Ildikó még életében rengeteg visszaemlékezést, naplót, levelet átadott nekem, azokban is voltak bőven meglepetések" – kezdte a Ripost-nak korábban L. Péterfi Csaba, aki nem sokkal a színésznő halála után kezdte el írni a könyvet, az alkotói folyamat azonban ennél sokkal hosszabb volt. Körülbelül tíz évet vett igénybe, amíg Ildikó lediktálta neki élete legfontosabb és legizgalmasabb történéseit. Meghalt Pécsi Ildikó | 24.hu. Fotó: L. Péterfi Csaba Ildikó hetvenéves kora után kezdte el írni a saját életének történetét, persze rengetegszer változtatott rajta, kihúzott belőle. Később, amikor rájött arra, hogy vannak olyan történetek, amik az életében nem jelenhetnek meg, ekkor bízta rám a dolgot. Bizonyos tekintetben igencsak intimre sikeredett, rengeteg olyan történet van benne, amit még sosem hallhattunk" – árulta el Csaba, aki esténként, kilenctől éjfélig írta meg a legendás színésznő filmbe illő történeteit, most pedig azt is elárulta, két könyvbemutatót is terveznek. "Az egyikre természetesen Gödöllőn, a másikra Pécsett kerül majd sor.
Bár a kiadó még titkos, hamarosan arra is fény derül. Pécsi ildikó fiat. Még zajlanak a végső egyeztetések, és természetesen a képanyag kiválasztása is. Ez szintén nem egyszerű mert több ezer fotót kell feldolgozni abból kiválasztani körülbelül százat, ami bekerül a könyvbe" - közölte L. Péterfi, hozzátéve: olyan különleges, eddig nem látott képek is szerepelnek majd a könyvben, amiket eddig Ildikó szigorúan őrzött, fogadott fiának viszont még életében megígérte, hogy szerepelhetnek a könyvben.
Hunyadiak kora Magyarországon Az első kötet címoldala Szerző Teleki József, Csánki Dezső, Fekete Nagy Antal Első kiadásának időpontja 1852 – 1941 Nyelv magyar Témakör magyar történelem Részei 13 kötet Kiadás Magyar kiadás Pest, majd Budapest Külső hivatkozás MEK, Hungaricana, REAL-EOD A Hunyadiak kora Magyarországon Teleki Józsefnek, a Magyar Tudományos Akadémia első elnökének és Erdély kormányzójának nagy terjedelmű, de félbemaradt magyar történelmi műve a XV. századi Magyarországról. Története [ szerkesztés] A XIX. század első felében kezdte mélyreható történelmi kutatásait gróf Teleki József akadémiai elnök, de nagy müvét, a Hunyadiak koráról szóló kilenckötetes monográfiát csak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után, 1852-től adta közre. A kötetek kiadása közben a szerző 1855-ben elhunyt. A 12 kötetre tervezett történeti munkájából kilenc kötet jelent meg: A Hunyadiak kora Magyarországon, Pest, 1852–1863. A tudományos elmélyedéssel írt hatalmas monográfiát a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából az 1890-es évektől Csánki Dezső egészítette ki: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában.
Budapest: Hornyánszky. 1893. Magyar néprajzi lexikon I. (A–E). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977. 458. o. ISBN 963-05-1286-6 Kálniczky László: Csánki Dezső főlevéltárnok, főigazgató pályája. In: Sipos, A. (Szerk. ): Magyar levéltáros életpályák a XIX-XX. Dr. (dedikált példány) (Magyar Tudományos Akadémia, 1913) - Szerkesztő Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1913 Kötés típusa: Varrott papírkötés Oldalszám: 978 oldal Sorozatcím: Hunyadiak kora Magyarországon Kötetszám: 9c Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 16 cm ISBN: Megjegyzés: A szerző dedikációjával! A dedikáció szövege: "Régi barátomnak Herrmann Antalnak Csánki Dezső. " Gr. Teleki József művének folytatása gyanánt, a M. T. Akadémia Történelmi Bizottságának megbízásából írta Dr. Csánki Dezső. Nyomtatta Hornyánszky Viktor cs. és kir. udv. könyvnyomdája, Budapest. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Hosszabb idő után, olykor kételkedve, hogy fogom-e még folytathatni művemet, bocsátom közre annak következő kötetét.
Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában | Kézikönyvtár Dr. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában V. (dedikált példány) (Magyar Tudományos Akadémia, 1913) - Csánki dezső magyarország történelmi foldrajza a hunyadiak korban (Hozzáférés: 2015. október 10. ) ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. május 28. ) ↑, 2019. október 25. ↑ Halálesete bejegyezve Budapest I. ker. polgári akv. 902/1933. folyószám alatt. ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., ↑ Levéltárosok Lapja 1915, 23. ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest II. 679/1917. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, ↑ 2002-ben digitális formában is megjelent. [2009. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 19. ) Források [ szerkesztés] Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner).
Csánki Dezső Született 1857. május 18. [1] Füzesgyarmat Elhunyt 1933. április 29. (75 évesen) [1] Budapest [2] Állampolgársága magyar Gyermekei Csánky Dénes Foglalkozása történész levéltáros politikus Tisztség államtitkár Iskolái Budapesti Tudományegyetem (–1880) Kitüntetései Corvin-koszorú (1930) Sírhely Farkasréti temető (33/2-1-10) [3] A Magyar Országos Levéltár igazgatója Hivatali idő 1912 – 1932 Előd Nagy Gyula Utód Dőry Ferenc A Wikimédia Commons tartalmaz Csánki Dezső témájú médiaállományokat. Csánki Dezső ( Füzesgyarmat, 1857. május 18. – Budapest, 1933. április 29. [4]) történész, levéltáros, történeti topográfus, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatásügyi címzetes államtitkár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1891), majd rendes tagja (1900); Csánky Dénes festő apja. Élete [ szerkesztés] Apja, Csánki Benő füzesgyarmati református lelkész volt, anyja Bergmann Emília. Az alsó gimnáziumi osztályokat a Debreceni Református Kollégiumban végezte, a hatodik évfolyamtól kezdve Késmárkon tanult.
könyv A középkori várak különös tekintettel Magyarországra Könyöki József Könyöki József nem csak vártörténeti, de építészeti szempontból is elemzi a középkori várak kialakulását, sok magyarázatot adva a különböző fogalmakra, mint például: a végvár, gátvár, tömörtorony,...
Ördög Ferenc a magyar névtudomány ismert kutatója a Csánki-indexben nemcsak Csánki olvasataira, hanem valamennyi helynév valamennyi ortográfiai és egyéb változatára is rámutat. A történészek, geográfusok, nyelvészek, néprajzkutatók, hidrológusok, zoológusok, botanikusok kiemelkedő fontosságú kézikönyvéhez készített mutató nélkülözhetetlen a helytörténeti, névtani, család-, gazdaság-, társadalom-, birtoklás-, egyháztörténeti kutatók számára, de jól hasznosíthatják a nemzetiségi viszonyok iránt érdeklődők is. Utalásai segítségével könnyűszerrel megtalálható bármelyik név. Használata hatalmas idő- és energiaveszteségtől kímélheti meg az érdeklődőt.