Forrás: Hírtv Húsvétkor ér véget az egykor olyan szigorúan betartott negyvennapos nagyböjt; ekkor emlékezünk meg Jézus Krisztus kínhaláláról, és ünnepeljük a természet tavaszi újjáéledését. A húsvéthoz rengeteg népszokás, szimbólum kötődik, melyek eredete, jelentése mára részben múltba vész. A legáltalánosabb jelkép, a hímes tojás, a gyermekvilágban kap helyet, míg az egykor rituális szerepet betöltő bárány helyett az ünnepet ma a legtöbb ember számára a húsvéti nyúl szimbolizálja. A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, miként a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját – szól a hasonlat. A tojás piros színe Krisztus kiömlött vérét jelképezi. Húsvéti Tojás Minták Jelentése: Hímes Tojás Motívumok Jelentése. Hazánkban már avar kori – tehát honfoglalás előtti – sírban is találtak festett, karcolt díszű tojást. A húsvéti tojásokon látható ívelt, kettős vonalú, a kettős vonalat létraszerűen merőlegesekkel összekötő díszítmény napjainkig ismert a hazánktól északkeletre élő népek körében.
Zamárdi öregjei szerint, aki a pirostojásból eszik, nem fog szentség nélkül meghalni. A baranyai Versend sokácai húsvét napján egy megszentelt ~t kivisznek hozzátartozóik sírjára. Nagysimonyi, már csak emlékezetben élő hagyomány szerint egy szentelt tojást a kútba dobtak. - Lehoczky Tivadar a 19. végén a beregi g. k. ruszin népéletről szólva elmondja, hogy a húsvéti szentelt eledelek legkisebb hulladékát sem szórják a szemétbe ( →húsvéti morzsa), hanem gondosan összegyűjtik és nagy körültekintéssel vízbe vetik. Mint mondják, ott, ahol a víz a tengerbe ömlik, a világtól teljesen elzárva él egy keresztény nép, mely nem tudja, hogy mikorra esik húsvét napja. Hímes tojás jelentése - miért együk meg!? - KatBo Réka. Az odajutó tojáshéjakból tudja meg, hogy itt az ünnep. A hagyományt nyilván Szt Tamás ap. legendája is színezte, akit a gör. kat-ok tamásvasárnap (a latinok →fehérvasárnap ján) ünnepelnek. - A tojás liturgikus-szimbolikus jelentése az idők folyamán elhalványult, és ünnepi, szinte már profán ajándékozás lett belőle. A ~ból alakult ki a hímestojás, melynek színes, gazdag formakincsében vallási, liturgikus eredetű elemet már alig találunk.
Hogyan rakhat a nyúl emlős létére tojást, ráadásul pirosat? Ezidáig még senkinek sem sikerült okát adnia. Fölvetették, hogy két termékenységi szimbólumot kapcsoltak itt össze önkényesen, csakhogy az ókorban sem a tojás, sem a nyúl nem szimbolizálta a termékenységet (ennek jelképei a hal és a gabonakalász voltak). Mi köze a nyúlnak a húsvéthoz? A nyulakat, akárcsak a galambokat, szerelmi játékaik miatt szerepeltették szívesen a szerelemistennő kíséretében (neki azonban semmi keresnivalója nincs a húsvéti ünnepeken), a tojás pedig egyes-egyedül a női nem emblémája volt. A húsvéti nyúl "tojja" a tojásokat. Hogy a nyúl nősténye netán tojásokat hozna a világra, ilyesmit még a gyermeki fantázia sem talál ki. A nyúl legföljebb rájuk ülhet. Húsvéti Tojás Minták. Ezek a tojások eredetileg sem, mondjuk sárgák, zöldek, kékek, vagy tarkák, hanem pirosak: vörösek, ahogy a nyúl, a róka, a mókus "piros". Színük az állati bunda színe. (A mediterrán nyulak rőtek, akár a róka. ) A húsvéti játékokat és szokásokat más ünnepekéitől megkülönbözteti, hogy a tojások, illetve az azokat összegyüjtő emberek futnak, rohannak, száguldoznak.
A tojás a jelképe az élet keletkezésének, a termékenységnek, az újjászületésnek, a keresztény vallásokban a feltámadásban való hitnek. Nem véletlen, hogy húsvétkor hímes tojással ajándékozzuk meg egymást. A piros szín Jézus Krisztus vérét jelképezi, ezen kívül mágikus ereje van, szerencsét hoz és megóv a betegségektől. Minden hímnek, vonalnak, mintarészletnek megvan a maga jelentése. Egyféle jelbeszéd volt a meglocsolt lány és a locsoló legény között. A minták lehetnek növényi vagy állati eredetűek, de gyakran a paraszti élet mindennapjaiban használatos tárgyak is a tojásokra kerültek, ilyen például a gereblyés vagy a patkós motívum. A gereblyés motívum például azt fejezi ki, hogy a lány kiemeli a legény munkásságát, szorgalmát. A csigavonalas pedig, hogy a lány túl lassúnak érzi a legényt, azt sugallva neki, hogy kissé gyorsabban, dinamikusabban közeledjen feléje. A tojás magán és magában hordozó összes jelentését, szimbolikáját, üzenetét a tojás elfogyasztásával tudjuk magunkhoz venni, ezért sose adjunk ajándékba kifújt tojást.
A húsvéti ünnepkor is egyike ezeknek. Térségünkben a népszokás és a keresztényi megélés keveredett több évtizedig. Mára azonban mintha kiveszőben lennének ezek és már csak naptári szünnaponként tekintenénk rájuk. Lábsky Ákos, konstruktőr, Komárom: Gyermekkoromból leginkább az maradt meg, amikor nagypapámmal locsolkodás címszó alatt jóformán az egész rokonságot bejártuk. Mindig vártam, hiszen ekkor olyan rokonokkal is találkoztam, akikkel az év többi részében nagyon ritkán. Kamasz koromban aztán kicsit átalakult a dolog, mivel a nagypapám elhunyt, már locsolkodni sem jártam a rokonokhoz, és természetesen jött a buli meg a haverok. Néha velük volt valami program, hiszen iskolaszünet volt. Felnőttebb koromban pedig már inkább pihenéssel, kirándulással töltöm az ünnepet. Ám, ha akad a közelben egy nő, akkor azt nem állom meg, hogy Húsvéthétfőn egy pohár vizet biztosan kap. Nagy Viktóra, áruházi menedzser, tanuló, Ekecs-Apácaszakállas: A húsvét fontos vallási ünnep a hívő emberek számára. Tíz évig néptáncoltam, így sok gyermekkori húsvétra emlékszem, amikor a környékbeli fiúk, táncosok mind eljöttek locsolkodni.
- Külön jelentéstartalma van a ~ héjának. Csíkménasági szóhagyomány szerint a piros héj Krisztus elhullatott vérét, a fehér (belső festetlen rész) a verejtékét jelképezi. A pirostojás héját az utcákon, tereken szétszórják, hogy emlékeztessen Krisztus kálváriajárására. - Amint a csirke áttöri a tojás falát és életre kel, úgy támad föl Jézus is a sírjából. Más vélekedés szerint a locsolkodás az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni. Vidéken több helyen még napjainkban is kútvízzel locsolják a lányokat, a városokban azonban különféle kölnivizekkel helyettesítették ezt. Locsolóvers is mindenhol kötelező! Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. A locsolás után a fiúk a régi időkben tojást, szalonnát vagy festett tojást kaptak cserébe. Ezeket a vörös vagy lila hagyma héja, vörös káposzta vagy a zöld dió levének segítségével festették különböző színűre.
Az intézményben a nevelőmunkát felsőfokú végzettségű óvodapedagógusok végzik szakképzett gondozónők segítségével. A helyi program keretében -Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel- fő hangsúlyt kapnak az irodalmi, a zenei, a rajzos és a kézimunka tevékenységformák, valamint a játékra épülő komplex személyiségfejlesztés. Az intézményben 2002. decemberétől tanúsított ISO 9001:2000 minőségirányítási rendszer alkalmazásával folyik a nevelés. Elérhetőség: 369-013 A Bábolnai Zene és Művészeti Iskola magánfenntartású alapfokú művészetoktatási intézményként 1995. szeptemberében alakult. 1995-ben az oktatás két hangszeres tanszakon: trombita-rézfúvóstanszak, klarinét-fafúvóstanszakon; valamint elméleti-szolfézs szakokon indult. Az induló gyermeklétszám 70 fő, tanári létszám 4 fő volt. Komárom-Esztergom Megye Okmányirodák Bábolna Jókai Mór út 12. nyitvatartás - Nyitvatartas.info. Tanévről tanévre nőtt mind a tanszakok, mind a tanulók és tanárok száma. Az 1998/1999-es tanévben ácson kihelyezett tagozat indult, 30 tanulóval.
A tanórákon kívüli időben a differenciált képzés és a sport kap hangsúlyt a számos kulturális rendezvény mellett. A tanulók eredményesen szerepelnek a nyelvvizsgákon, a tanulmányi versenyeken és a sportversenyeken. A továbbtanuló diákok jól megállják a helyüket a középiskolákban. Városi Óvoda és Bölcsőde Bábolna Elérhetőség: 369-030 Bábolna legrégebbi részén, szép természeti környezetben található. 50 éves óvodánk egy-csoportos pusztai óvodaként szerveződött (1950-ben), amely a község erőteljes fejlődése során 1981-re nyolc-csoportossá bővült. Az óvoda két külön épületből áll. A régebbi épületben négy csoportszoba és tálalókonyha található. Kormányablak nyitvatartása - 2943 Bábolna Jókai Mór út 12. - információk és útvonal ide. Az újabb, emeletes épületben a másik négy csoportszoba, a gazdasági egységek, a tornaszoba, a TV-video szoba és egy bölcsődei csoport kapott helyet. Saját konyha járul hozzá az egészséges táplálkozás szokásainak kialakításához. A nyolc óvodai és egy bölcsődei csoportban közel 140 kisgyermek nevelése folyik, vegyes életkorú, részben osztott és osztatlan csoportokban.