Ár: 11. 450 Ft Kedvezmény: 2. 633 Ft 23% Cikkszám: 149979 ISBN: 9789634542087 Központi raktár: Utolsó 3 Darab raktáron Boltjainkban: Utolsó 1 Darab raktáron Ingyenes szállítás 10. 000 Ft feletti rendelés esetén Kisker vásárlóknak INGYENES szállítás 18 000 Ft-tól. ONLINE VÁSÁRLÁS - MAGYAR-OLASZ SZÓTÁR. Nagyker vásárlóknak INGYENES szállítás 80 000 Ft felett. Tartalom és részletes adatok Termék tartalma: Az OLASZ-MAGYAR SZÓTÁR 50 000 szócikket és 576 000 szótári adatot tartalmaz. Kipróbált és nélkülözhetetlen segédeszköz az érettségin, valamint a nyelvvizsgákon. Regisztráljon a könyvben lévő kóddal a oldalon és vágja zsebre az Akadémiai Kiadó olasz szótárcsomagját: ofolyamatosan gyarapodó, rendszeresen frissített szócikkek, oonline, mobileszközökről is elérhető szolgáltatás, olapozgatás helyett villámgyors keresés mindkét nyelven, onyelvtanulást segítő bővítmények. Miért válassza az Akadémiai Kiadó szótárait? oMinőségi, szerkesztett szótári adatbázisok a legmodernebb online szótármegoldásokkal. oA folyamatosan bővülő szótárak minőségét Magyarország legrégebbi és legnagyobb szótárkiadója garantálja.
Toldalékos szavak szótári alakjának automatikus felismerése. Smartclick funkció: a szócikk kijelölt elemeire való kattintással új keresés indítható. Kedvenc szócikkek mentése 9 000, - FT FELETTI VÁSÁRLÁS ESETÉN A SZÁLLÍTÁS BELFÖLDRE INGYENES! Kizárólag online termék vásárlása esetén természetesen nem számítunk fel szállítási díjat. Belföldi szállítási díjak: - GLS házhozszállítás, bankkártyás / PayPal / átutalásos fizetés a webáruházban: 690, - Ft - GLS házhozszállítás, utánvéttel: 990, - Ft - Csomagponton történő személyes átvétel: 990, - Ft Belföldi szállítási módok: - GLS futárszolgálat − házhozszállítás (1-2 munkanap) - Személyes átvétel a Dunaház Csomagponton (1095 Budapest, Boráros tér 7. Online szótár olasz magyar map. ) − A hétköznap 14:00 óráig leadott rendelések már AZNAP átvehetők 16:00 és 19:00 óra között. A csomag súlya maximálisan 10 kg lehet. *** Külföldi szállítási díjak: A kiszállítás díját minden esetben a rendszer automatikusan számolja a megrendelni kívánt termékek súlya és a rendeltetési hely alapján.
Március 15. idézetek Kossuth Lajostól "A haza örök, s nem csak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz. " "…Letétetett a szabadság talpköve, a felelős független magyar minisztérium alakítása által feltétetett az alkotmány boltozatának záróköve. " "Ezt akartam kérni, de önök fölállottak; s én – leborulok e nemzet nagysága előtt! Csak azt mondom: annyi energiát a kivitelben, mint a mennyi hazafiuságot tapasztaltam a megajánlásban, s Magyarországot a poklok kapui sem fogják megdönteni! " "Ezredéves történelmünk bizonyságul szolgál, hogy nem vagyunk gyermek nemzet; 1848-i történelmünk bizonyságul szolgál, hogy nem vagyunk elaggott nemzet. " Március 15. idézetek Petőfi Sándortól "Ez volt március 15-e. Eredményei olyanok, melyek e napot örökre nevezetessé teszik a magyar történelemben. " "Habár fölűl a gálya, S alúl a víznek árja, Azért a víz az úr! " Március 15. idézetek Arany Jánostól "A mi forradalmunk Pesten, március 15-én nem vérontás volt, hanem egy szép ünnep, a szabadság ünnepe: ezerek meg ezerek csoportoztak össze Isten ege alá, ezerek meg ezerek emelték égre kezeiket, s egy szívvel, szájjal mondták Petőfi Sándor után az eskű szavait.
idézetek Vasvári Páltól "Nincs az az ember, nincs az a hatalom, ki a néptől a szabad földet elvegye…És ez az alapja a honszabadságnak. ' " "Csak egy pártot ismerek: az igazságét" "A mi forradalmunk Pesten, március 15-én nem vérontás volt, hanem egy szép ünnep, a szabadság ünnepe: ezerek meg ezerek csoportoztak össze Isten ege alá, ezerek meg ezerek emelték égre kezeiket, s egy szívvel, szájjal mondták Petőfi Sándor után az eskű szavait. idézetek Kölcsey Ferenctől "Jelszavaink valának: haza és haladás…" "Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak Hagyd örökűl ha kihúnysz: A HAZA MINDEN ELŐTT. idézetek Aulich Lajostól "Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik ezt a szolgálatot. idézetek Széchenyi Istvántól "Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn. " "Nem elég mai időkben törvényeket írni, de azok iránt szimpátiát is kell gerjeszteni. " Ha házilag szeretnél kokárdát készíteni, nézd meg a kokárda készítési ötleteket!
… Egy kis mennydörgés szívem dobogása, S villámok futnak által fejemen, S keblemre hajtva fejecskéjét, alszik Petőfi Sándor: Szeptember végén Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldel a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt. Még ifju szivemben a lángsugarú nyár S még benne virít az egész kikelet, De íme sötét hajam őszbe vegyűl már, A tél dere már megüté fejemet. Elhull a virág, eliramlik az élet… Űlj, hitvesem, űlj az ölembe ide! Ki most fejedet kebelemre tevéd le, Holnap nem omolsz-e sirom fölibe? Oh mondd: ha előbb halok el, tetemimre Könnyezve borítasz-e szemfödelet? S rábírhat-e majdan egy ifju szerelme, Hogy elhagyod érte az én nevemet? Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt, Fejfámra sötét lobogóul akaszd, Én feljövök érte a síri világból Az éj közepén, s oda leviszem azt, Letörleni véle könyűimet érted, Ki könnyeden elfeledéd hivedet, S e szív sebeit bekötözni, ki téged Még akkor is, ott is, örökre szeret! Arany Jánoshoz Toldi irójához elküldöm lelkemet Meleg kézfogásra, forró ölelésre!
Petőfi Sándor idézetei " Nekem többé nem kell az élet, Mert célját elveszítém; Te voltál célja életemnek, Te általad s te érted éltem. " Azt hallom, hogy megnősültél. Okos ember vagy, ha igaz, okosabb, ha nem igaz. Egy-e a lélek és a test? Honnan jövénk, hová megyünk? Elalszik-e a sírba`, vagy Uj lángra lobban életünk? Mondád - és nem is reszketett beszéded - Mondád, hogy soha senkit nem szeretsz. (... ) Attól tartasz, hogy kincsét szíved elfecsérli, És aztán vissza többé nem szerezheted? Az idő igaz, s eldönti, ami nem az. Ez az idézet szinte megegyezik egy másik idézettel, amely régebb óta létezik itt. Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben sírva fakadok; De arcom víg a bánat idejében, Mert nem akarom, hogy sajnáljatok. Habár fölűl a gálya, S alúl a víznek árja, Azért a víz az úr! A bánat? egy nagy óceán. S az öröm? Az óceán kis gyöngye. Talán, Mire fölhozom, össze is töröm.
Átkarolnám, ajakára Csókot nyomnék utójára, S melegétől hű szivének Elolvadnék… úgy halnék meg! Fázunk és éhezünk S átlőve oldalunk, Részünk minden nyomor… De szabadok vagyunk! Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem. Szerelmemért föláldozom Az életet, Szabadságért föláldozom Szerelmemet. Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt, Fejfámra sötét lobogóul akaszd, Én feljövök érte a síri világból Az éj közepén, s oda leviszem azt, Letörleni véle könyűimet érted, Ki könnyeden elfeledéd hivedet, S e szív sebeit bekötözni, ki téged Még akkor is, ott is, örökre szeret! Ahol pap emel szót, Ott az igazság megfeszíttetik. Elhull a virág, eliramlik az élet. A tanyáknál szellők lágy ölében Ringatózik a kalászos búza, S a smaragdnak eleven szinével A környéket vígan koszorúzza. A világon semmiféle tehetség el nem vesz. Nem olyan bolond a természet, hogy hiába teremtsen erőket. Amit teremt, azért teremti, hogy hasznát vegye. És mi az emberiség története? vérfolyam, amely Ködbevesző szikláibul a hajdannak ered ki, És egyhosszában szakadatlan foly le korunkig.
S ezt elharsogják, Elharsogják kelettől nyúgatig, S a zsarnokság velök megütközik: Ott essem el én, A harc mezején, Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül, S ha ajkam örömteli végszava zendül, Hadd nyelje el azt az acéli zörej, A trombita hangja, az ágyudörej, S holttestemen át Fújó paripák Száguldjanak a kivivott diadalra, S ott hagyjanak engemet összetiporva. – Ott szedjék össze elszórt csontomat, Ha jön majd a nagy temetési nap, Hol ünnepélyes, lassu gyász-zenével És fátyolos zászlók kiséretével A hősöket egy közös sírnak adják, Kik érted haltak, szent világszabadság! Minek nevezzelek? Minek nevezzelek, Ha a merengés alkonyában Szép szemeidnek esti-csillagát Bámulva nézik szemeim, Mikéntha most látnák először… E csillagot, Amelynek mindenik sugára A szerelemnek egy patakja, Mely lelkem tengerébe foly – Ha rám röpíted Tekinteted, Ezt a szelíd galambot, Amelynek minden tolla A békeség egy olajága, S amelynek érintése oly jó!
Átkarolnám, ajakára Csókot nyomnék utójára, S melegétől hű szivének Elolvadnék... úgy halnék meg! Érd el (persze énvelem) az Ősz hajak késő korát, Hanem ez ne légyen más, mint Álarcban az ifjuság. Az élet rövid béke s hosszu harc És a halál rövid harc s hosszu béke. Oh természet, oh dicső természet! Mely nyelv merne versenyezni véled? Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz, Annál többet, annál szebbet mondasz. – Csók és édes szavak... S szerelmi jelenet... S o bűn, o förtelem... Szerelmet.. pénz vehet! Szerelmes vagyok én, Vagy tán tűzbe estem? Nem tudom, de igaz, Hogy ég lelkem, testem. Menj el, karácson, menj innen sietve, Hiszen családok ünnepnapja vagy te, S én magam, egyes-egyedűl vagyok. Emelje ez föl lelkeinket, Hogy mi vagyunk a lámpafény, Mely amidőn a többi alszik, Ég a sötétség éjjelén. Minek nevezzelek, ha rám röpíted tekinteted, ezt a szelíd galambot, amelynek minden tolla a békesség egy olajága, s amelynek érintése oly jó! Mert lágyabb a selyemnél s a bölcső vánkosánál - Minek nevezzelek?