Megyei szinten továbbra is Hajdú-Bihar a legdrágább, ahol egy átlagos szántóterületért 2, 25 millió forintot kell fizetnie a vevőnek, de már Békés és Tolna megye is átlépte a 2 millió forintos átlagárat. Az egyes művelési ágak azonban szintén nem egyformán drágultak. A szántók árai emelkedtek a legnagyobb mértékben, 6, 8 százalékkal, ezt szorosan követték az erdők és fásított területek, 6, 4 százalékos növekedéssel. A szőlő az egyetlen, aminek csökkent az ára 2020-ban A gyümölcsösök, illetve a gyepek mérsékeltebb ütemben, 5, 1 és 4, 5 százalékkal drágultak. Termőföld árak 2022. Mindeközben a szőlők hektáronkénti árának csökkenése tovább folytatódott: 2020-ban szűk 3 százalékkal kevesebbért lehetett szőlőskerthez jutni, mint 2019-ben. Ezzel együtt a gyümölcsösök és a szőlők a legértékesebb területeknek számítanak, bár elgondolkodtató, hogy a szántók 1, 7 millió forintos átlagára már szinte megegyezik a szőlők 1, 71 milliós átlagárával. "A szőlők az elmúlt 10 évben feleakkora árnövekedést mutattak, mint a gyümölcsösök és a szántók.
Persze benne van az is a pakliban, hogy éppen a Green Deal fogja nyomás alá helyezni az inputárakat. Ha kisebb a kereslet műtrágyákra és növényvédő szerekre, akkor a józan ész szerint csökken azok ára. A kérdés az, hogy nem csökkennek-e ennél is nagyobb mértékben a termésátlagok? Ez a következő években kiderül. A Takarékbank várakozása az, hogy a termőföld – a járványtól függetlenül is – fel fog értékelődni. Hosszú távon pusztán az a tény, hogy egyre több az ember a bolygón és egyre kevesebb a föld, ide vezet. Ami a rövidebb időtávot illeti, a szuperciklussal nőhet a mezőgazdasági termelők jövedelme, de abból a földtulajdonra egyre többet kell költeni, akár bérlet, akár vásárlás formájában. Tavaly tovább emelkedett a termőföld ára - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál. SZERZŐ: GÖNCZI KRISZTINA, MEZŐHÍR & HÉJJA CSABA, TAKARÉKBANK AGRÁRCENTRUM
Agro Napló 2021. 11. 15. Tavaly egy hektárnyi szántóterület átlagosan 1, 7 millió forintért cserélt gazdát, ugyanakkor hasonló nagyságú terület bérléséért 64 400 forintot kellett fizetni, ami a vételi ár 3, 7 százalékának megfelelő éves díjat tett ki ‒ derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Termőföldárak és bérleti díjak, 2020 című kiadványából. Országosan összesen 63 ezer hektárnyi termőföldterületet értékesítettek 2020-ban. Ez a teljes mező- és erdőgazdasági hasznosítású terület 1, 0 százaléka volt. A múlt évben a termőföldforgalom 8, 4 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2019-ben. A magasabb árak ellenére a 2020-ban keletkezett forgalmi érték 1, 8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Index - Gazdaság - Tavaly átlagosan 12 százalékkal drágult a magyar termőföld. Az összes értékesített terület 72 százaléka szántó, 13 százaléka erdő, 11 százaléka gyep, míg a fennmaradó 4 százalék szőlő és gyümölcsös volt. Szőlőből és gyümölcsösből 21, gyepből 7, 3 százalékkal nagyobb, ugyanakkor szántóból és erdőből 11–11 százalékkal kisebb terület cserélt gazdát. Az országos átlaghoz hasonlóan a megyék többségében is csökkent az értékesített terület nagysága, a legnagyobb mértékben Pest, Baranya és Jász-Nagykun-Szolnok megyében.
Budapest környékén a legdrágább míg Zalában a legolcsóbb a föld. A termőföld hektáronkénti átlagára 2019-ben elérte az 1, 602 millió forintot, ami 11 százalékos drágulás az előző évhez képest az Agrotax Kft. legfrissebb elemzése szerint. A haszonbérleti díjak is emelkedtek, a szántónál 13%-kal az előző évhez képest (72 097 forint/hektár). A szántó területek árai még magasabbak, tavaly átlagosan 1, 721 millió forintért lehetett venni, ami az előző évihez képest 10, 93 százalékos emelkedést jelent. Az Agrotax a kereslet miatt a drágulás megállására a következő időszakban sem számít. A termőföld-értékelés online programjának kifejlesztője és alkalmazója az Agrotax Kft. ötödik éve adja ki az éves országos termőföldpiaci körképet. 1,6 millióra nőtt a termőföld hektáronkénti átlagára. A cég szakemberei kiemelték, hogy tavaly sem tört meg a majd 30 éve tartó áremelkedési trend, ugyanakkor az alacsonyabb árazású régiókban nagyobb volt a drágulás mértéke, mint a drágább területeken. 2019: több extrém árazás A tavaly értékesített termőföldek között a korábbi évekhez képest a piaci átlagárhoz viszonyítva több szélsőségesen alacsony illetve túlzóan magas áron megkötött ügyletre figyeltek fel az Agrotax szakértői.
Tavaly egy hektár termőföld országos átlagára 1, 437 millió forint volt, 12 százalékkal nőtt a 2017-es átlagárhoz képest, írja az MTI az Agrotax Kft. által készített kiadvány alapján. Az Agrotax iránytű szerint az ország legdrágább területei ismét a Budapest közigazgatásához tartozó földek voltak, ahol 3, 1 millió forint a föld hektáronkénti átlagára. A régiók közül a legmagasabb átlagár, hektáronként 1, 757 millió forinttal a Dél-Alföldön alakult ki, a legolcsóbb régió Észak-Magyarország volt, ahol a vevők a termőföld hektárjáért átlagosan 1, 117 millió forintot fizettek. A szántó átlagos hektáronkénti ára tavaly 1, 551 millió forint volt, 10 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Termőföld árak 2010 qui me suit. Az ország összes régiójában 1 millió forint felett alakultak a hektáronkénti átlagárak. A legmagasabb árak, hektáronként 1, 847 millió forint, továbbra is a Dél-Alföldön voltak, a legolcsóbban Észak-Magyarországon lehet szántót venni, az átlagár ott 1, 148 millió forint volt hektáronként. A Budapest körzetébe tartozó szántók voltak a legdrágábbak 2018-ban, 2 millió forint felett forogtak.
Szántók haszonbérlete 2019-ben a szántók haszonbérleti díjainak országos átlaga 72. 097 forint/hektár/év volt. A legmagasabb díj a Dél-Alföldön (81 ezer forint/ hektár/év) volt, de az ár meghaladta a 70 ezer forintot az Észak-Alföldön, Dél-Dunántúlon, és a Közép- Dunántúlon is. A legalacsonyabb 60 ezer forintos hektáronkénti átlagos haszonbérleti díj a nyugat-dunántúli területeknél alakult ki. Termőföld árak 2015 cpanel. Nemzetközi kitekintés Az amerikai és az EU-n belüli német termőföld piacra is jellemző, hogy az állami szabályozás meghatározza a földszerzési lehetőséget, valamint mindkét országban biztosítanak a gazdák számára különböző állami támogatást. Európában az állami támogatás elosztása területalapú, míg az USA-ban termésbiztosítással segítik a gazdákat. Amerikában a szántók hektáronkénti átlagára tavaly 3, 177M Ft (310 USD/HUF) volt (Forrás: USDA). Az amerikai mezőgazdasági művelésű földek 39 százalékán bérlők gazdálkodnak, és a bérleti szerződések 70 százalékát általában évente megújítják. Ez ellentétes a magyar gyakorlattal, itthon az adózási szabályok miatt a bérlési időtartam 5-15 év közé esik.
Ezzel egyidőben Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Zala és Somogy megyében forgalomnövekedés volt tapasztalható. A 2020-ban eladott mező- és erdőgazdasági területek hektáronkénti átlagára 8, 2 százalékkal haladta meg a 2019-es szintet. Az áremelkedés minden művelési ágat érintett. A legnagyobb mértékben, 13 százalékkal a gyümölcsösök drágultak, amit a gyepterületek 12, a szántók 8, 7, az erdők 6, 5 és a szőlőterületek 4, 3 százalékos áremelkedése követett. Továbbra is a szőlőért kellett a legmagasabb árat fizetni, átlagosan 2, 4 millió forintot hektáronként. A legjelentősebb művelési ág, a szántó hektárja országos átlagban 1, 7 millió forintért cserélt gazdát. A szántók hektáronkénti ára Hajdú-Bihar, Békés, Tolna, Győr-Moson-Sopron és Fejér megyében a 2, 0 millió forintos szintet is elérte. Ezzel szemben Heves, Zala és Nógrád megyében 0, 9–1, 1 millió forint között alakult az átlagár. 2020-ban a szántó átlagára minden megyében emelkedett, a legkisebb mértékű drágulás Bács-Kiskun (4, 0 százalék), a legnagyobb pedig Vas megyét (16 százalék) jellemezte.
A hétvégén megnősült az FTC focistája, Laczkó Zsolt, aki a gyönyörű magyar modellt, Tóth Laurát vette feleségül. A szépség Náray Tamás divattervező egyik kedvenc modellje. Laura szombaton kimondta a boldogító igent párjának, a focista Zsoltnak, akivel négy éve alkot egy párt. Náray Tamás, akinek meseszép ruhakölteményét viselte a menyasszony, az alábbi megható üzenetet írta modelljének, akinek ajándékba adta mindkét esküvői ruháját. " Drága Laura, kedves Zsolt! Na, ugye megmondtam! Édes Laurám, bolond lettél volna, ha nem mész hozzá... Te pedig, Zsolti, bolond lettél volna, ha nem veszed el! Örökké tartó boldogságot Nektek! " Forrás: Vimeo Laura és Zsolt évekig Genovában laktak, ahová a focistát kötötte a szerződése. Innen járt a szépség Milánóba modellkedni, amíg tavasszal végleg hazaköltöztek. Zsolt hazai csapathoz, az FTC-hez igazolt. A focista új csapatához való belépés előtt még elutaztak egy elő - nászútra a Maldív-szigetekre, hogy kötöttségek nélkül pihenhessenek. Nem csak az előrehozott nászúttal törték meg az esküvői hagyományt, a házasságkötési ceremónia is informális, kicsit fordított volt.
– jegyezte meg Náray, aki arról is beszélt, hogy Volt egyszer egy varrodám címmel új könyvet ír, a magyar sikerlistákon taroló Zarah-trilógiája pedig a tervek szerint spanyolul is olvasható lesz. Náray Tamás frizura ősz haj videó
Szerinte, ha kevésbé kritikus önmagával, akkor sikeresebb lehetett volna. Bár divattervezőként is elért nagyjából mindent, amit itthon elérhetett, mégsem volt elégedett soha semmivel Náray Tamás. A nemrégiben külföldre költözött alkotó, aki ma már elsősorban az írásnak és a festészetnek él, Lovász László Lakástalkshow -jában beszélt erről. Soha semmimmel nem voltam elégedett, és erre én most jöttem rá hogy tulajdonképpen mi történt, hogy miért nem volt ez az eufória, hogy elhittem, hogy most már jó ruhatervező vagyok. Mert én láttam a hibáimat. (…) Az a rettenetes szituáció van, hogy az én szemem mindig ezeknek a felfedezésére áll rá. Bennem túl sok volt mindig kétely, és ez hiba volt, mert ha nem lett volna bennem ennyi kétely, akkor lehet, hogy többre vihettem volna. Valami olyasmit kell elképzelni, mint egy anorexiás, aki nem látja, hogy ő sovány. Amikor ott állsz, és mindenki gratulál, és ott vagy a filmben, és jelölnek mint jelmeztervező, és nagy megbízásokat kapsz, és olyan gázsikat, hogy el se hiszed, olyan szállodákban… és ott állok remegve, a munkatársaimat lehet erről megkérdezni, és nem hiszem el, hogy biztos, hogy ez nem tévedés, hogy ezt nekem akarták adni ezt a munkát?
2021. január 18. | | Olvasási idő kb. 6 perc Blaha Lujza akkora sztár volt, hogy azt ma már csak megkísérelhetjük elképzelni. Például azt a jelenetet, amikor a pesti erkélyéről végignézte, amint teret neveznek el róla a hetvenedik születésnapja alkalmából. Vagy a temetését, amelyet a korabeli beszámolók Kossuth Lajos búcsúztatásához hasonlítottak, amelyről tudható, hogy mai fogalmaink alapján is tömegdemonstrációvá duzzadt. Miért volt vajon ekkora kultusza a színésznőnek, aki mind naplója, mind kortársai visszaemlékezése alapján tökéletesen híján volt az allűröknek, és akinek a neve – bár valójában mindig is drámai színésznő szeretett volna lenni – a nótákkal és népszínművekkel fonódott össze örökre? Kurucz Adrienn írása. – Blaha Lujza tér. Az egyik legforgalmasabb pontja Budapestnek, nap mint nap keresztezi metróval, villamossal, 7-es busszal a fővárosiak jelentős része, de csak kevesen tudják, kiről is kapta a nevét. Pedig nemcsak a színháztörténetnek volt fontos alakja Blaha Lujza, hanem a város történelmének is.