Az esethez a fővárosi hi... 18 17... 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5... 2 1
Zavartan eltolta a srácot magától és felnevetett. - Bocsi. - Nem gond! - ráztam meg a fejem, aztán felálltam. - Ha most megbocsájtotok - jelentettem ki, majd átvetettem az egyik lábamat a korláton, de Midoriya elkapta a karom. - Mégis miért akarsz ennyire meghalni?! - Nincs képességem - feleltem. Elkerekedtek a szemei és fájdalmasan grimaszolni kezdett. - És... szerelmes lettem a legjobb barátomba. - Meleg vagy? - nézett fel kívácsian Bakugo. Ez már őt is érdekelni kezdte. - Ezért igazán nem kéne öngyilkosnak lenned. Mondd el neki, ha meg nemet mondd, pusztuljon. - Midoriya zavartan a másikra pillantott. - Te is így álltál hozzá, mikor lekaptál? Haikyuu 3 évad 1 resa.com. - Hát, az kicsit más dolog volt, de... - jött zavarba, amin felnevettem. - Köszönöm, tényleg. Talán egyelőre hanyagolom a leugrást. Sziasztok! - intettem, majd kitártam a lefelé vezető lépcsőház ajtaját. - Sok boldogságot! Vásároljon könyveket a Google Playen Böngésszen a világ legnagyobb e-könyvesboltjában, és még ma kezdjen neki az olvasásnak az interneten, táblagépén, telefonján vagy e-olvasóján.
Illattá s csenddé. Titkok illata Fénylett hajadban s béke égi csendje, És jó volt élni, mint ahogy soha, S a fényt szemem beitta a szivembe: Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te, Vagy áldott csipkebokor drága tested, Melyben egy isten szállt a földre le, S lombjából felém az ő lelke reszket? Igézve álltam, soká, csöndesen, És percek mentek, ezredévek jöttek – Egyszerre csak megfogtad a kezem, S alélt pilláim lassan felvetődtek, És éreztem: szivembe visszatér És zuhogó, mély zenével ered meg, Mint zsibbadt erek útjain a vér, A földi érzés: mennyire szeretlek! József Attila: Óda 1 Itt ülök csillámló sziklafalon. Az ifju nyár könnyű szellője, mint egy kedves vacsora melege, száll. Szoktatom szívemet a csendhez. Magyar szerelmes versek radio. Nem oly nehéz – idesereglik, ami tovatűnt, a fej lehajlik és lecsüng a kéz. Nézem a hegyek sörényét – homlokod fényét villantja minden levél. Az úton senki, senki, látom, hogy meglebbenti szoknyád a szél. És a törékeny lombok alatt látom előrebiccenni hajad, megrezzenni lágy emlőidet és – amint elfut a Szinva-patak – ím újra látom, hogy fakad a kerek fehér köveken, fogaidon a tündér nevetés.
Bever a szívem ablakot ajtót.
Mint ilyenkor bármi. Rá kéne gyújtani, ezért jöttem ki. Nem. Azért mert nem tudok visszaaludni. És utálok várni. Föl kéne ébresszelek, mondanom kellene, igen, hogy nézd meg a szemem színét, egy darabig hibának éreztem azt is. És nem értem miért kellek neked, elmondanám, most, kezemen az öled szagával, könnyebb lenne mégis. És nem tudom hány ölelés kell, akár csak egy napra, (estig összetartson), szóval, hogy ölelj. Ilyeneket kéne mondanom. Nézem az ég súlyos színeit a szív felöli oldalon. Dohányzom. Jó így. Bár elég hideg van. Jó, hogy betakartalak. Egyenlők vagyunk. Látod. Ha kivonlak magamból, a semmi marad. Szabó Magda: Elfogadlak Ki vagy te, aki visszafogtad futásomat? Szerelmes versek magyar költőktől. Mért vagy erősebb, mint az ösztön, mely mást mutat? Iszonyodásom menedékét, mért szegetted velem a békét, amelyet a földdel kötöttem, hogy bírjam, ha föld lesz fölöttem? Szóba se álltam az idővel, most alkuszom vele; hiába érzem, hogy vulkán e föld, hogy füstöl krátere, riadozó álmom felett neveli suta magzatát, lebeg az együgyű reménység, hogy te meg én s a jegenyék talán, akik hallgatták vad szívünk verését, mi mégis, mégis, mégis... ó, talány, ki fejt meg téged?
9. Ki írta a Tétova óda című verset? 10. Kitől származnak a sorok? "Még ifjú szivemben a lángsugarú nyár s még benne virít az egész kikelet, de íme, sötét hajam őszbe vegyűl már. " Petőfi Sándor: Szeptember végén / 10 találat - összesen: