2019. 11. 08 15:25 Néhány napon belül el kell távolítani a választási plakátokat a közterületekről, a határidő november 12-én jár le. A pártok és civil szervezetek Miskolcon már elkezdték leszedni a politikai hirdetéseket, de van, ahol még fent vannak. Ha ezek jövő hét keddig nem kerülnek le, az önkormányzat fog intézkedni. Figyelem! Fontos határidő jár le csütörtökön | BudaPestkörnyéke.hu. Fotók: Végh Csaba Csaknem egy hónap telt el az október 13-i választások óta, ami azt jelenti, hogy a közterületeken lévő politikai hirdetéseknek hamarosan le kell kerülniük az oszlopokról. A törvény szerint a pártoknak és civil szervezeteknek a választás után 30 napjuk van arra, hogy a kampány alatt kihelyezett plakátokat összegyűjtsék. A határidő jövő hét kedden jár le. A munka már napokkal ezelőtt elkezdődött. A hirdetmények eltávolításáért a plakátok tulajdonosai felelnek, ha nem kerülnek le időben, az önkormányzatnak kell intézkednie. A határidő lejárta után maguk is eltávolíthatják a plakátokat, majd a költségét kiszámlázhatják.
A Google a hirdetések tengerével valószínűleg a kieső reklámbevételeket akarja kompenzálni. Volt idő, amikor arról ment a vita, hogy a Youtube konkurenciát tud-e adni a hagyományos TV csatornáknak. Ma már ez nem is kérdés. A Google videó-megosztójának két milliárdnál is több felhasználója van. Csak az Egyesült Államokban több emberhez jutnak el, mint bármelyik tévéhálózat. A statisztikáikban repkednek a csillagászati összegek. A nézőik minden nap átlagosan egymilliárd órányi tartalmat tekintenek meg. Az online platformon pedig már három olyan magyar csatorna is működik, amelyiknek több mint egy millió feliratkozója van. Mint minden ingyenes online szolgáltatásnál a legtöbb ember hellyel-közel itt is megszokta, hogy a díjmentesség reklámokkal jár. Jar reklám 2019 english. Csakhogy az utóbbi időben a hirdetések zavaróan ellepték a videómegosztót. A választóvonalat 2020 júliusa jelentette. Akkor derült ki, hogy a Youtube-on a reklámok a videók közepén már nem csak a hosszabb, legalább 10 perces anyagoknál fognak felbukkanni, hanem akár a 8 perces feltöltéseknél is.
Hali! Tehát ha egy egyszerű telepítést sem tudsz vagy akarsz megtanulni ne vegyél számítógépet, mert nem fogod tudni használni. Ez még valamikor így is volt (mondjuk 3-4 évtizede), ma már nagyon nem igaz. A számítógép ma már ugyanolyan használati tárgy, mint pl. a tévé. Nem kell értened hozzá, csak használnod kell tudni. A használatba a telepítés nem feltétlenül tartozik bele (sem a különböző hibák kiderítése, pláne nem javítása). Nehogy' már ne használhassam a tévét, ha nem tudom beállítani a csatornákat rajta vagy nem tudok firmware -t frissíteni. Persze, mi a 10 millió informatikus országa (is) vagyunk… Ha valamit meg akarok én magam csinálni akkor fogom magam utána nézek hogy és miképp kell. Óvatosan a reklámokkal! Figyel a hatóság! - Haszon. Erre mindenkinek adott a lehetőség. A lehetőség lehet, hogy adott, ellenben nagyon sokan nem értenek hozzá annyira (semennyire – de nem is kell), illetőleg még többen nem is akarnak. Ők csak "tévét akarnak nézni", bármilyen állítgatás, szoftver-frissítés nélkül. Egyébként egy kernel fordítás sem sokkal nehezebb mint egy telepítés.
"… a magyar nemzetnek már az ősi időben is volt nemzeti színe, de ez hibás fölfogáson alapul. A törvény alkotói azt hitték ugyanis, hogy a hármas halom, és annak zöld színe éppen olyan régi és olyan rangú képe czímerünknek, mint a vágások és a kereszt, pedig … a hármas hegy sokkal későbben jutott a czímerbe, s nem is festették mindjárt zöldre. Ennél fogva bízvást mondhatjuk, hogy törvényesen csak 1848-ban szentesíttetett a magyar nemzeti szín. " (Bárczay Oszkár: A herladika kézikönyve. Magyar nemzeti zászló története teljes film. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1897. ) A szabadságharc leverése után a három nemzeti szín egészen 1867-ig tiltott jelképnek minősült, ám a kiegyezés már hivatalos nemzeti jelképpé és hivatalos zászlóvá minősítette. Harmat Árpád Péter
A címer leírását, használatának szabályait az Alkotmány, a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény, valamint különböző miniszteri rendeletek határozzák meg. A jogszabályi háttér részletezése, valamint a címer vektorgrafikus ábrázolása 2003-ban a magyar kormányzati portálon jelent meg először, jelenleg a Magyar Nemzeti és Történelmi Jelképek oldalon található. Részlet az Alaptörvényből: " Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Nemzeti zászlónk napja - Minálunk. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik. A címer és a zászló a történelmileg kialakult más formák szerint is használható. " Mind a magyar zászló mind pedig címerünk a nemzeti örökségünk része, mindannyiunk számára különös jelentőséggel bírnak. Ennek legfőbb oka, hogy bár Magyarország határai nem esnek egybe a magyar nemzet határaival, a nemzet nyelvi, kulturális és történelmi hagyományainál fogva egységes.
105-ben kezdték használni: ezek voltak a teljesen vörös, vagy bíbor színű anyagból készült vexillumok. Érdekes, hogy míg a zászlók használatára időszámításunk kezdete előttről vannak bizonyítékaink, addig a címerek megjelenését csak a X. – XI. századra teszik a történészek… Az Európai Unió zászlaja Ha tetszik, jelezd nekünk:
A városok, falvak képviselőinek asztalán a magyar mellett a település zászlóknak is ott a helyük.
Az 1956-os forradalomban a felkelők és a lakosság jó része kivágta ezt az idegen jelvényt. A Nagy Imre-kormány visszaállította a korona nélküli Kossuth-címert, mely még a forradalom kádári leverését követő néhány hónapban is hivatalos volt. Az újabb, a Rákosi-címertől különböző – de ekkor is szovjet mintájú vörös csillagos – úgynevezett " Kádár-címer " (1957. május 1. - 1989. október 23. ) a zászlón nem szerepelt. A magyar zászló a rendszerváltáskor sem változott. A hivatalos állami és polgári zászló (a Magyar Köztársaság lobogója) az alkotmányt átfogóan módosító 1990. évi XL. törvény (elfogadása: június 19. ) szerint három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll. A magyar zászló állami és polgári használatát a 2011. évi CCII. Magyar nemzeti zászló története 7. törvény szabályozza. Ennek értelmében a Magyar Köztársaság lobogója nem hivatalos változataként a zászló közepén a mai magyar címer (kiscímer) is szerepelhet. Arról, hogy a Magyar Köztársaság zászlaja (Magyarország zászlaja) hogyan néz ki 2012-ig a Magyar Alkotmány 76.