Az esetek nagy részében a mellkasi fájdalom mellett más panaszok is megjelennek szívinfarktus során, mint a vállakba, nyakba, hátba, bal vagy mindkét karba sugárzó fájdalom, a hányinger, a hidegrázás, a légszomj. Ezek mindenképpen olyan figyelmeztető jelek, amelyek megléte esetén azonnal mentőt kell hívni. Útmutató Amennyiben mellkasi fájdalmat tapasztalunk, minden esetben keressük fel orvosunkat! Ha a mellkasi fájdalom mellett más panaszok is megjelennek (pl. mindkét karba sugárzó fájdalom, hányinger, hidegrázás, légszomj), azonnal hívjunk mentőt!
Ugyanígy csökkenti a szív-eredetű ok valószínűségét, ha a mellkasi fájdalom csak néhány másodpercig tart, ha gyógyszer, masszázs vagy egy mély levegő hatására elmúlik, és ha csak egy bizonyos pontban jelentkezik a mellkason. Az erős köhögéssel járó fertőzések gyakran okoznak mellkasi fájdalmat, ami azonban napokon belül elmúlik. Ha a betegség elmúlta után mégsem szűnik a fájdalom, esetleg légzési nehézség is jelentkezik, feltétlenül orvoshoz kell fordulni, hiszen akár mellhártyagyulladás vagy tüdőgyulladás is kialakulhat a fertőzés talaján. Húzódás, sérülés vagy egy krónikus probléma is eredményezhet izomfájdalmat, amely eredőétől függően lehet éles, tompa, egy pontban jelentkező vagy kisugárzó. Jellemzően enyhül masszírozásra és romlik éles és hirtelen belégzésnél. Többféle emésztőrendszeri probléma okozhat mellkasi vagy bordáknál jelentkező fájdalmat. A reflux például égő érzéssel jelentkezhet, azepekőhirtelen, intenzív, órákig fennmaradó fájdalmat okoz, és előfordulhat, hogy az ebben a traktusban jelentkező fekély visszatérő fájdalmat okoz.
Milyen vizsgálatokra lehet szükség? – Elsődlegesen természetesen egy kardiológiai vizit ajánlott, bármilyen mellkasi panasz esetén – kivéve az azonnali ellátást igénylő állapotokat. Ha azonban nem ennyire akut a dolog, a betegnek ajánlatos tájékoztatnia az első találkozáskor az orvost, hogy milyen gyógyszert szed. Ez nagyon fontos, ugyanis a nyugalmi, de különösen a terheléses EKG-t módosíthatja, bétablokkoló szedése esetén például ezt a vizsgálatot nem is lehet elvégezni – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Már az elmondott panaszok és a kórtörténet alapján is el lehet indulni valamilyen irányban, de érdemes elvégeztetni egy nagylabort, az említett nyugalmi és terheléses EKG-t és egy szívultrahangot is. Úgy is fogalmazhatunk, hogy ezek egyben jelentenek egy mellkasi fájdalom vizsgálati csomagot, amely eredményeinek birtokában megszülethet a diagnózis, elindulhat a kezelés. Forrás: Budai Kardioközpont
A reflux például amely égő érzéssel jelentkezhet, az epekő hirtelen, intenzív, órákig fennmaradó fájdalmat okoz, és előfordulhat, hogy az ebben a traktusban jelentkező fekély, okoz visszatérő fájdalmat. Ezek az esetek többnyire nem igényelnek azonnali ellátást, gasztroenterológiai kivizsgálást és kezelést azonban igen. Pánikroham A pánikroham azért is okozhat nagy ijedtséget, mert a szívinfarktus tüneteit is produkálhatja. Sokszor a tudatos jelenlét és a mély légzés enyhítheti a tüneteket, de ha a mellkasi fájdalom nem múlik el, mindenképpen ajánlatos pszichológus, mentálhigiénés szakember segítségét kérni. Szív-érrendszeri okok Az angina és a szívinfarktus gyakran okoznak mellkasi fájdalmat, bár ez utóbbi nem feltétlenül okoz mindig ilyen tipikus tünettel jelentkezik. Az angina tulajdonképpen maga a mellkasi diszkomfort, fájdalom, aminek az az oka, hogy nem jut elég vér a szívbe. Az érintettek nyomást, szorító érzést tapasztalnak, ami kisugározhat az állkapocsba. Az angina egyrészt a szívinfarktus rizikófaktorának tekinthető, másrészt a szívkoszorúér-betegség egyik tünete is lehet, ami az artériák elzáródását foglalja magában.
Ezek mindenképpen olyan figyelmeztető jelek, amelyek megléte esetén azonnal mentőt kell hívni. Ha bizonytalan a tünetekben, inkább hívjon orvost! Milyen vizsgálatokra lehet szükség? Elsődlegesen természetesen egy kardiológiai vizit ajánlott, bármilyen mellkasi panasz esetén – kivéve az azonnali ellátást igénylő állapotokat, amikor mentőz kell hívni, azonnal! Ha azonban nem ennyire akut a dolog, a betegnek ajánlatos tájékoztatnia az első találkozáskor az orvost, hogy milyen gyógyszert szed. Ez nagyon fontos, ugyanis a nyugalmi, de különösen a terheléses EKG-t módosíthatja, bétablokkoló szedése esetén például ezt a vizsgálatot nem is lehet elvégezni – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Már az elmondott panaszok és a kórtörténet alapján is el lehet indulni valamilyen irányban, de érdemes elvégeztetni egy nagylabort, az említett nyugalmi és terheléses EKG-t és egy szívultrahangot is. Úgy is fogalmazhatunk, hogy ezek egyben jelentenek egy mellkasi fájdalom vizsgálati csomagot, amely eredményeinek birtokában megszülethet a diagnózis, elindulhat a kezelés.
Mi okozhatja? Emésztőrendszeri problémák A reflux is okozhat problémákat / Fotó: Shutterstock Számos emésztőrendszeri probléma okozhat mellkasi vagy bordáknál jelentkező fájdalmat, ilyen például a reflux (amely égő érzéssel jelentkezhet), az epekő (amely hirtelen, intenzív, órákig fennmaradó fájdalmat okoz) vagy akár az ebben a traktusban jelentkező fekély, ami szintén visszatérő fájdalommal jár. Ezek az esetek többnyire nem igényelnek azonnali ellátást, kivizsgálást azonban igen. Izomfájdalom Húzódás, sérülés vagy egy krónikus probléma is eredményezhet izomfájdalmat, amely eredőétől függően lehet éles, tompa, koncentrálódhat egy pontra, de ki is sugározhat. Jellemzően enyhül masszírozásra, illetve romlik éles és hirtelen belégzésnél. Pánikroham Nagyon ijesztő lehet, hiszen akár szívinfarktus tüneteit is produkálhatja. Sokszor a tudatos jelenlét és a mély légzés enyhítheti a tüneteket, de ha a mellkasi fájdalom nem múlik el, mindenképpen ajánlatos orvoshoz fordulni. Légúti fertőzések A gyakori köhögéssel járó fertőzések gyakran okoznak fájdalmat a mellkasban, sőt, akár mellhártyagyulladás vagy tüdőgyulladás is kialakulhat a fertőzés talaján.
Míg a magyar számviteli törvény nem tesz különbséget az amortizáció és értékcsökkenés kifejezések között, a nemzetközi beszámolási standardok rendszere viszont – ellentétben a magyar szabályozással – nem használja a két kifejezést egymás szinonimájaként. Figyelembe véve, hogy az IAS 38 – Immateriális javak standard az amortizáció ("amortisation") kifejezést, míg az IAS 16 - Ingatlanok, gépek és berendezések standard az értékcsökkenést ("depreciation") használja, kérdéses lehet, hogy az IFRS 16 – Lízingek standardban megjelenő használatijog-eszköz tárgyi eszköznek, vagy immateriális jognak tekinthető-e, hiszen az új lízing standard alapvetően az értékcsökkenés ("depreciation") szót használja, egy kivétellel, ahol az amortizáció szóval él. Ezzel ellentében viszont az IFRS 16 standard a használatijog-eszközt az alábbiaknak megfelelően definiálja: "A lízingbevevőnek a mögöttes eszköz lízingfutamidő alatti használatára vonatkozó jogát megtestesítő eszköz. Ifrs 16 magyarul teljes film. " Azaz nem lehete teljesen egyérteműen egyik megítélés helyességét sem levezetni.
A lízingkötelezettség kezdeti (megjelenítéskori) értékét a lízing kezdőnapjáig ki nem fizetett lízingdíjak jelenértékén kell értékelni.
Az értékcsökkenés meghatározásakor további érdekes kérdést vethet fel a lízing futamidejének meghatározása. A standard szerint a lízing futamideje a lízing fel nem mondható időszaka, korrigálva a lízinghosszabbítási és lízingmegszüntetési opciókkal. 18) A lízing fel nem mondható időszakának meghatározásakor azt az időtartamot kell megállapítani, amely alatt a szerződés kikényszeríthető. A lízing nem lesz kikényszeríthető többé, ha mindkét félnek (a lízingbeadónak és a lízingbevevőnek is) joga van a lízinget a másik fél engedélye nélkül megszüntetni (IFRS16. B34). IFRS 16, avagy egy mérlegen kívüli finanszírozási forma mérlegbe emelése - WTS Klient. A lízinghosszabbítási időszakkal abban az esetben módosítható a fel nem mondható időszak, amennyiben a lízingbevevő biztos abban, hogy lehívja ezt az opciót – vagyis észszerűen értékelve az adott helyzetet, valamint figyelembe véve minden olyan külső tényezőt is, gazdasági ösztönzőt, amely befolyással lehet döntésükre, a lízingbeadó és a lízingbevevő meghosszabbítják a szerződést (IFRS16. 18-19) Ilyen eset lehet, ha például a felek 20 éves bérleti szerződést kötnek, amelyben szerepel, hogy a szerződés 10 évvel meghosszabbítható és tekintettel olyan külső tényezőkre és gazdasági ösztönzőkre, amelyek arra engednek következtetni, hogy lízingbevevő a 20 éves időtartamot követően élni fog a lízinghosszabbítási lehetőségével, a lízing futamidejét 30 évben szükséges meghatározni.