Kőrös Zoltán, családi indíttatásból kezdte kutatni a második világháborús hadifoglyok történetét. Nagyapja orosz hadifogságban sínylődött, ahonnét 1945-ben érkezett haza. Gyermekként sok történetet hallott tőle azokról a nehéz időkről, de akkor még nem jutott eszébe, hogy hangfelvételt készítsen. Később, amikor nagyapja már nem élt, felkereste annak barátját, Tóth Karcsi bácsit, akinek hasonló sors jutott. Ő azután hosszú órákon át mesélt a fiatal történésznek, aki ezúttal már diktafont is vitt magával. Így kezdődött a kutatás, történelmünk egy alig ismert szeletének jobb megismerése. A Fórum Intézet fiatal kutatója az elmúlt években kétszáz itteni magyar emberrel beszélgetett el, akik megjárták a nyugati vagy az orosz hadifogolytáborokat, amiből megszületett két könyve is, és nemrég indultak országjáró turnéra a Nyugati fogságban című dokumentumfilmmel, amelyben egykori nyugati hadifogolytáborosok vallanak a több mint hetven évvel ezelőtti eseményekről. Nem volt egyszerű dolguk a film készítésekor, mert az egykori hadifoglyok, leventék nem mindegyike vállalta, hogy valljon erről a sötét korról.
Működött a bajtársiasság is. Ahány fogoly, annyi sors, nincs két egyforma történet, Zoltán szerint sem. Csak tengtek-lengtek az emberek Hogy mennyien maradhattak ott, vagyis haltak meg a nyugati hadifogságban, arról sincsenek pontos adatok, feltehetőleg olyan 5 000-10 000 ember. A hadifoglyok többsége hazatért, egy részük pedig kint maradt. "Merőben más volt a helyzet az orosz hadifoglyok esetében. Stark Tamás szerint kb. 150 ezer magyar ember veszett oda az 580 ezerből a Szovjetunióban, tehát nagyjából az elhurcoltak egynegyede. Hogy mennyire katasztrofális volt a helyzet a keleti lágerekben – egy olyan országban, ahol akkoriban embermilliók éheztek – arra példa, hogy sokszor orosz civilek keresték fel a hadifogolytáborokat, hogy kenyérhez, zsiradékhoz, cukorhoz jussanak, mert tudták, hogy a hadifoglyoknak ebből megvolt a napi fejadagjuk. Más dolog, hogy a szovjet hadifogásban dolgozni kellett, ami eleve nagyobb energiafelhasználással járt, amit ha a foglyok nem tudtak kellően pótolni, legyengültek.
(MTI) Ajánló: A magyar hadirokkantak és hadifoglyok 1948. február 9-i híradója A Magyar Hadirokkant és Hadifogoly Híradó közérdekű híreit olvassuk fel. Méltán keltett nagy megelégedést a hadifoglyok hozzátartozóinak körében, de az ország egész közvéleményében is az a hír, hogy a magyar kormány kezdeményezésére tárgyalások indultak a még a Szovjetunióban lévő hadifoglyok hazaszállítása ügyében. Múlt heti híradásunkban már jelentettük, hogy fent említett tárgyalások jó mederben haladnak. Most pedig közölhetjük, hogy a tárgyalások eredményeként a hadifoglyok hazaszállítása kedvezőbb időjárás beálltával kezdetét veszi, és még ebben az évben, most már a két állam közt megkötött szerződés alapján az utolsó magyar hadifogoly is hazatér a Szovjetunióból. A magyar kormány eddig is, egyéb kedvezmények között, gyógyüdültetést biztosított a hazatért hadifoglyoknak. Ezt a tevékenységet most kiszélesíti, és Olt Károly népjóléti miniszter kezdeményezésére Balassagyarmaton, Pécsett, Orosházán és a budapesti Szabadsághegyen hadifogolyüdülőt, Hajdúszoboszlón és Hévízen hadifogoly-gyógyintézetet létesített.
Az orosz és a magyar adatok összehasonlítása számítógépek nélkül hosszú évek alatt is lehetetlen feladat lett volna, így a központi irattárnak hatalmas segítség volt az informatikai cég ingyenes munkája. A szovjet érából származó adatokat először cirill betűkről kellett átírni, figyelemmel arra is, hogy a korabeli adatrögzítéskor rengeteg névelírás fordulhatott elő. A magyar hadirokkantak és hadifoglyok 1948. február 9-i híradója A Magyar Hadirokkant és Hadifogoly Híradó közérdekű híreit olvassuk fel. Méltán keltett nagy megelégedést a hadifoglyok hozzátartozóinak körében, de az ország egész közvéleményében is az a hír, hogy a magyar kormány kezdeményezésére tárgyalások indultak a még a Szovjetunióban lévő hadifoglyok hazaszállítása ügyében. Múlt heti híradásunkban már jelentettük, hogy fent említett tárgyalások jó mederben haladnak. Most pedig közölhetjük, hogy a tárgyalások eredményeként a hadifoglyok hazaszállítása kedvezőbb időjárás beálltával kezdetét veszi, és még ebben az évben, most már a két állam közt megkötött szerződés alapján az utolsó magyar hadifogoly is hazatér a Szovjetunióból.
holdból több mint a fele, 40 000 hold hadifoglyokra vár. Erre való tekintettel a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége és az UFOSZ megállapodott arra vonatkozóan, hogy mindenütt együttműködnek. Ezért felhívjuk a Bajtársi Szövetség helyi csoportjait, mindenütt lépjenek érintkezésbe az UFOSZ-szal. Panaszaikat ne hallgassák el, értesítsék jogsérelem esetén az Országos Földhivatalt is. Múlt heti híradásunkban jeleztük, hogy a hadigondozottak vezetői tárgyalásokat folytatnak Olt Károly népjóléti miniszterrel. Vezetéknév, keresztnév és születési évszám alapján lehet keresni abban az internetes adatbázisban, amely több mint 26 ezer magyar, a volt Szovjetunió területén meghalt hadifogolyról tartalmaz csaknem biztosra vehető információkat. Mindezt az adatbázist elkészítő KFKI ISYS Kft. és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattárának képviselői jelentették be június 21-én. Az interneten a címen valamint a központi irattárban is megtalálható adatbázist az Oroszországból származó, mintegy 58 ezer elhunyt magyar nevét és halálának körülményeit tartalmazó listák, valamint a második világháborús magyar nyilvántartás számítógépes összevetésével készítették el a KFKI ISYS szakemberei.
Jó erős samottból készítem őket saját családi recept alapján. K nagy zsolt fazekas son Zsolt nagy actor K nagy zsolt fazekas news REINER SCT cyberJack RFID wave mobil e-személyi kártyaolvasó - BestByte | Elektronikai szaküzlet és webáruház - Március 15 hosszú hétvége programok 2019 en Zsolt nagy Új röntgengépek a Jahn Ferenc kórházban – VIDEÓ | Tovább18 | Ingyenes rajzfilmek magyarul 2 Heroes of might and magic 5 hammers of fate magyarítás Órarend készítés házilag Önéletrajz K. Nagy Zsolt a nevem. 1971. június 19-én születtem Debrecenben. A fazekasság születésem óta kíséri az életem. Édesapám K (Korsós) Nagy György, nagyapám és azok ősei is mind fazekassággal foglalkoztak. Édesapám fazekasnak tanult. Nagyapámmal dolgozott, majd 1969-ben megnősült. 1973-ban ipart váltott, és haláláig (1981) dolgozott fazekas iparosként. K nagy zsolt fazekas de. Két fia született K Nagy György (1970), K Nagy Zsolt (1971). Édesapámnak munka mellett mindig volt ideje arra, hogy minket, gyermekeit az agyag formálására tanítson. Fazekas elődeimhez hűen én is nagyon szeretem ezt a mesterséget.
Ezeket villanykemencében égetem ki. • Főző fazekakat, lábasokat, sütő tálakat is. Ezek az edények nem csak dísztárgyak, funkciójuk is van. Használhatjuk őket kemencében, sütőben, vagy akár grillrácson is. Ezeket is villanykemencében égetem, nyakig, vagy teljesen bemázazom. Amelyikre időm van, egy szál dróttal befonom. M. K., a földönkívüli; Nagy Zsolt és Neuer - NSO. Bemutattam az edényeimet már számos kiállításon, szakmai vásáron, programon. 2004-től tagja vagyok a Népművészeti Egyesületek Hajdú-Bihar megyei szervezetének. 2005. augusztus 20-án a Kulturális Minisztériumtól megkaptam a Népművészet Ifjú Mestere elismerést. Több száz zsűrizett munkám van. Gyermekeimet is tanítom a fazekasság szeretetére, mivel ez így megy a családban több száz éve, apáról-fiúra. NÉPI KÉZMŰVES ÉRTÉKTÁR TÍMÁRHÁZ - KÉZMŰVESEK HÁZA ORSZÁGOS IFJÚSÁGI NÉPI KÉZMŰVES PÁLYÁZAT KÉZMŰVES SZAKMAI TÁR MÍVES GYŰJTEMÉNY KURATÓRIUM IMPRESSZUM
A térképen való megjelenítéshez kattintson ide! Cím: 4181 Nádudvar, Miklós u 37 Telefon: 06-30-3407468 (+36-30)-643-18-34 E-mail: Web oldal: Zsolt vagyok, Fazekas Népi Iparművész, A Népművészet Ifjú Mestere. A családomban a fazekasság több százéves múltra tekint vissza. A termékeimen ez tükröződik is, hisz mind a régi hagyományokra épül. Készítem a hagyományos fekete kerámiát is, de fő profilom a Nádudvari Sütő-főtő edé edényeim közt vannak káposztafőző fazekak, lábasok pörköltnek, levesnek, sütőtálak a sülteknek. K nagy zsolt fazekas 1. A fazekaim, lábasaim mind drótos edények. Használhatók kemencében, sütőben, sparhelten, és grillrácson. Cégjegyzékszám A cégjegyzékszám egy cég egyedi azonosítószáma, amelyet a cégbejegyzési kérelem során a cégbíróság határoz meg, és amely a cég azonosítására, illetve más cégtől való megkülönböztetésére szolgál. A cégjegyzékszám egy 10 jegyű szám, szerkezetileg 3 részből áll: az első rész (első két számjegy) a nyilvántartó bíróságot jelöli, a második rész (következő két számjegy) a cégformát jelzi, a harmadik rész (utolsó 6 számjegy) pedig a cégbíróság által kiadott egyedi azonosító.