Hetvenöt éve, 1940. augusztus 30-án hirdette ki a bécsi Belvedere palotában Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter a második bécsi döntést, amelynek értelmében Magyarország visszakapta az 1920-as trianoni békében Romániához került Erdély északi részét. A magyar revíziós politika első sikerei A trianoni békediktátum után a magyar politika fő célja a területi revízió lett. 1938-ban az első bécsi döntés visszajuttatta a Felvidék magyarok lakta déli részét, 1939-ben a magyar hadsereg bevonult Kárpátaljára, ezután a vezetés figyelme Erdély felé fordult. Az 1938-as első bécsi döntéssel a Felvidék magyarlakta területei kerültek vissza Magyarországhoz. A kép jobb szélén Kánya Kálmán magyar, középen (jobbról balra) Ribbentrop német és Ciano olasz külügyminiszter áll Forrás: Wikimedia Commons Romániával szemben a Szovjetuniónak és Bulgáriának is voltak területi követelései, és a bukaresti kormány kénytelen volt engedni a három oldalról ránehezedő nyomásnak. A Molotov-Ribbentrop paktum aláírása a Kremlben, 1939. augusztus 23-án Forrás: Wikimedia Commons Az 1939. évi Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradékának megfelelően a Szovjetunió 1940. június 28-án egyetlen puskalövés nélkül szállhatta meg Besszarábiát és Észak-Bukovinát, az 1940. szeptember 7-i craiovai megállapodás értelmében pedig Dél-Dobrudzsa Bulgária része lett.
Magyarországhoz került Nagyszalonta, Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelykeresztúr és Sepsiszentgyörgy. Összesen 43 591 négyzetkilométer került vissza Magyarországhoz, az 1941. februári népszámlálás szerint 2, 5 millió lakossal, akiknek 51, 4 százaléka magyar, 42 százaléka román, 3, 7 százaléka német volt. Ugyanakkor román fennhatóság alatt maradt valamivel több mint 400 ezer magyar. Magyar csapatok díszszemléje Kolozsvár főterén A második bécsi döntés sokkolta Romániát. Manoilescu az új határt ábrázoló térképre tekintve elájult. Teleki először megkönnyebbült, de aztán észrevette, hogy – Göring hasának köszönhetően – a Budapest - Csíkszereda vasútvonal egy része román kézen maradt és, tekintettel arra, hogy a Székelyföld zsákként nyúlik be Románia területébe, nyugat-délnyugat felől nehezen védhető. (1942. december 5-én adták át az akkor, két év alatt, részben munkaszolgálatos zsidók által épített, 48 kilométer hosszú Szeretfalva-Déda vasútvonalat. Budapestről a Székelyföldre mindmáig ezen az útvonalon megy a vasúti forgalom. )
London és Párizs jelezte, hogy mégsem kíván részt venni a két ország határvitájában, és tudomásul fogja venni a német-olasz döntőbírói határozatot. Így született 1938. november 2-án az "első bécsi döntés", amely a Felvidék egy részét visszajuttatta az anyaországnak. Hitler 1939. március 13-án azt a kívánságot közölte Horthy Miklós kormányzóval, hogy a magyar csapatok késedelem nélkül vonuljanak be Kárpátaljára. Ez és az új lengyel-magyar határ elérése néhány napon belül megtörtént. (Az első bécsi döntés 11 927 négyzetkilométert és 1 050 ezer lakost, köztük 86, 5 százalék magyart ítélt vissza. 1939. márciusban 12 061 négyzetkilométer és 694 022 fő került vissza. ) Románia idegesen reagált, a magyar-román határ mindkét oldalán 1940 nyarára mozgósított hadseregek néztek farkasszemet egymással. Az akkori magyar kormányfő, gróf Teleki Pál miniszterelnök, Csáky István külügyminiszter és Hory András, a románokkal tárgyalásokba bocsátkozó magyar küldöttség vezetője mindhárman erdélyi származásúak voltak... Németországnak, amely 1939. szeptember 1-jén kirobbantotta az európai nagy háborút, érdeke fűződött ahhoz, hogy ne legyen háborús konfliktus első számú délkeleti olaj-, valamint búzaszállítója között.
Összetartozásunk nem szorul magyarázatra. Mi, székelyek a magyar nemzet tagjai vagyunk". "A mi igazságunk újra fog diadalmaskodni, mert szeretjük ezt a földet. Szeretjük Székelyföldet! Tudjuk, hogy ami nincs, de lesz, az már van" – tette hozzá a politikus. Bokor Tibor polgármester a következő gondolatokkal kezdte meg köszöntőbeszédét: "80 évvel ezelőtt, pontosan ezen a napon a Kantában felállított díszkapu alatt, a vitéz Heszlényi József tábornok vezette munkácsi 2. gépkocsizó dandár előőrseként áthaladt az első honvéd, és – a korabeli Székely Újság tudósítása szerint – örömujjongás tört ki a lelkekben. Mindenki kacagó sírással üdvözölte az eseményt, amely az emberek szívét a mellükre tűzte". Hangsúlyozta, hogy a nyolcvan évvel ezelőtti vezércikknek a megállapítása ma is a fülünkben cseng, és érdemes megszívlelni napjainkban is. "Csak a jóra és a jól felhasznált idő segíti előbbre azt a közösséget, amelynek tagjai vagyunk. Ez a modern országépítés titka. Mi, erdélyi magyarok kemény életben szilárddá kovácsolt nép vagyunk.
Fortepan 5, 211 × 3, 445; 6. 18 MB 5, 088 × 3, 412; 6. 14 MB 4, 759 × 3, 415; 9. 07 MB 5, 424 × 3, 556; 7. 21 MB 5, 411 × 3, 404; 7. 64 MB 3, 538 × 5, 434; 9. 9 MB 5, 128 × 3, 496; 7. 2 MB 5, 401 × 3, 401; 8. 33 MB 5, 362 × 3, 484; 10. 03 MB 3, 426 × 5, 336; 10. 71 MB 5, 423 × 3, 548; 10. 74 MB 3, 568 × 5, 251; 5. 74 MB Fő tér (piata Centrala, ekkor Horthy Miklós tér) az evangélikus templom előtt a magyar csapatok bevonulása idején. Fortepan 5, 060 × 3, 514; 7. 79 MB 3, 396 × 5, 267; 8. 29 MB Erdély, Nagydemeter 1940, csoportkép a magyar csapatok bevonulása idején - Fortepan 5, 216 × 3, 468; 6. 65 MB Colorful, flag, swastica, posture Fortepan 5, 220 × 3, 514; 8. 16 MB Colorful, armband Fortepan 5, 037 × 3, 512; 8. 69 MB A Károly (Carol) vonal egyik erődje. Fortepan 8, 659 × 5, 528; 18. 59 MB Deák tér (Piata Libertatii), jobbra a Hám János utca (Strada Horea), a magyar csapatok bevonulása idején. Fortepan 4, 880 × 4, 874; 11.
Folyamatos magyar jelenléttel. Remélhetőleg nekünk nem kell 2000 évet várnunk, hogy helyreálljon a magyar rend. A hazai kisebbség, főleg a zsidóság (hazafias és cionista egyaránt) pedig bizonyosan támogatja a magyar revíziót, már csak Izrael újjászületésének – Levante revíziójának – hasonlatossága miatt is. Magyar zsidó ötlete volt Izrael újjáteremtése is! No persze a magyar ügyben nincsenek olyan kényes kérdések sem, mint Herzl Tivadar nagy tervében, mint a Palesztina helyén alapítandó Judenstaat ( Zsidó-Állam) esetében. A magyar jog a Kárpát medencére megkérdőjelezhetetlen. Mi pedig nem is kívánjuk a – túlnyomóan nem-magyar lakosságú – Bécsi medencét, meg Morvaországot, meg Sziléziát sem… Nekünk Nagy Magyarország ma nem kell! Egy "Nagy Magyarország": Mátyás király Magyarországa: ( Bécs-Berén-Boroszló a nyugati – halványkék – karéjban, a Mátyás-karéjban, a nyugati Magyar-karéjban…) Bár ezek is magyar területek voltak, mi mégis belátjuk, hogy ezeket követelni ma nem volna illendő… "Nem kell nekünk a más folyója, nem kell nekünk a mások bérce… Csak magyar hegy és magyar róna, ahogy az Isten rég kimérte… " Magyarország határai 1920-1944 között – a történelmi Magyarország csonkolása után a Bécsi Döntések révén visszatérő területekkel.
Címlap Egészség Jövőre a Heim Pál kórház látja el a gyermekorvosi ügyeletet a kerületben Jelenleg Angyalföldön, a Révész utcában van a gyermekügyeleti központ, ide kell vinni a beteg gyerekeket a kerületből ügyeleti időben. A Révész utcai szolgáltatóval kötött szerződés december 31-én lejár. A képviselő-testület szeptember 17-i ülésén úgy döntött, hogy jövő januártól a Heim Pál Gyermekkórház végzi az ügyeleti ellátást a XV. kerületben. Ügyelet. A Heim Pál Gyermekkórház ügyelete vállalja, hogy a gyermekorvosok hívásra kimennek - házhoz mennek - a beteg gyerekhez. A kórház a főváros pesti oldalának hét kerületét látja el, ehhez 18 orvosuk van. Minden hétköznap éjszaka (20-8 óra között) két kocsi áll készenlétben két szakorvossal. Hétvégén és munkaszüneti napokon további két orvos dolgozik a kórházban, akik helyben fogadják a betegeket. A Révész utcai ellátással szemben írásos panasz ugyan nem érkezett, de szóbeli panaszt annál többet kaptak. A legnagyobb probléma az volt, hogy az ügyeletes orvos sokszor nem ment ki a beteghez vagy nem is vették fel a telefont.