Kalandtúra a városban A mobilapplikáció nem új: 2014-ben született meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem innovációs laborjában. Célja, hogy a gamifikáció, azaz játékosítás által egy egyszerű városnézést is kalandjátékká varázsoljon. A különböző történetek révén a játékos hol egy bűntény kusza szálainak felfejtésében segédkezik, hol szabadkőművesek után kutat, hol pedig egy képzelet szőtte történetbe csöppen. A Microsoft fiatal fejlesztőknek szánt versenyén, az Imagine Cupon a világdöntőbe jutva elhozták a közönségdíjat 2015-ben. Játékos feladványokkal visz tovább az újabb állomásokra Forrás: Mistory A nemzeti ünnep alkalmából időutazásra hívják a játékosokat. A játék azt a kevésbé ismert momentumot ragadja meg, amikor a Nemzeti Múzeum portása, Kovács Péter beengedte Petőfiéket a mai Bródy Sándor utca felőli hátsó kapun. A játékosoknak különféle feladványokat kell megoldaniuk, hogy megtalálják a főszereplővé avanzsálódott portást, és így "sikerre vigyék" a forradalmat. Index - Urbanista - A nap képpárja: Pilvax 1848 és Pilvax 2013. A kaland az eredeti Pilvax kávéház közeléből indul, a helyszínen azonban egy finom fekete helyett csak a forradalom kávésa, Fillinger János üzenete várja a "forradalmárokat".
Barátságos, művészetpártoló légkör alakult ki, először az építészek asztala alakult meg a teraszon, ahol Lechner rendszeresen tartott előadásokat a tanítványainak – Komor Marcellnek, Jakab Dezsőnek, Lajta Bélanak –, és az is sokszor megesett, hogy terveit a márványasztal lapjára rajzolta fel, ahogy az is, hogy az előtte elhaladó hölgyekre mindig ráköszönt. És akkor a portás helyett én nyitottam kaput Petőfiéknek | 24.hu. Nem kellett sok, és az építészek után a festők is egyre gyakoribb vendégek lettek a Japánban: itt volt a Munkácsy-céh tagjainak székhelye, de Szinyei Merse Pál, Ferenczy Károly és Rippl-Rónai is itt alapította a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre művészegyesületét. Egyre nagyobb divat lett a Japánba járni, megjelentek a lapszerkesztők, az újságírók, a művészettörténészek, a színészek, a humoristák és persze az elmaradhatatlan írók – ma leginkább hozzájuk társítjuk a kávéházat. József Attila kedvenc kávéházi szeglete Az egész pesti művészvilág megfordult az Andrássy úti kávéház asztalainál, idejártak a Latabár testvérek, Szép Ernő, Bródy Sándor, Déry Tibor, Kassák Lajos és Rejtő Jenő is – aki sokszor regényrészletekkel fizetett a kávéért –, de a legtöbbet József Attila ült a kávéházi szegleten.
4 fő részére FELÁR FIZETENDŐ: 4 éjszaka alatt 1 éjszakai... Shopping a közelben 1 Vass László Kézimunka Cipőkészítő Kft. Üzletünk Budapest belvárosának szívében, a Haris köz 2. szám alatt található. Pilvax Kávéház , Budapest. Vevőin... 2 Hartai Ötvös Több mint hatvan éve működő üzletünkben arany és ezüst ékszerek javításával, kész... 3 Hartai Ötvös Több mint hetven éve működő üzletünkben arany és ezüst ékszerek javításával, kész... Megosztom Látnivaló kereső Budapest Partnereink Facebook
század elején nagyjábó l 550 kávéház volt Budapesten, szinte minden utcasarkon nyílt egy, és tényleg mindegyik hangos volt a különféle nézetekről diskuráló értelmiségtől. Róth Miksa a Japán Kávéházban is ott hagyta a kéznyomát Az Andrássy út bővelkedik a gyönyörű historikus palotákban és bérházakban, ilyen a 45. szám alatti neoreneszánsz palota is, aminek földszintjén egykor a Japán Kávéház volt, ma pedig az Írók Boltja otthona. Az 1882-ben épített, belső udvaros ház már a híres kávéház megnyitása előtt is elég különleges volt: festett üvegablakokkal, trópusi növényekkel és akváriummal ellátott tetőterasza volt. Az Andrássy út mindig is bővelkedett kávéházakban, és ez nem véletlen, mert hol máshol nyíltak volna a művészeket bevonzó helyek, mint a város legszebb és legforgalmasabb sugárútjának közelében? Az Andrássy út 45. alatti épület üzlethelyiségeit is egybenyitották 1894-ben, hogy helyet adjanak a pesti értelmiség kávéházi szenvedélyének. A kávéház beltere a századvég mikádó- és gésakultuszát tükrözte, japán fametszeteket idéző és színes növényekkel, madarakkal teli porceláncsempék borították a falat – innen a név.
Pólya Tibor 1912-es rajzán a Japán Kávéház művészasztala Fotó: Arcanum A cigarettafüstös kávéházakban pezsgett az élet Ahogy régen az írók, a művészek és az újságírók, úgy ma mi is rengeteg időt töltünk különböző kávéházakban, leginkább azok teraszán. Vagy azért, mert interjúkat készítünk, vagy azért, mert cikket írunk, vagy egyszerűen csak társaságra vágyunk. Ma majdnem ugyanaz történik a kedvenc kávézóinkban, mint régen a Centrál, a New York, a Hadik vagy a Japán Kávéház nyüzsgő tereiben: közösségek alakulnak. A XX. században ezek voltak a társasági élet legfőbb helyszínei, ahol a férfiak – mert a nőknek nem volt illendő ide egyedül eljárni – politikáról, művészetekről, társadalmi kérdésekről folytattak eszmecserét. Ez a szellemi nyüzsgés ihletően hatott a különféle művészeti és irodalmi irányzatok kialakulására, bár ezekben közrejátszott az is, hogy a kávé és a nikotin mellett az ópium és a kokain is nagy népszerűségnek örvendett a kávéházak falain belül. A cigarettafüsttel átitatott, csillárok aranyfényében úszó kávéházak Budapest irodalmi életének talán legfontosabb helyszínei voltak, ahol nemcsak versek és regények születtek, hanem olyan szerkesztőségek alakultak, amelyek említése a mai napig megkerülhetetlen, ha irodalomról beszélünk.
Majdnem minden versét itt írta, hosszú órákat töltött az asztalánál verset vagy a Szabad-ötletek jegyzéké t írva, Nagy Lajossal sakkozva vagy valakivel hevesen vitatkozva. "Kraszner jó emberem. Versfüzeteimből mindig húsz példányt szokott megvenni, és sokszor személyemre szabott árkedvezményeivel segíti létfenntartásomat ebben az ordas világban" – idézi Agárdi Ferenc József Attilát az Esti Budapest 1956. áprilisi számában. A Japán Kávéház mindig is a művészetpártolásáról volt híres, de a fiatal és szegény művészeket, írókat Kraszner Menyhértnél jobban egyik tulajdonos sem karolta fel. A Párizs, New York és London legelőkelőbb hoteljeiben tanult Kraszner nemcsak kiváló konyhát és cukrászatot vitt, de hitelbe adott enni a szegény főiskolásoknak vagy épp József Attilának és Nagy Lajosnak, akik néha osztoztak a bablevesen, miközben esténként az asztaluknál sakkoztak. Bevezette a "javító kávé" intézményét is, vagyis a kihozott kávét hol tejjel, hol még egy kis kávéval javították fel, így az is sokáig elüldögélhetett a kávé mellett, aki egy csészénél többet nem engedhetett meg magának, míg újságíróknak 10 százalékos kedvezményt adott.
A színes növények később a kávéház telefonfülkéjére is átkúsztak: Rippl-Rónai József tervei szerint Róth Miksa festett üvegekkel fedte be. A japán csempék alá egy idő után kitették a vendégekről készült karikatúrákat is, amiket sokszor a törzsvendégek készítettek egymásról, a cégtáblán pedig Tinódi Lantos Sebestyén képe volt, amivel a háborús években odakerült cégvezetőre, Lantos Adolfra céloztak. Lechner Ödön "sértődése" kellett ahhoz, hogy a Japán Kávéházba divat legyen eljárni A Japán Kávéház története valahol ott kezdődik, amikor Lechner Ödön megharagudott az Abbázia Kávéház tulajdonosára és átköltözött tanítványaival a konkurenciához, vagyis a Japán asztalaihoz. Az összezörrenés mögött az állt, hogy a művészek és az építészek előszeretettel vágták ki a külföldi magazinok fotóit, amit a kávéház tulajdonosa nem nézett jó szemmel, és ezt szóvá – inkább láthatóvá – tette: végigpecsételte a képeket az "Ezt a fotót az Abbáziából loptam" mondattal, Lechner Ödön pedig nem ment többet az Abbáziába.
Mi az a konfitálás business Mi az a 3g modem Mi az a konfitálás time Húsok nagyon lassú, alacsony hőfokon történő sütése vagy főzése, bő saját zsírjukban... A szó a francia confire - tartósítani igéből származik A konfitálás eredetileg annyit tett, hogy az adott élelmiszert a saját, de bő zsírjában kell sütnünk alacsony hőfokon, hosszú ideig. Ezzel a klasszikus eljárással készült ételek másként el nem érhető ízekkel, összehasonlíthatatlan állaggal és illattal bírnak. Legyen szó bármilyen húsról - akár kemencében sütött sertésoldalasról, libacombról vagy más rostosabb húsfélékről: a végeredmény nem fog csalódást okozni. Ugyanezzel a módszerrel készül a saját zsírjában sütött liba- és kacsamáj is. A népi konyha is alkalmazta és ma is alkalmazza ezt az eljárást. A relatíve alacsony hőfokon történő sütés eredményezi azt, hogy a húsok nem száradnak ki, megőrzik értékes létartalmuk nagy részét, omlósak és puhák maradnak. Ennek eléréséhez az erősebb textúrájú húsféléket 75-80 fokon, míg a gyengébb szárnyasokat vagy halakat 60-65 fokon érdemes elkészíteni.
Minőségi marhaszeletek Forrás: Flickr A szürkemarha roston sütve ideális! A BGF oktatói a húsok mikrobiológiai tulajdonságai mellett vizsgálták azt is, miképpen reagálnak a különböző elkészítési módokra, és ezáltal milyen élvezeti értékkel bírnak. A laboratóriumi eredmények igazolták, hogy míg a marhahúsok általában konfitálva puhábbak, porhanyósabbak, mint roston sütve, addig a szürkemarha esetében ez fordítva igaz, azaz a roston sült szürkemarha hús porhanyósabb, mint a konfitált. Ennek oka, hogy az egyébként igavonásra kitenyésztett szürkemarha izomzata jelentősen eltér a más, tenyésztett marhaféléktől. A vizsgálatok arra is rámutattak, hogy a szürkemarha húsa kevésbé érzékeny az oxidatív stresszel szemben, mint a másik három fajtáé, így a hőkezelések során a húsban kevesebb, az emberi szervezetet is károsítható oxidációs termék keletkezik. Ezen kedvező eredmény mögött a fajtára jellemző ridegtartás és ezzel összefüggésben a legelőkről származó, antioxidánsokban gazdag zöld növények rendszeres fogyasztása húzódik meg.
Konfitálni – nagyvonalú kijelentéssel – szinte bármilyen húsfélét, hústerméket lehet. A folyamat fontos része, hogy az így elkészítendő alapanyagot előzetesen szárazon, fűszerezve pácoljuk, majd ezt követően bő zsiradékban készre sütjük. Egy példa a folyamatra: Egy csontos sertéskaraj darabját előzetesen zöldfűszerekkel, sózva és/vagy gyümölcsdarabokkal átforgatva legalább egy éjszakán át marináljuk. Ezt követően magas hőfokon, rövid ideig kérgezve összezárhatjuk a beért ízeket, zamatokat, majd bő zsiradékban, alacsony hőfokon (65-85 o C), hosszú időn át (5-6 óra) sütjük. Leszűrjük a zsiradékot, és ezzel fedjük be a kész sertésbordánkat. A konfitált hús hosszú ideig – a jelen szabályozás szerint hűtött környezetben – eltartható, hiszen a megfelelő zsiradék borításában az étel tartósítása teljes mértékben biztosított. A korábban alkalmazott zsírosbödönben történő tárolásnak is alapfeltétele volt, hogy a megszilárdult zsírréteg teljes felületén takarja a húskészítményt, ezáltal tartósítva azt.