Ezért hajol le a földre, ezért ad időt önmagának! Mekkora tanítás ez is: mielőtt kimondaná az egymondatos házi feladatot, megtanít arra, hogy először önmagunkat neveljük! Ne egyből mondjuk ki azt, ami a szívünkön van, mert azzal még nagyobb sebet ejthetünk! Ezért nem vagyok híve annak, hogy egyből le kellene teremteni és tiporni valakit a sárga földig. Inkább megkérdezni Istentől, hogyan járjunk el bizonyos nehéz helyzetekben! Semmiről sem kell rögtön dönteni: a legsürgősebb döntések is várhatnak pár csendes percet! Ezért veszélyes az a magatartás, hogy rögtön kimondom, ami a szívemen van – nem vagyok tekintettel a másikra, és ez egy önző magatartás! Ezután következik a házi feladat: az vesse rá az első követ, aki bűn nélkül van… Jézus második tanítása, hogy nem menti fel az asszonyt, de tudja, hogyan mentheti meg őt! A felelősség alól nem vagyunk felmentve, de a bűnök alól megmenekülünk, ha Jézus lábai elé ülünk és szembesülünk saját vétkeinkkel, mint az az asszony! A házi feladat ekkor ez: menj, és többe ne vétkezz!
Az vesse rá az első követ… 13:49 | Klubrádió - követ Vasárnap 5-kor újabb daltörténettel jelentkezett a Kovátsműhely: Wolf Péter és Fábri Péter Az vesse rá az első követ című hangzott című dala el Kováts Kriszta Biblia show című legutóbbi albumáról, amelyet követően a műsorvezető dr. Buzási Gábor ókortörténésszel beszélgetett a házasságtörő asszony jézusi történetéről, majd pedig Mérő Vera jogvédőt kérdezte a nők helyzetéről.
Ezzel kapcsolatban Buzási Gábor ókortörténész már a beszélgetés kezdetén kiemelte, hogy János koncepciójában Jézus jeruzsálemi tartózkodásai mindig konfliktussal terheltek. Ebben a szakaszban a farizeusok egy asszonyt vezetnek elé az Olajfák hegyén, akit házasságtörtéssel vádolnak és provokatív szándékkal kikérik Jézus véleményét a megkövezéséről szóló ítéletről. Buzási hozzátette, a farizeusok a történelmi valóságban rabbinikus hagyomány elődei voltak, akik éppen hogy a hagyományt rugalmasabban, életszerűbben kezelték, az Újszövetségben mégis a törvényhez dogmatikusan ragaszkodó irányzat szerepét töltik be. 51 Bizony, bizony, mondom nektek: aki megtartja tanításomat, az nem ízleli meg a halált örökre. " 52 A zsidók közbevágtak: "Most aztán igazán meggyőződtünk róla, hogy ördögtől megszállott vagy! Ábrahám is, a próféták is meghaltak, s te azt állítod: Aki megtartja tanításomat, nem ízleli meg a halált örökre. 53 Csak nem vagy nagyobb Ábrahám atyánknál? Mert hisz ő meghalt. S a próféták is meghaltak.
BUKJ FÖL AZ ÁRBÓL Ijessz meg engem, Istenem, szükségem van a haragodra. Bukj föl az árból hirtelen, ne rántson el a semmi sodra. Én, akit föltaszít a ló, s a porból éppen hogy kilátszom, nem ember szívébe való nagy kínok késeivel játszom. Gyúlékony vagyok, s mint a nap, oly lángot lobbantottam - vedd el! Ordíts reám, hogy nem szabad! Csapj a kezemre mennyköveddel. És verje bosszúd, vagy kegyed belém: a bűntelenség vétek! Hisz hogy ily ártatlan legyek, az a pokolnál jobban éget. Vad, habzó nyálú tengerek falatjaként forgok, ha fekszem, s egyedül. Már mindent merek, de nincs értelme semminek sem. Meghalni lélegzetemet fojtom vissza, ha nem versz bottal és úgy nézek farkasszemet, emberarcú, a hiányoddal! 1937. márc.
Ijessz meg engem, Istenem, szükségem van a haragodra. Bukj föl az árból hirtelen, ne rántson el a semmi sodra. Én, akit föltaszít a ló, s a porból éppen hogy kilátszom, nem ember szívébe való nagy kínok késeivel játszom. Gyulékony vagyok, s mint a nap, oly lángot lobbantottam – vedd el! Ordíts reám, hogy nem szabad! Csapj a kezemre menyköveddel. És verje bosszúd, vagy kegyed belém: a bűntelenség vétek! Hisz hogy ily ártatlan legyek, az a pokolnál jobban éget. Vad, habzó nyálú tengerek falatjaként forgok, ha fekszem, s egyedül. Már mindent merek, de nincs értelme semminek sem. Meghalni lélekzetemet fojtom vissza, ha nem versz bottal és úgy nézek farkasszemet, emberarcú, a hiányoddal! 1937. március-április Szomszédos bejegyzések Közérdekű Ne maradjon le az emlékkiállítás-meghívókról és az oldal újdonságairól! Iratkozzon fel a hírlevélre! Keresünk Hubával kapcsolatos fotókat, hangfelvételeket, videókat. Tegye közkinccsé az oldalon, ha rendelkezik ilyennel! Van Hubáról egy kedves emléke, gondolata, amit megosztana másokkal?
Ijessz meg engem, Istenem, szükségem van a haragodra. Bukj föl az árból hirtelen, ne rántson el a semmi sodra. Én, akit föltaszít a ló, s a porból éppen hogy kilátszom, nem ember szívébe való nagy kínok késeivel játszom. Gyulékony vagyok, s mint a nap, oly lángot lobbantottam - vedd el! Ordíts reám, hogy nem szabad! Csapj a kezemre menyköveddel. És verje bosszúd, vagy kegyed belém: a bűntelenség vétek! Hisz hogy ily ártatlan legyek, az a pokolnál jobban éget. Vad, habzó nyálú tengerek falatjaként forgok, ha fekszem, s egyedül. Már mindent merek, de nincs értelme semminek sem. Meghalni lélekzetemet fojtom vissza, ha nem versz bottal és úgy nézek farkasszemet, emberarcú, a hiányoddal!
Ki is jött az eredmény, hogy az egész kétszintű rendszert a kukába lehet dobni. Aztán kiderült, hogy a diákokat senki sem noszogatta, hogy ugyan már csináljátok, mert a jövőben jobb lesz nektek, sőt, burkoltan célozgattak rá, ha nem sikerül a próba, akkor éles sem lesz, értik ugye. Mindenesetre az emelt szintű érettségi értékek mentén próbált szerveződni. A tudást nem tananyaghoz igyekezett és igyekszik kötni, hanem képességhez, tehetséghez. Aki tud elemezni, folyamatokat értékelni, annak mindegy, hogy mit elemez, értékel. Csak a klasszikusoknál maradva, nem halat, hanem hálót akart adni. De mi is? Az érettségi? Az nem lehet, hiszen az vizsga, és nem oktatás. Így van. Mivel a bemeneti oldal nem igazán akaródzott változni, ezért a kimeneti oldal változott. Értik, ha nem vagy hajlandó például angolul tanulni, akkor bezárlak egy olyan szobába, amelynek elektronikus, jelszavas zárja az angol igeragozás ismeretében evidensnek tekinthető betűkombinációval nyílik. Tehát muszáj leszel angolul tanulni, ha ki akarsz jönni, azaz hálót készíteni.
Részletek Készült: 2019. július 20. szombat, 23:00 Találatok: 1572 Az a bűbáj van most gyerekek, hogy, mint ismeretes, a Petőfi Irodalmi Múzeumban erőtér van, hogy zúg-csattog rosseb módján vagy aeternitatis. Irodalmi erőtér Demeter nertárs delírje szerint, hogy bemegy oda a vézna, szemüveges, pattanásos kis költő, és páncélban, paripán, haja lobogva, tízkilós nemzeti eposszal a hóna alatt, Attila tragédia-trilógiával és Orbán családregénnyel (A kőbányász istentől való gyermeke) tér ki onnan, talpai egymásra lépnek és kokárda van a lukában, valamint négy gőgicsélő kis magyar. Meg egy vak komondor. A PIM-ben Esterházy, Kertész bábukat, Spiró figurákat hajingálódnak a tatamin, püfölik őket a szorítóban, dárdákat döfnek beléjük rituálisan, és fölgyújtják azokat könyveikkel elegyest hamuig egészen. Viszont-ellenben Szabolcska Mihály ércből való szobrát emelgetik, meg Vass Albertot olaszi márványból, illetve Tormay Cécile-t bronzaranyból, amitől izmaik megfeszülnek az agyukban, párhuzamos sávokba rendeződnek a neuronok és rend lesz a világban, nemzeti, mély és kérlelhetetlen rend szöges csizmák csattogásával a térköveken.
De gyónás és önostorozás is. Párbeszédet folytat az emberarcú Istennel, aki csak vágyaiban létezik. József Attila apa nélkül nevelkedett. Úgy szólongatja Istent, mint gyermek az apját; mint aki megérezte az atyai intelem, a szigorúság hiányát. Az ókori görög drámaírók erkölcse elevenedik föl a versben: az emberi gőg súlyos vétség, az ember nem lázadhat föl az istenek ellen Prométheuszként (az oly lángot lobbantottam utal erre). Ő azzal helyezte magát túl magasra, hogy bűntelen maradt a bűnös világban. Lázadása értelmetlenné vált: azzal száll vitába, aki csak hiányával van jelen. Kiáltása a magányos ember olyan fájdalmát fejezi ki, melynek párját alig találjuk a világ irodalmában.
Áll a slapaj hát az életben, annak is a közepén, benne a zúgásban, csattognak körötte a metrók, négyes, ötös, hatos, mind az összes metró robog erősen, labdák szállnak az égen, családok éve zászlók lobognak a hidakon, kórházak zárnak be, hajléktalanok pokróca ég, minden térkő, csupa térkő, amikor a szemben lévő szökőkútból kiemelkedik akárha Poszeidón, rég elsüllyedt U-boot, sellő vagy leveli béka Berki Krisztián maga. Csorog róla a víz, vasalt heréi villognak, és belemondja a levegőégbe, hogy főpolgármester leszek meg katona. Vadakat terelő juhász valamint. Fölbukik az árból, megijeszti a slapajt a heréje éle, a vasalás csillogása, arcának ősidős vonalai, fölfújt izmai, elméje derengése. Ott áll a slapaj előtt enmaga, az élet, és a zárt osztály, hogy a slapaj el is menekül, fut, szalad. Zamárdiig rohan lányos zavarában, ahol migráncsozva vernek embereket, rúgják le a veséjüket nekik, mert futballisták is a karate kölkek, az élet féltett gyermekei, császárai, az erős, nemzetféltő vadbarmok, akiknek épülnek a stadionok, fütyöl a madár és kel föl a Nap kizárólag és csakis.