chevron_right Nyugdíj megállapítása: igénylés 2021-ben, határozat 2022-ben hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // 2021. 12. 11., 06:15 Frissítve: 2021. 10., 19:21 Melyik évre vonatkozó valorizációs szorzót veszik figyelembe és állapítják meg a nyugdíjat, ha valaki 2021-ben nyújtja be a nyugdíjigényét, de a határozat csak 2022-ben születik meg? Minden fejlemény, amit a(z) valorizációs_szorzó?d=1&date-from=2022-03-25&date-to=2022-03-26 témájáról tudni érdemes. Olvasói kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt. A kérdés részletesen így hangzik: 2021 májusában benyújtottam a nők 40 nyugdíjigényemet. Decembert írunk, de semmilyen határozat nem érkezett, így várhatóan a nyugdíjhatározatot 2022-ben kapom kézhez, illetve ha 2021. december utolsó napjaiban kézbesítik, a jogerőre emelkedés áthúzódik 2022-re. Mit tegyek? 2022-ben a valorizációs szorzók várhatóan 8, 5 százalékkal magasabb nyugdíjmegállapítást eredményeznek. Ha a 2021-ben benyújtott igényem alapján a 2021-es valorizációs szorzókkal állapítják meg a nyugdíjamat, jogomban áll-e annak visszautasítása, és a 2022-es szorzók alapján kérhetem-e annak újraszámolását?
Ez milyen következményekkel jár, mit veszítek, mit nyerek? Van-e annak lehetősége, hogy a 2022-es szorzókkal állapítsák meg a nyugdíjamat és akkortól folyósítsák, amikor jogosulttá váltam rá (egy 2018-ban folytatott adategyeztetés alapján 2021 júniustól vagyok jogosult a nők 40 nyugdíjra)? Kérem tanácsukat, mit tegyek, hiszen ez meghatározó az elkövetkezendő évekre! SZAKÉRTŐNK VÁLASZA A nyugdíj végleges – korábban jogerős – megállapításáig bármikor vissza lehet vonni az igényt, illetve lehet változtatni a nyugellátás megállapításának kezdő napján. Amennyiben az Ön nyugdíjigényének elbírálása jelenleg is folyamatban van, úgy módja nyílik a nyugdíj megállapításának kezdő időpontját módosítani, ezt egy egyszerű kérelemmel, nyilatkozattal is megteheti. Amennyiben a nyugellátása 2022. január 1-jétől történő megállapítását kéri, úgy abban az esetben nyugellátása a 2022. évi valorizációs szorzókkal kerül majd megállapításra. Ebben az esetben, ellentétben a 2021. évi nyugdíjazással, 13. havi nyugdíjra, továbbá nyugdíjemelésre is legkorábban 2023. január 1-jétől lesz majd jogosult.
Egy átlagnyugdíjas, aki 150 000 forintot kapott októberben, novemberben 151 800 forintos nyugdíjat kap, plusz az első tíz hónapra járó kompenzációt, azaz az ő esetében 18 450 forintot, valamint az egységesen járó, 80 000 forintos nyugdíjprémiumot. Így összesen novemberben 250 250 forintot kapnak készhez – mondta korábban a VG-nek Farkas András nyugdíjszakértő. A teljes összeg, vagyis egy átlagnyugdíjas számára 100 ezer forinttal nagyobb nyugdíj várhatóan két hét múlva, november 12-én érkezik meg a bankszámlákra, illetve azoknak a nyugdíjasoknak, akiknek nincs folyószámlájuk, a postás is ebben az időszakban viszi ki a nyugdíjakat. A novemberi nyugdíj után a decemberi is valamennyivel magasabb lesz a korábbi havi juttatásoknál, egy átlagnyugdíjas esetében körülbelül kétezer forinttal, jövőre pedig egyrészt januártól megemelik 3 százalékkal ismét a nyugdíjakat (ez további körülbelül 4500 forintos emelés az átlagnyugdíj esetében). Februárban pedig érkezik a 13. havi nyugdíj visszaépítésének következő szakasza, azaz néhány hónap alatt több tízezer forintnyi plusznyugdíjat kap minden érintett.
Az állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni. d) Összefoglalás A fentiek alapján a kisvállalati adóra való áttérés kapcsán a következőket kell vizsgálniuk a már működő társasági adóalanyoknak/egyszerűsített vállalkozói alanyoknak: a) az adózó működési formája alapján jogosult-e az adónem választására? b) az átlagos statisztikai állományi létszám (a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámával együtt) az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt? c) az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétel (a kapcsolt vállalkozások bevételével együtt), továbbá a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot? d) az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adó- és vámhatóság véglegesen (jogerősen) nem törölte? e) naptári éves az adózó? Ha ezen kérdésekre megerősítő válasz adható, akkor › érdemes a vállalkozás várható eredményei és a következő évekre tervezett osztalék, illetve tőkeműveletek alapján áttekinteni az várható adókötelezettség alakulását, továbbá › szükséges a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság választásának állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentése, amely lényegében év közben is bármikor megtehető.
Emellett az adóalap-meghatározás módja lehetővé teszi, hogy a vállalkozás vagyonának növelésére (így beruházásokra és készletek vásárlására) fordított eredmény ne növelje az adóalapot, így kedvez a gyorsan növekvő vállalkozásoknak, és koncepcionálisan is lényegesen egyszerűbb a társasági adónál. Az adónem szabályait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv. ) tartalmazza. b) Kinek érdemes a kisvállalati adót választania? A kisvállalati adózásra való áttérés egyedi mérlegelést igényel. Javasolt megvizsgálni a kisvállalati adóra való áttérés lehetőségét azon jogosult vállalkozások esetében, amelyeknél a személyi jellegű kifizetések jellemzően meghaladják a vállalkozás nyereségét, illetve amelyek a nyereségük visszaforgatásával, vagy tőke bevonásával jelentős fejlesztések végrehajtását tervezik. Felhívják a figyelmet azonban arra, hogy kisvállalati adó alanyai részéről nincs szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség, így részükről a kötelezettség gyakorlati képzésessel történő teljesítése sem értelmezhető.
A Versenyszféra, a munkavállalók és Kormány képviselői 2019. év végén megállapodtak minimálbér, a garantált bérminimum és a reálbérek emeléséről, valamint a munkáltatói bérterhek csökkentéséről. A megállapodásnak megfelelően a Kormány kezdeményezi a szociális hozzájárulási adó csökkentésének következő ütemét. A T/10314 törvényjavaslat szerint 2020. július 1-jétől 17, 5 százalékról 15, 5 százalékra csökken az adó mértéke. A módosítás következtében változik néhány szabály a személyi jövedelemadóról szóló törvényben, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvényben és kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása miatt változik a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény is. Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem.
ADÓTÖRVÉNYVÁLTOZÁSOK 2022 Kisvállalati adó (KIVA), a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) Kisvállalati adó (KIVA) A törvényváltozás értelmében 2022. január 1-től a kisvállalati adó (KIVA) mértéke a jelenlegi 11%-ról 10%-ra módosul. Az eddig is rendkívül népszerű KIVA szerinti adózás vonzereje ezzel az intézkedéssel tovább nő. A VGD Hungary munkatársai segítséget nyújtanak a potenciálisan jogosult vállalkozásoknak a KIVA, és a társasági adó szerinti adóterhelés lemodellezésében az egyéni körülményeik figyelembevételével, megállapítandó a számukra legoptimálisabb adózási módot. A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) A szociális hozzájárulási adó csökkentésével összhangban a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) hatálya alá tartozó vállalkozókat megillető ellátások számításának alapja csekély mértékben, a jelenlegi havi 102 ezer forintról havi 108 ezer forintra, míg magasabb összegű tételes adó fizetése esetében a jelenlegi havi 170 ezer forintról 179 ezer forintra, módosul.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy 2020-ban szinte mindenkit érintenek az adócsökkentések. Felidézte, hogy a kormány a négygyermekes anyáknak élethosszig tartó szja-mentességet biztosít idén január 1-jétől, az intézkedés mintegy 40 ezer asszonyt érint, a családoknál így évi 20 milliárd forint marad. Hozzátette, hogy az elmúlt tíz év alatt az adókedvezmények összesen 2600 milliárd forintot hagytak a családoknál. Július 1. után már minden dolgozó nyugdíjas bérét csak a 15 százalékos szja terheli, most ez csak a munkajogviszonyban álló nyugdíjasokra érvényes. Izer Norbert példaként említette, hogy bruttó százezer forintos bérnél egy év alatt 168 ezer forintos megtakarítással lehet számolni. A járulékmentesség kiterjesztése évente mintegy húszmilliárd forintot hagy az érintetteknél. Az államtitkár jelezte azt is, hogy tavaly, a járulékmentesség bevezetésekor 75 ezer nyugdíjas dolgozott munkaviszonyban. Őszre jelentősen nőtt a számuk: már 115 ezer nyugdíjast foglalkoztattak a cégek munkaviszonyban.
Frissítve: 2021. december 10. *** Amennyiben a törvényváltozásokkal összefüggésben bármilyen további kérdése merülne fel, forduljon bizalommal adózási szakértőinkhez! Jelen hírlevél kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető adótanácsadásnak.