Az idegenek nyomait kereső kutatók a földönkívüliekkel való passzív kapcsolatfelvétel egyik lehetséges eszközeként tekintenek azokra az elektromágneses hullámokra, bennük a földi rádióadások jeleire is, amiket az elmúlt évszázadban bocsátott ki az emberi civilizáció. Ha csak a tágabb kozmikus hazánk, a Tejútrendszer határait vizsgáljuk, úgy viszont kiábrándító az eredmény: a fénysebességgel terjedő rádióhullámok közül a "legelső fecskék" által befutott távolság is egy alig érzékelhető apró kör csupán a galaxisunk térképén. " Ahogy nő az ismert exobolygók száma, úgy nőhetnek a reményeink, hogy rábukkanunk az intelligens földön kívüli életre " (Leonard David, a szakírója) Száz éve ontjuk a mesterséges jeleket a kozmoszba Frank Drake amerikai asztrofizikus, az 1960-ban publikált és róla elnevezett híres Drake-formula megalkotója volt az első, aki matematikai módszerrel próbálta meghatározni a magasan fejlett földönkívüli technikai civilizációk számának valószínűségét. Frank Drake amerikai csillagász egy 2017-ben készített fotón.
Az első cikk a témában 1985-ben, az Experimental Neurology című lapban jelent meg, melyben rávilágítottak, hogy a szervben átlagon felüli mennyiségű gliasejtet találtak, amelyek az agy neuronjainak oxigénellátásáért felelősek. A cikk az ajánló után folytatódik Az Alabamai Egyetem kutatása szerint idegsejtjei szorosabban helyezkedtek el a megszokottnál, ami pedig gyorsabb információáramlást tehetett lehetővé. Ugyancsak ennek az egyetemnek a kutatói azt is megállapították az agyról készült fényképek alapján, hogy alsó parietális lebenye szélesebb volt az átlagosnál, ami valószínűleg kiváló vizuális gondolkodóvá tehette őt. Még 2012-ben is vizsgálták az agyat. A Floridai Egyetem kutatója és neurológuskutatók közös munkája során kiderült, hogy a tudós agyának frontális lebenyében is egy redővel több volt. Miért lopta el a boncmester Einstein agyát, és tárolta a pincéjében? Szeletenként osztotta szét a kicsempészett szervet - Ezotéria | Femina. Ez a terület a memóriáért és a tervezésért felelős. Noha az eredmények érdekesek, tudományos körökben nem mindenki fogadta őket elismeréssel, mondván, hogy mindenki agya eltér valamiben a többi emberétől.
1955. április 18-án elhunyt Albert Einstein, minden idők egyik leghíresebb és legnagyobb géniusza, aki olyan meghatározó teóriákat tett le a tudomány asztalára, mint a relativitáselmélet, de jelentőset alkotott a kvantummechanika, a kozmológia, illetve az általános fizika területén is. Csupán órákba tellett, míg előkészítették a boncolását, ám a boncmester, Thomas Harvey távolról sem a szokásos módon járt el: ellopta a géniusz agyát. Miért lopta el Harvey Einstein agyát? Einstein világszerte ismert tudós tehetség volt, és sokakban, akik szintén tudományos körökben mozogtak, felmerült, vajon miben lehet más egy ilyen géniusz agya, mint a többi emberé. Sokan azt feltételezték, hogy fizikailag különbözhet a hétköznapi emberekétől, és erre maga a boncmester is kíváncsi volt. Einstein és a rabbi mi. Fotó: Getty Images Hungary Nem is késlekedett. Miután Einstein a Princeton Kórházban meghalt, teste rövidesen a boncasztalra került, Harvey pedig kihasználta a helyzetét. Eltávolította és ellopta a tudós agyát, sőt két szemgolyóját is.
A képen látható négyzet a Tejútrendszer egyik spirálkarjának azt a térrészét jelöli, amelyben a Naprendszer is megtalálható. A kép jobb alsó sarkában kinagyított négyzetben látszó apró kék színű pont pedig azt a sugarat jelöli, amelynek külső vonaláig az első rádióhullámok eddig eljuthattak. Adam Grossman méretarányos ábrája arról, hogy a Tejútrendszeren belül mekkora utat tettek meg a legkorábban kibocsátott földi rádióhullámok Forrás: The Planetary Society/Adam Grossman Ha ebbe a dimenzióba helyezve vizsgáljuk a galaxisunkon belül elméletileg feltételezett tízezer és a földihez hasonló, vagy annál magasabban fejlett technikai civilizációval való kapcsolatfelvétel lehetőségét, igencsak kijózanítónak tűnnek az esélyek. Einstein és a rabbi. Azzal kapcsolatban hogy ezen bánkódnunk kell-e, vagy éppen ellenkezőleg, örülnünk, erősen megoszlanak a vélemények. Stephen Hawking szerint súlyos fenyegetést jelenthetnek az emberiségre a nálunk fejlettebb földönkívüli civilizációk Forrás: A 20. század egyik legjelentősebb elméleti fizikusa, Stephen Hawking szörnyű fenyegetésnek vélte azt a lehetőséget az emberiség számára, ha egy tőlünk magasabban fejlett civilizáció ránk találna, de ugyanerre a következtetésre jutott a földönkívüli fejlett élet lehetőségét kutató SETI program egyik vezető tudósa, Andrew Siemion is.
David Garrick III. Richárd szerepében, William Hogarth festménye, 1745 (Fotó/Forrás: Wikipedia) A szerzők nem azt állítják, hogy Shakespeare plagizált volna, mindössze annyit mondanak, hogy ismerte a könyvet és merített belőle. Már csak azért is, mert ez a korszak egy vakfolt számomra a magyar történelemből, a nagyon kedvelt Anjouk és a fényesen ragyogó Hunyadiak között Zsigmond ötven éves uralkodásának krónikája elfeledetten porosodik, hozzá teszem szerintem méltatlanul. Úgy döntöttem direkt nem is olvasom el a történelmi hátteret, elsőre csak a regényeket. Mert van Gold Book kiadónak a hat kötetes Nemere István sorozata mellett, egy ugyancsak ekkoriban játszódó trilógiája amit Bökös Borbála írt, ezt is el akarom olvasni úgy, hogy nem ismerem a történelmi tényeket és megadom az íróknak az esélyt, hogy meséljenek. Úgy döntöttem, gazember leszek! – székely társulat vitte színre Shakespeare III. Richárdját | Mandiner. A nagyon alacsony elvárásaim a Zsigmond trilógia felé felesleges óvatoskodásnak bizonyultak, Nemere István jól és élvezetes stílusban írta meg ezt a regényt, tetszett a nyelvezet és a leírások is.
"... Úgy döntöttem, hogy gazember leszek... " - (Shakespeare - III. Richárd) Orbán elárulta "politizálása" változásának mozgatórugóját: ". ét éven belül leválthatják a régi politikai elitet a radikálisok... " - mondta korábban, majd most az EU választások előtt nagy hallalival újra ismételgeti az a politikai szereplő, aki idestova három éve radikális, idegenellenes kampányt folytat, és fő célja az Európai Unió destabilizálása. Úgy látja a menekültválságot a radikális pártok aknázhatják ki. Mára ez a jelszava: Utánam! Mutatta ő már magát liberálisnak, majd több szavazót látott a nép-nemzeti, konzervatív, általa polgárinak csúfolt álorca mögött, majd megérezve az idők szagát szélsőjobboldali radikálisra váltott át. Ő szólt, magára vessen, az európai politikusok közül az, aki nem követi! Mi valósul meg III. Úgy döntöttem gazember leszek szostak. Richárd monológjából?
A Második polgár rettegését már sikerült előállítani: ".. ember szíve tele félelemmel És nem beszélhet senkivel, aki Nem komoran és nem rettegve néz rá... " xx
A magam részéről nagyon szeretném, hogy mindez ne legyen igaz, még ha a jelek erre is utalnak. Olyan jó lenne, ha Szél Bernadettet csak néhány rosszakarója kívánná ezzel a bloggal alaposan besározni. Úgy döntöttem gazember leszek gift cards. De ahhoz, hogy ebben ez a kérdés végre megnyugtató módon rendeződjön, neki is tennie kellene valamit. Kezdhetné például azzal, hogy az önfényezés helyett haladéktalanul felhagy az önfejűséggel és megkezdi az egyeztetéseket a többi ellenzéki párttal. Ennek elmaradásával ugyanis nem szolgál mást, csak Orbán Viktort. Arra pedig ráfizet az ország… Other Q\ Csoport, Túró Rudi, Vin Diesel, Papcsi, Lorenzo von Matterhorn, Színház, Inner Cut Studio, Országos Diákszínjátszó Egyesület, House, Konyhából a Drazsé, Liber Társaság, First Online Theatre, KOHÓ Műhely, SportTV_NFL, 4th and Long, Kun Zsolt, Szigetzugi Duna Napok, Zsótér Indi Dániel - szabadúszó filmkészítő, Lovasi András, Nézőművészeti Kft., CENTRÁL SZÍNHÁZ, Jazz koncertek a Premier Kultcafeban, Formanek Csaba alkotói oldala, Revizor - a kritikai portál, Abacusan Stúdió, Kód Teátrum, Dömörkapu Rengeteg, Előre 57 sz.
De, hát azért hatalmazták fel kétharmados erővel, hogy ezzel az erővel éljen is, vagyis, ha éppen a Lánchídra fáj a foga, akkor azt meg is szerezze magának. Mi, budapestiek, persze nem teljesen értjük, hogy ez esetben mi történne a híddal. Lehetséges volna, hogy egyenesen a Karmelita kolostor erkélyéig kanyarodna fel, vagy esetleg levinnék Debrecenbe, netán a budapesti, ellenzékre szavazó polgároktól hídpénzt szednének. Nagy kérdés ez, olyan, amelyre idáig egyáltalán nem gondoltunk, egyáltalán nem jutott eszünkbe, áthajtva a hídon, hogy annak tulajdonviszonyairól elmélkedjünk. Csak buta ösztönlényként átmentünk rajta Pestről Budára, vagy vissza. Most már tudjuk, hogy nagy a tét: a Fidesznek elfogyott a türelme, és magáévá teszi. Persze eszünkbe juthatott volna, hogy a dolog errefelé tart: az Orbán-kormány eddig mindent megszerzett, amit kiszemelt magának. Doki naplója: "Úgy döntöttem, hogy gazember leszek". Gondoljunk csak a magán-nyugdíjpénztár 3 ezer milliárdjára, vagy az önkormányzat iskoláira, kórházaira. Vagy éppen – ha már Shakespearet idéztük – a Színház- és Filmművészeti Egyetemre.
VARGA EMESE Bár a történelem nem ismeri a feltételes módot, nem nehéz kikövetkeztetni, hogy ha a Rózsák háborújának utolsó nagy összecsapásában, a bosworthi csatában Richárd győz, egész másképp ítélte volna meg az utókor. De elbukott, s az utána jövőknek érdekük volt a helyzet leegyszerűsítése, hát bűnbakká avatták. Ez a feketítés elsősorban Shakespeare érdeme (az ő érdekeit is ez szolgálta, hiszen szüksége volt Erzsébet királynő támogatására), bár az általa forrásként használt Anglia, Skócia és Írország krónikája éppúgy zsarnokként ábrázolja Richárdot, ahogy a korabeli latin iskoladráma, a Richardus Tertius vagy az 1591 körül színpadra állított III. Richárd igaz tragédiája. A III. Richárd Shakespeare első nagy tragédiája. Más, mint a királydrámák, bár történelmileg hiteles történésekre épít, s cselekményszövésében követi a VI. Henriket. Csakhogy hiányzik belőle a történelmi tabló derűje, a visszaemlékezés tét nélküli könnyedsége. Úgy döntöttem gazember leszek kuzaj. Shakespeare drámaíróként még nem elég rutinos ebben az időszakban, egy-egy ügyetlen megoldás a kiforratlanságról árulkodik, de drámai víziója, jellemábrázolása előrejelzi a zsenit.