassalkovich-kastély építője, Mayerhoffer András, valamint fia, János végezték. A homlokzaton és az oszlopokon található finom kőfaragásokat Antonio Conti készítette 1764-1765 között. Az asztalosmunkát és a finom kivitelű berakott padlókat Cancini András besztercebányai asztalos 1762-ben készítette. A díszterem falképeinek kiválasztása és festészeti megoldása Ráday Gedeon elképzeléseit mutatja. A terem falait Bernard Picart (párizsi születésű rézmetsző és rézkarcoló), valamint Philipp Gunst rézmetszeteinek, a Ráday gyűjteményből általa kiválasztott, felnagyított és falra festett fekete-fehér képei díszítik.
Ráday-kastély Ország Magyarország Épült 1722 - 1770 Építész Mayerhoffer András Mayerhoffer János Stílus barokk Család Ráday család Jelenlegi funkció Kulturális központ, Múzeum Tulajdoni helyzet Kincstár tulajdona Fenntartó Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ. Elhelyezkedése Ráday-kastély Pozíció Magyarország térképén é. sz. 47° 29′ 010″, k. h. 19° 20′ 31″ Koordináták: é. 19° 20′ 31″ A Wikimédia Commons tartalmaz Ráday-kastély témájú médiaállományokat. A Ráday-kastély Pécelen, Pest megyében található. Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja (extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek) részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! A kastély építése Ráday Pál ( 1677 - 1733) II. Ráday kastély pécel nyitva tartás. Rákóczi Ferenc diplomatája és fia Ráday Gedeon ( 1713 - 1792) nevéhez fűződik. Ráday Pál, miután felesége, Kajali Klára hozományából a péceli uradalom birtokába jutott, 1722 - 1730 között felépíttette a mai kastély alapját képező kúriát.
A cukrászda a Ráday-kastély oldalfalával szemben található. Szerk. : Ildikó
A kastély emeletének egyik legszebb helyisége a díszterem, amelynek falaira és mennyezetére görög és római mitológiai jeleneteket ábrázoló, erkölcsi üzenetet hordozó falképek kerültek. Ezek mintájául Bernard Picart és Philipp von Gunst rézmetszetei szolgáltak. Ráday Gedeon saját gyűjteményének egyik könyvéből választotta ki ezeket a képeket - Ovidius Átváltozásainak tizenöt erkölcsi intelmét ábrázolják -, melyeket tanulságokat tartalmazó feliratokkal látott el. A királyi hálószoba falképei és a hozzátartozó portrésorozat a Habsburg-ház dicsőségét hirdette. A falakon a Habsburg uralkodóház 18. századi tagjainak 34 arcképe függött - napjainkra egyetlen kép sem maradt ránk a festményekből. A falképek azonban megmaradtak: a boltozaton a győzelem istennője, Viktória látható, alatta monokróm színezésű csata és éremképek, középen pedig II. József és Mária Terézia társuralkodói érme látható. Pécel ráday kastély. E freskók a kastély belső dekorációi közül a legutolsó szakaszban, vélhetően 1772 után készültek. A királyi szalon vagy más néven biliárdszoba görög-római mitológiai jeleneteket ábrázoló freskói a tűzvészben és a kastély kórházzá átalakítása közben szinte teljesen elpusztultak, ám ez a helyiség is tartogat kuriózumokat.
A terem boltozatát négy tardosi vörösmárvány oszlop tartja, és osztja kilenc részre. E mezőkbe kerültek Ráday Gedeon utasításai szerint – a különböző tudományokhoz kapcsolódó görög-római mitológiai alakok. A boltozatot festett korlát keretezi, amelyen amorettek ülnek, s kezükben a kastély könyvtárának gyűjteményéből megmintázott könyveket tartják. A kastély emeletének egyik legszebb helyisége a díszterem, amelynek falaira és mennyezetére görög és római mitológiai jeleneteket ábrázoló, erkölcsi üzenetet hordozó falképek kerültek. Ezek mintájául Bernard Picart és Philipp von Gunst rézmetszetei szolgáltak. Turistaként ezt láthatod a Péceli Ráday kastélyban – Amdala.hu. Ráday Gedeon saját gyűjteményének egyik könyvéből választotta ki ezeket a képeket – Ovidius átváltozásainak tizenöt erkölcsi intelmét ábrázolják -, melyeket tanulságokat tartalmazó feliratokkal látott el. A királyi hálószoba falképei és a hozzátartozó portrésorozat a Habsburg-ház dicsőségét hirdette. A falakon a Habsburg uralkodóház 18. századi tagjainak 34 arcképe függött napjainkra egyetlen kép sem maradt ránk a festményekből.
1998-ban a MÁV átadta a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának. Kapcsolódó épületek, tervek
A kertet a 19. század folyamán angolkertté alakították, mai képe az 1960-as évek átalakításának emlékét őrzi, annak idején a kastélyban működő kórház betegeinek gyógyulását szolgálta. Pécel, Ráday-kastély műsora | Jegy.hu. Elérhetőség, nyitva tartás A kastély csak korlátozottan látogatható, ezért indulás előtt érdemes előzetesen tájékozódni a nyitvatartásról. Cím: 2119 Pécel, Kálvin tér 1., e-mail:;, telefon: +36 (28) 453 54 Nagyon köszönöm a csodálatos fotókat Várkonyi Gertrúdnak!