További képek Átlagos értékelés: Nem értékelt Könnyed és finom vanília ízű krémet tudunk készíteni főzés nélkül. Az elkészült vanília ízű puding süthető és fagyasztható is, állagát, ízét megőrzi. Elérhetőség: Elfogyott Szállítási díj: 1. 050 Ft Ingyenes szállítás 20. 000 Ft feletti rendelés esetén Ingyenes szállítás 20. Itt az új, főzés nélkül elkészíthető Panna krémpuding! : Nyirfacukor – Édesen egészséges. 000 Ft feletti rendelés és előreutalás esetén (kivéve torta)! Leírás Könnyed és finom vanília ízű krémet tudunk készíteni főzés nélkül. Az elkészült vanília ízű puding süthető és fagyasztható is, állagát, ízét megőrzi. Felhasználási útmutató: 200 g főzés nélküli vanília ízű hideg krémporhoz adjunk hozzá 500 gr vizet vagy tejet és robotgéppel keverjük 3 percig gyors fokozaton. Mennyiség: 200 gr. Leírás és Paraméterek Vélemények Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
8 g Összesen 4. 3 g Telített zsírsav 2 g Egyszeresen telítetlen zsírsav: 2 g Többszörösen telítetlen zsírsav 0 g Összesen 251 g Cink 1 mg Szelén 2 mg Kálcium 40 mg Vas 2 mg Magnézium 80 mg Foszfor 113 mg Nátrium 13 mg Réz 1 mg Mangán 1 mg Összesen 17 g Cukor 5 mg Élelmi rost 7 mg Összesen 34. 8 g A vitamin (RAE): 2 micro B6 vitamin: 0 mg E vitamin: 0 mg C vitamin: 4 mg K vitamin: 3 micro Niacin - B3 vitamin: 1 mg Folsav - B9-vitamin: 22 micro Kolin: 7 mg α-karotin 11 micro β-karotin 17 micro β-crypt 4 micro Lut-zea 50 micro Elkészítés Összeturmixoljuk az avokádót, banánt, tejet, kakaóport, vaníliát és a fahéjat. Ha édesebben szeretnénk, akkor beletehetünk még egy kis eritritet vagy még egy fél banánt. Minimum 3 órára a hűtőbe tesszük, majd gyümölccsel tálaljuk. Elkészítettem: 1 alkalommal Receptkönyvben: 169 Tegnapi nézettség: 0 7 napos nézettség: 4 Össznézettség: 12291 Feltöltés dátuma: 2015. február 03. 5 krémes pudingrecept, amitől eláll a szavad | Street Kitchen. Ajánló Én kipróbáltam és betettem a mikroba pár percre, ami egyáltalán nem rontott az állagán, cserébe egy meleg desszertet kaptam.
Keletkezése [ szerkesztés] Könnyen átlátható a hidroxidion keletkezése, ha megtekintjük a következő reakciót: Ammóniagázt oldunk vízben. (Az ammónia kitűnően oldódik vízben, 1 literben hozzávetőlegesen 700 l gáz oldható fel. ) Ha a vízbe előzetesen fenolftalein oldatot csepegtetünk, az oldat színe élénk pirosra változik. A reakcióban a vízmolekula egy protonja (vagyis egy hidrogénion) átkerül az ammóniamolekulára, így az egyszeresen pozitív ammóniumionná alakul. Mi az ammónia? Az ammónia képlete és tulajdonságai. A vízmolekula, protonjától megfosztva egyszeresen negatív ionná, hidroxidionná alakul. (A vízmolekula "maradéka". ) NH 3 + H 2 O → NH + 4 + OH – Így az oldatban hidroxidionok, valamint ammóniumionok találhatóak. A keletkezett oldat lúgos kémhatású, amit a túlsúlyba került OH – ionok okoznak. Hatása, kimutatása [ szerkesztés] A kémhatás kimutatására különböző indikátorokat használhatunk. A legismertebbek közülük a lakmusz, a fenolftalein és az univerzális indikátor (ez utóbbi különböző színnel jelzi a kémhatás mértékét). A klóratomok mindkét szerkezetben lapközéppontos rácsot alkotnak, ám a hidrogének helyzetét nem lehet meghatározni.
Az átalakulás során a hidrogén-klorid-molekulák nem a vízben disszociálnak, hanem közvetlenül az ammóniamolekuláknak adják át protonjaikat (hidrogénionjaikat): Ellentétes töltésű ionok keletkeznek, amelyek ellentétes töltésű ionokkal - erős vonzásuk révén - szilárd kristályba rendeződnek: ezért látjuk a füst megjelenését. A dublett vonalainak intenzitásaránya ugyanúgy 3:1. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Perrin, D. D. Dissociation constants of inorganic acids and bases in aqueous solution. Butterworths, London, 1969. ↑ Hydrogen Chloride. Gas Encyclopaedia. Air Liquide ↑ a b c A hidrogén-klorid (BGIA GESTIS) [ halott link] ↑ a b Hans Breuer. Atlasz – Kémia, második, javított kiadás, Budapest: Athenaeum 2000 Kiadó, 191. o. (2000). ISBN 963 926124 6 ↑ szerk. : Náray-Szabó Gábor: Kémia. Budapest: Akadémiai Kiadó, 355. Ammónia szerkezeti képlete. (2006). ISBN 963 05 8240 6 ↑ a b Römpp vegyészeti lexikon: Második kötet F–K. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 457. (1982). ISBN 963 10 3813 0 ↑ Greenwood, N. N.. Az elemek kémiája, 1., Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1102.
1774-ben egy másik brit kémikus, D. Priestley fűtött ammónium-kloridot hidratált meszettel és elválasztotta a gáz-halmazállapotú anyagot. Priestley a "lúgos levegő" vegyületnek nevezte, mert oldala a gyenge bázis tulajdonságait mutatta. Megmagyaráztuk a Boyle-kísérletet, amelyben az ammóniát sósavval reagáltattuk. A fehér színű, szilárd ammónium-klorid akkor fordul elő, ha a reagáló anyagok molekulái közvetlenül érintkeznek a levegőben. Megállapították az ammónia kémiai képletét1875-ben a francia K. Bertolle, aki kísérletet végzett az anyag összetett komponensek bomlására az elektromos kisülés hatására. Eddig a Priestley, a Boyle és a Berthollet kísérleteit laboratóriumokban reprodukálták hidrogén-nitrid és ammónium-klorid előállítására. Az ipari eljárást 1901-ben az A. Le Chatelier fejlesztette ki, aki szabadalmat kapott a nitrogén és a hidrogén szintézisének módszeréhez. Ammónia oldat. Képlet és tulajdonságok Az ammónia vizes oldatát általában hidroxid-NH-ként jegyzik 4 OH. A gyenge lúg tulajdonságait mutatja: disszociálódik az NH-ionokba 3 + H 2 O = NH 4 OH = NH 4 + + OH -; színezze a fenolftalein oldatot vörös színben; kölcsönhatásba lép a savakkal só és víz képződéséhez; kicsapja a Cu (OH) -t, 2 mint fényes kék anyag oldható rézsókkal keverve.