A szabadságharc vérbe fojtása és Puskás Ferenc halálának álhíre olyannyira felborzolta egy keletnémet középiskolai osztály kedélyeit, hogy diákok úgy döntöttek, egy tanórán kétperces csenddel fejezik ki részvétnyilvánításukat. Az egész életüket megváltoztató akciót az azonos címmel megjelent önéletrajzi regény után A néma forradalom című német játékfilm meséli el. A mozi első jelenetében az egyik gimnazista főszereplő barátjával nyugatra utazik, hogy virágot vigyen nagyapja sírjára. A berlini fal még nem áll, viszonylag könnyű az átkelés a határon, és ha már odaát vannak, rögtön belógnak egy moziba is, hogy megnézzenek egy, a keleti oldalon tiltottnak minősített filmet. A Berlintől hatvan kilométerre lévő Storkowba hazatérve aztán megdobálnak néhány orosz tisztet a kocsmában, ám tettük a katonák érdektelensége miatt komolyabb retorzió nélkül marad. Már ebből a pár képkockából jól érzékelhető, hogy a korabeli NDK tizenévesei rühellték ugyan a megszállást – mindössze három évvel vagyunk a keletnémet felkelés után –, átmeneti időszakként tekintettek rá, és a hatalom megtorló mechanizmusaival sem voltak még tisztában.
Éppen emiatt a film diákjai számára nem az egymásnak ellentmondó hírek vagy a vezetők pszichológiai terrorja, hanem szüleik elhallgatott múltbeli tettei jelentik a tényleges csapást, hiszen azok kitudódása után addigi relatíve kiegyensúlyozott életük újragondolására kényszerülnek. Theo megtudja, hogy apja évekkel korábban forradalmár volt, aki egzisztenciáját és családját féltve végül megalkudott a hatalommal, Erik ( Jonas Dassler) hősként tisztelt, elhunyt családfőjéről kiderül, hogy náci kollaboráns, akit éppen Kurt édesapja leplezett le. A néma forradalom tisztességesen végigvitt, minden ízében klasszikus elbeszélésű, egy érdekfeszítő témát igényesen feldolgozó mű, bár karakterei némiképp egysíkúak, a narratívába pedig beékelődik egy feleslegesnek tetsző és kidolgozatlan szerelmi szál is, abból a szempontból mindenképpen jelentékeny alkotás, hogy a múlt feltárására, a generációk közötti párbeszédre hívja fel a figyelmet. A szülők beszéljenek őszintén, a fiatalabbak pedig ne hagyják magukat befolyásolni fölényeskedő hatalmasságok által, legyenek mindig szolidárisak, mint ahogyan az a film végi jelenet is mutatja, melyben, a Holt költők társaságának megrendítő zárójelenetét idézve, az osztály tagjai felállva foglalnak állást egymás mellett.
Garstka könyvében a saját történetét írta meg, és a forgatókönyvírásban is részt vett: a filmről azt mondta, jól adja vissza a történteket, majd nem sokkal a film tavaszi, németországi bemutatója után, 79 éves korában meghalt. A film kedvéért Kraume megváltoztatta a helyszínt, ugyanis Garstka a Storkow nevű kisvárosban nőtt fel, azonban a város mára annyira megváltozott, hogy nehezen lehetne eladni hatvan évvel ezelőtti helyszínként, ezért a lengyel határ közelében levő Eisenhüttenstadtra esett a választás, amelyben egyrészt megmaradtak a korabeli épületek, másrészt az ötvenes években Stalinstadtnak hívták, és ezért szimbolikus jelentősége is volt a kommunizmus szempontjából. Ezt ugyan a film nem magyarázza el különösebben, de ebből a Krauméval készült interjúból kiderül, a városnak ez a kivételezett helyzete is indokolja többek között, hogy miért veszi ennyire komolyan az NDK pártvezetése néhány gimnazista politizálását. A két főszereplő, a pártkáder apukával rendelkező Kurt és egy vasmunkás fia, Theo a Nyugat-Berlinben hallott hírekkel megfertőzik osztálytársaikat, akik ennek hatására együtt meghallgatják az amerikai rádió híreit a magyar forradalomról.
Forrás: A vetítés A Vértes Agorájában lesz. A helyfoglalás az érkezés sorrendjében történik, a nagyterem befogadóképességéig. Előzetes regisztráció nem szükséges.
HEGEDŰS GYULA UTCAI ZSINAGÓGA Budapest, Hegedűs Gyula utca 3., 1136 Zsidó festival 2017 szeptember 6 Zsidó fesztivál 2017 szeptember remix Gozsdu udvar jamie oliver Eladó jelmezek farsangra Tolóajtós szekrény 120 cm remix Szent istván rádió online class
Az együttes a zsinagógákban istentiszteleteken hallható dallamokat játszik. Ezen a napon a Magyar Rádió Márványtermében Korcsolán Orsolya hegedűművész hangversenye lesz 19 órakor. Szeptember 13-án a Bethlen téri Zsinagógában 19 órától A lélek hangja címmel énekhang, tánc-pantomim, meditáció koncert Bauer Andreával, M. Kecskés Andrással, Kéménczy Antallal, Lajos Péterrel, Galgóczy Judittal és Csonka Zengő Annával. A hosszú évek óta Franciaországban élő operaénekesnőnk, Sass Sylvia ária- és dalestje lesz Hauser Adrienne zongorakíséretével szeptember 14-én 18 órakor a Goldmark teremben. A fesztivál zárókoncertje 20 órakor Révész Sándor Rock and roll közlegények című műsora lesz a Dohány utcai Zsinagógában. A Generál és a Piramis együttes legendás frontembere ezúttal a veszprémi Bluesberry formáció két gitáros-énekesével, Horváth Ákossal és Nagy Gergővel lép közönség elé. Bővebb információ és jegyek:, Horváth Gábor Miklós
Zsidó Kulturális Fesztivál / szeptember 3-14. | domenica, 03. settembre 2017 A budapesti zsinagógák szeptember 3-14. között különleges fényekbe öltöznek és kitárják kapuikat, hogy akusztikus koncerteket, irodalmi esteket mutassanak be. A Zsidó Kulturális Fesztivál a zsidó és a magyar kultúra összefonódásáról szól, különleges hangulatú helyszínek fogadnak be kimagasló művészeti produkciókat. A fesztivállal a klezmer-, a jazz- és a rockzene mellett táncelőadás, komoly és könnyűzenei programok, színházi előadások és felolvasóestek fúziója valósul meg. •● Részletes program és jegyvásárlás ●• •● JEGYÉRTÉKESÍTÉS ●• A jegyek megvásárolhatók a Broadway Jegyiroda jegyirodáiban és az hálózatán. Online jegyvásárlás: A Zsidó Kulturális Fesztivált a BZSH - Budapesti Zsidó Hitközség, MAZSIHISZ-Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Broadway Jegyiroda szervezi. •● Instagram ●• •● YouTube ●•
Író, operatőr, rendező: Dénes Gábor Narrátor, szakértő: Raj Tamás Vágó: Kollányi Judit Zene: Róth Péter Gyártó: Dega Film Stúdió A film után beszélgetés a rendezővel. Szeptember 23. hétfő 19 óra Mit adott a zsidóság a kereszténységnek? Mit adott a zsidóság Európának? Heller Ágnes és Gábor György estje Mennyiben nyugszik a kereszténység zsidó alapokon? Mennyiben táplálkozik a kereszténység morálja zsidó forrásból? Mennyiben befolyásolta a zsidóság az európai művészetet és filozófiát? Ezekről és hasonló kérdésekről beszélget Heller Ágnessel Gábor György. Jegyár: 2500, - Spinoza Színház 1074 Budapest, Dob u. +36 1 413 7488 Pénztár augusztus 5-től: Hétköznaponként: 14-18 óráig, előadások napján az előadás végéig Hétvégén: az előadások előtt egy órával Ács Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnöke azt hangsúlyozta, hogy a Zsidó Kulturális Fesztivál mindenkihez szól, aki érdeklődik a magyar kultúra iránt, hiszen a zsidó kultúra a magyar kultúra része. A programok közül kiemelte többek között a Somnakaj című cigány musical előadását, valamint Sass Sylvia ária- és dalestjét is.