Tájékoztatás koncessziós szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetéséhez A MAGYAR KÖZLÖNY 2014. december 23. napján megjelent és 2014. évi 183. számában közzétételre került a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosításáról szóló 2014. évi XCVI. törvény. A törvénymódosítás 2015. január 07. napján hatályba lépett 8. Koncesszió – Wikipédia. § (5) bekezdése eredményeként lehetővé vált a koncessziós szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetés az alábbiak szerint: "Az (1) bekezdésben meghatározott személy jogosult arra, hogy – a forgalmi adatok függvényében vagy a dohánytermék-kiskereskedőelőterjesztésére – a koncessziós szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését kezdeményezze, illetve erről a jogosulttal megállapodást kössön. " A hivatkozott törvényi rendelkezést az annak hatályba lépését követően kötött koncessziós szerződések 33. pontja az alábbiak szerint tartalmazza: "A szerződést kötő felek együttes nyilatkozattal a jelen szerződést az Fdvtv.
Amennyiben a Jogosult az ellátási kötelezettségét a nyitva tartást tekintve nem teljesíti a fent leírtak szerint legalább 5 (öt) napon keresztül, úgy ezt követően (a 6. naptól kezdődően) minden egyes szerződésszegéssel érintett nap után köteles a Koncesszióba adó részére és felhívására 10. 000 Ft/nap (napi tízezer forint) kötbért megfizetni azzal, hogy a 30. naptól Koncesszióba Adó jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani. A koncessziós jogosultság egy naptári éven belül összesen 60 napot meghaladó időtartamban történő nem gyakorlása a szerződés megszűnését eredményezi. A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárás egyes szabályairól szóló 181/2013. Viszlát, hagyományos cigaretta? - Figyelő. (VI. 7. ) Kormányrendelet 2013. november 30. napján hatályba lépett rendelkezései értelmében a dohánytermék-kiskereskedelemi tevékenység végzésének szüneteltetését az engedélyt kiadó vámhatóságtól lehet kérni. A szüneteltetést a már kiadott engedély hatálya alatt a dohánytermék-kiskereskedő legfeljebb két alkalommal, összesen legfeljebb 6 hónapos időtartamra kérhető.
A befektetett tőke meghatározható vagy a befektetett eszközök és működő tőke összegeként, vagy az eszközök és a rövidlejáratú kötelezettségek különbözeteként.
Hatásvizsgálat Környezeti hatásvizsgálat Felülvizsgálat Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat KV TF Környezetvédelmi tervfejezet Ön itt van: Kezdőoldal Üdvözlöm a Környezeti hatásvizsgálat oldalon! A Környezeti hatásvizsgálat oldalon megismerkedhet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25. ) Korm. rendelettel, a rendelet által meghatározott eljárásokkal, engedélyeztetési dokumentációkkal, kiadható engedélyekkel valamint további hasznos információkat találhat a környezetvédelmi engedélyeztetésről. Igény esetén teljeskörű segítséget nyújtunk a környezetvédelmi engedélyezetés előkészítése, az engedélyeztetési dokumentációk elkészítése és az engedélyeztetés folyamata során. Többek között az alábbi eljárásokban való részvételt és engedélykérelmi dokumentációk elkészítését ajánljuk figyelmébe a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély megszerzése érdekében: környezeti hatásvizsgálat, környezeti hatástanulmány, egységes környezethasználati engedély kérelem, környezetvédelmi felülvizsgálat.
Mikor kell Környezeti Hatásvizsgálati dokumentációt benyújtani? Környezeti hatásvizsgálat lefolytatása abban az esetben szükséges, ha az engedélyezéssel érintett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25. ) Korm. rendelet 1. számú mellékletébe tartozik. Abban az esetben is KHV köteles a tevékenység, ha az illetékes környezetvédelmi hatóság a benyújtott Előzetes vizsgálati eljárás alapján jelentősnek ítéli a tevékenység környezeti hatásait. Szintén le kell folytatni a Hatásvizsgálatot abban az esetben, ha a tevékenység a fenti rendelet 3. számú mellékletébe tartozik és nem éri el annak küszöbértékeit, azonban az illetékes hatóság szakhatósági eljárásban megállapította annak jelentős hatásait. A fenti esetekben a környezethasználónak Környezeti Hatásvizsgálati Dokumentációt kell benyújtania az illetékes Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálynak, mely dokumentációt tárgyi rendelet 6. és 7. számú melléklete szerinti adattartalommal kell elkészíteni.
Ki készíthet Környezeti Hatásvizsgálati Dokumentációt? Környezeti Hatásvizsgálati dokumentációt kizárólag a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. 21. rendelet szerinti szakértő készíthet, aki a jogszabályoknak megfelelő környezetvédelmi és természetvédelmi jogosultságokkal rendelkezik. Az eljárás lefolytatásának menete A Környezeti Hatásvizsgálati Dokumentáció benyújtását követően a Környezetvédelmi Hatóság hirdetményt (közlemény) tesz közzé az eljárás megindításáról, valamint annak mellékleteként csatolja a benyújtott dokumentációt és mellékleteit is. Az eljáró hatóság az érintett szakhatóságoknak, valamint az érintett Önkormányzat jegyzőjének is megküldi elektronikusan a dokumentációt. A szakhatóságok döntésükről állásfoglalást készítenek, mely a határozatba kerül felvezetésre. A határozat kiadása előtt az eljáró hatóság közmeghallgatást tart, majd határozatot ad ki az eljárással kapcsolatosan. Tárgyi határozat környezetvédelmi engedély, mely alapján a vizsgált tevékenység végezhető.
Emellett a hatásterület kiterjedésének térképi ábrázolása a meghatározás során, valamint a projekt megvalósítása nélküli környezeti állapot leírása. A hatásokkal kapcsolatos változások becslése és kiértékelése: a várható állapotváltozások részletes jellemzése külön a környezeti elemek és külön a rendszerek szerint, tekintettel a közegészségügyi, gazdasági és társadalmi változásokra. Környezetvédelmi intézkedések meghatározása: a felmért igénybevételt, szennyezést és károsítást megelőző tényezők ismertetése, valamint az ezeket csökkentő, kompenzáló és elhárító intézkedések meghatározása. A tevékenység folytatása során a környezetet érintő hatások mérése és elemzésének módja, illetve a tevékenység felhagyását követően az utóellenőrzés módja. Kiegészítő adatok: a hatástanulmány elkészítéséhez felhasznált adatok, források, alkalmazott módszerek (ezek módosításai és korlátai), a tanulmány során felmerült nehézségek és az előrejelzések várható határai, valószínűsége. Közérthető összefoglaló készítése.