Az emberi fogyasztásra ajánlott ivóvíz minőségi követelményeire és az ellenőrzés rendjére a 201/2001. (X. 25. ) kormányrendelet előírásai vonatkoznak. A rendelet kitér az ellenőrzések spektrumára, gyakoriságára. Ahhoz, hogy az ivóvíz tartós fogyasztása az ember egészségét ne veszélyeztesse, meg kell felelnie a rendelet által előírt bakteriológiai, kémiai és biológiai követelményeknek. Az ivóvíz származhat regionális vízművektől, egyedi kutakból, de sok helyen tartályos, ballonos, palackozott vízzel oldják meg az ivóvízellátást. A vízszállító vezetékek elöregedése, vezetékcsere, vagy új vezetékek kiépítése, illetve a víz tárolása során az ivóvíz szennyeződhet. Az ivóvíz rendszeres ellenőrzése fontos egészségének megőrzése érdekében. Éppen ezért új létesítmények (lakóházak, irodaházak, üzletek stb. ) műszaki átadását az ÁNTSZ akkreditált laboratóriumtól származó, negatív vízvizsgálati jegyzőkönyv bemutatásához köti.
1. Kifogásolt ivóvíz minőség (201/2001. )
A technológia zavartalan működését egyes kémiai vizsgálatokkal, folyamatos üzemi mérésekkel követik nyomon. Fizikai-kémiai vizsgálatok: itt ellenőrzik a víz hőmérsékletét, színét, szagát, zavarosságát, keménységét, pH értékét, valamint a vízben oldott szerves és szervetlen anyagokat. Mikrobiológiai-mikroszkópos biológiai vizsgálatok: bakteriológiai vizsgálatok, illetve a vízben előforduló egyéb élőlények (algák, gombák, stb. ) vizsgálata. Speciális vizsgálatok: külső cég által végzett, jogszabályokban előírt, bonyolult, különleges méréseket igénylő vizsgálatok. Akkreditált laboratóriumaink bemutatása A településlistában a fogyasztási helyet megadva megtekintheti az ivóvíz minőségi paramétereit az érintett településen.
Magyarországon évente több mint 60 ezer ivóvízmintából összesen közel 900 ezer vizsgálatot végeznek. Ezek eredménye alapján a szolgáltatott ivóvíz minősége megfelel az európai átlagnak. Az elosztóhálózatban, különösen az épületek belső vízhálózatában előfordulhatnak olyan anyagok, amelyek a vízminőség romlását okozhatják. A jó ivóvíz legfontosabb jellemzője, hogy biztonságos és egészséges, sem kórokozókat, sem kémiai anyagokat, sem radioaktív anyagokat nem tartalmaz olyan mennyiségben, ami az ivóvizet fogyasztók egészségére ártalmas lehetne. Az irreális elvárás, hogy a víz egyáltalán ne tartalmazzon olyan anyagokat, amelyek nagy koncentrációban szennyeződésnek minősülnek. Napjainkban számos olyan nagy teljesítményű vizsgálati módszer van, amellyel a szennyezők sok nagyságrenddel a megengedett határérték alatt is kimutathatók, és minél érzékenyebb módszert használunk, annál nagyobb eséllyel állapíthatjuk meg "oda nem illő" komponensek jelenlétét. Az alapvető kérdés tehát az, hogy az ivóvíz minősége megfelel-e az egyébként szigorú előírásoknak, és az egyes károsnak minősített komponensek a kimutatott koncentrációban egészségügyi kockázatot jelentenek-e. A mérési eredményekre és a határértékekkel való összehasonlításra alapozott értékelés mellett az ivóvízminőség fontos jellemzője az elfogadhatóság, vagyis az érzékszervi tulajdonságok: a víz íze, színe, szaga, zavarossága.
A figyelő kutakon nincsenek mintavevő csapok. Mintázásuk speciális szivattyúval történik. Évente egy alkalommal a területi mérnökség vezetők kötelesek gondoskodni a mintavételi helyek felülvizsgálatáról. Az ejektoros közkutak ellenőrzése során kötelezően végre kell hajtani a belső csővezetékek tisztítását, fertőtlenítését és a szükséges javításokat. III.
Az újabb építésű vagy az elmúlt 40 évben felújított ivóvízhálózatokban ólomcsöveket bizonyosan nem találunk, bár a háború előtt épült házakban elég gyakori, hogy a lakások vezetékeit kicserélték, de a közös tulajdonú felszálló vezetékeket nem. Forrás: Pixabay Az ólom egész Európában problémát jelent Az ivóvíz-eredetű ólombevitel a korábbi, ólmozott benzinből, illetve az ólomtartalmú edénymázakból, festékekből adódó ólomterhelésnél jóval alacsonyabb, de a magzatok, csecsemők, kisgyermekek szellemi fejlődésére gyakorolt káros hatása miatt törekedni kell a minimalizálására. Felnőtteknél a hosszú távú fogyasztás tápanyag-felszívódási zavarokat okozhat. Az ólom nem speciálisan hazai probléma, az európai nagyvárosok régi városmagjában sok helyen megvannak még az előző századfordulón beépített ólomcsövek. Minél előbb kezdődött meg az ivóvízhálózat kiépítése egy településen, annál nagyobb esély van az ólomcsövek előfordulására. A kockázatokat felismerve, a szabályozás és az ipar európai szinten egyaránt törekszik a teljes körű ólommentesítésre.
2020 szeptemberéhez képest még növekedést lehet tapasztalni a családnál maradt jövedelem reálértékében. Az elkövetkező évben azonban a helyzet megfordul, a kamatemelést és a relatív magas inflációt – évi 5 százalékos drágulást feltételezve 2022 szeptemberére – a bérek emelkedése már nem tudja kompenzálni. Összegzés A hitelkamatok emelkedését és az inflációt még az idei évben tapasztalt béremelkedés kompenzálni tudta. Ugyanakkor az elkövetkező időszakban várható további drágulást – mind hitel, mind általános drágulás – nem tudná kompenzálni egy újabb 9, 1 százalékos jövedelemnövekedés. Nem érdemes tehát várnia annak, aki lakásvásárlást tervez. Ugyanis az átlagbér 12 százalékos emelkedése tudná kompenzálni a hitelkamatok és az infláció várható hatását. 2020-ban a válság ellenére közel 10%-al emelkedtek a bérek - Érdi Hírek. Ilyen mértékű jövedelememelkedésre pedig az elmúlt évek alapján azért csekély az esély. A támogatott hitelekre – zöldhitelre, babaváró hitelre – jogosultak nem fognak szembesülni a hitelkamatok emelkedésével, ugyanis ezen kölcsönök kamata fix.
(Ez részben az alapkamat emelésének, részben az MNB egyhetes betéti kamatváltozásának köszönhető. ) A hosszú futamidejű pénzpiaci hozamokat leíró BIRS mutató – azt mutatja meg, hogy a bankok milyen kamaton adnának kölcsönt egymásnak hosszú futamidőre – értéke pedig 2, 0-3, 8 százalékponttal növekedett az év eleje óta. De miért lényeges a lakáshitelek szempontjából a pénzpiaci hozamok nagysága, vagy a BIRS mutató értéke? A bankok jellemzően a pénzpiacról szerzik be a hitelként kihelyezett kölcsönösszeget, márpedig a pénzpiacon komoly hozamemelkedés volt tapasztalható, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy a bankok forrásköltsége is megemelkedik. Bérek emelkedése 2020 prova. Ennek ellenére az év eleji állapothoz képest a legnépszerűbb lakáskölcsön ajánlatok kamata csak mérsékelten emelkedett, legalábbis a pénzpiaci hozamok változásához képest. Természetesen minden relatív, 1, 43 százalékpontos kamatemelés már érdemi drágulást jelent. Ez egy 20 millió forint összegű lakáshitel esetében ugyanis a törlesztőrészlet 15 ezer forintos növekedését eredményezné.
( A legfrissebb hírek itt),, A bérek tehát a múlt évtized eleje óta megkétszereződtek hazánkban, a foglalkoztatás folyamatos bővülésével együtt jelentősen javítva a magyar családok életminőségét" – emelte ki Bodó Sándor. A versenyszférában a vizsgált hónapokat tekintve a bruttó és a nettó bérek átlagosan egyaránt 9, 5 százalékkal (októberben 9, 4 százalékkal) nőttek az előző év azonos időszakához képest. Index - Gazdaság - Ellensúlyozhatja a bérek emelkedése a lakáshitelek drágulását?. Ez azt jelenti, hogy a piaci szférában a vírusválság ellenére folytatódott a bérek jelentős emelkedésének tendenciája. Több mint 7 százalékos reálbér-növekedés következett be az építőipar és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, 6 százalékot meghaladó pedig a kereskedelem, gépjárműjavítás ágakban. A versenyszféra legjobban fizető ágazatai továbbra is a pénzügyi szektor 700 500 forinttal, az információ és kommunikáció 667 200 forinttal, és az energetika 640 400 forinttal – emelte ki az ITM. A világjárvány hatására a legtöbb ágazat jelentős keresletcsökkenést él át, amelynek következtében a vállalkozások foglalkoztatási hajlandósága mérséklődött, ugyanakkor a foglalkoztatottak száma 4, 5 millió környékén stabilizálódott.