A leltárnak tartalmaznia kell az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartásokból az eszközöknek és a forrásoknak a közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozó adatait, továbbá azoknak az üzleti év végi értékelése során alkalmazandó korrekcióit (terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolás, céltartalék -képzés, időbeli elhatárolások), az azokat alátámasztó számításokat. A közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokat nem lehet lezárni, azokat folyamatosan vezetni kell. A mérlegtételek értékelésére vonatkozó korrekciókat az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban nem lehet szerepeltetni, azokat csak a közbenső mérleg elkészítésénél lehet figyelembe venni. Kettős könyvvitelt kell vezetnie és az egységes számlakeretet kell alkalmaznia mindazoknak a vállalkozóknak, akiknek a törvény értelmében éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót vagy összevont éves beszámolót kell készíteniük. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó a könyvviteli számlák adataiból az általa választott időszakonként, de legalább az éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló elkészítését vagy a más törvényekben előírt és számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatás teljesítését megelőzően főkönyvi kivonatot köteles készíteni.
A beszámolót a vállalkozás székhelye szerint illetékes cégbíróságnál letétbe kell helyezni. A letétbe helyezett beszámolók nyilvánosak, azokról bárki tájékoztatást kaphat és másolatot készíthet. Közzétételi kötelezettség a kettős könyvvitelt vezető, éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, illetve konszolidált éves beszámolót készítő vállalkozásokat terheli. Ennek keretében a beszámoló eredeti vagy hiteles másolati példányát kell megküldeni az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatnak, a cégbírósági letétbe helyezéssel egyidejűleg. Amennyiben a beszámolót könyvvizsgáló is auditálta, a beszámoló könyvvizsgálói záradékkal ellátott példányát kell közzétenni. B. I. Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. ) vegye figyelembe!
Ez esetben a mérlegben is és az eredmény-kimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző üzleti év adatai, a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok. Ha egy eszköz, vagy kötelezettség a mérleg több tételében is elhelyezhető, illetve ha egy adott eszköz, vagy kötelezettség minősítése az egyik üzleti évről a másikra megváltozik, akkor az alkalmazott megoldást a kiegészítő mellékletben számszerűsítve, az összetartozás, az összehasonlíthatóság tételhivatkozásaival meg kell adni. Az éves beszámolót meghatározott szerkezetben és legalább az előírt tagolásban, az előírt tételeket a megadott sorrendben, a tételek továbbtagolásának, illetve összevonásának szabályai figyelembevételével, bizonylatokkal alátámasztott, szabályszerűen vezetett kettős könyvvitel adatai alapján, világos és áttekinthető formában, magyar nyelven kell elkészíteni. Az éves beszámolóban az adatokat ezer forintban kell megadni. Amennyiben a vállalkozó éves beszámolója mérlegének mérlegfőösszege meghaladja a 100 milliárd forintot, akkor az adatokat millió forintban kell megadni.
Téma ismertetése Általános Beszámolási kötelezettség, osztalékfizetési korlát Elaődás 2020. 04. Mintapéldák Mikrogazdálkodói beszámoló, számviteli sajátosságok Konferencia beszélgetés Vizsgák Vizsgák Éves beszámoló vizsga máj. 04 Állomány Korlátozott Elérhetőség feltétele: 2020. május 4., 20:00 előtt T0504 Beszm csoporthoz tartozik Korlátozott Elérhetőség feltétele: 2020. május 4., 20:05 előtt T0504 Beszm csoporthoz tartozik Vizsga 0508 beszámoló Állomány Korlátozott Elérhetőség feltétele: 2020. május 8., 20:00 előtt T0508 beszámoló csoporthoz tartozik Korlátozott Elérhetőség feltétele: 2020. május 8., 20:05 előtt T0508 beszámoló csoporthoz tartozik Vizsga dolgozat 2020. máj. 23. Állomány Korlátozott Elérhetőség feltétele: 2020. május 23., 18:00 előtt TI0523 Éves besz. csoporthoz tartozik Dolgozat beadása Feladat Korlátozott Elérhetőség feltétele: 2020. május 23., 18:05 előtt TI0523 Éves besz. csoporthoz tartozik Vizsga 2020. jún. 06. Teszt Korlátozott Elérhetőség feltétele: 2020. június 6., 19:00 előtt TI0606 ves b csoporthoz tartozik Vizsga 2020. június 20. június 20., 19:05 előtt Éves besz.
01. 01. Módosítás dátuma 2022. 07. 01.
Szem előtt kell azonban tartanunk, hogy eltérő számviteli (vezetői számviteli) információs rendszer kiépítését teszik szükségessé mélységét és módszerét illetően egyaránt. A szabályszerűség vizsgálata mellett fontos ellenőrzési szempontunk lehet, hogy a vállalkozás célszerűen választotta-e meg az eredménykimutatás formáját. Természetesen az ellenőrzést - a mérleghez hasonlóan - indokolt a bevételekre és ráfordításokra vonatkozóan tételesen elvégezni. Kiegészítő melléklet ellenőrzése Célja a vállalkozásról olyan információk rendszerbe foglalt közlése, amelyek segítségével a beszámolót tanulmányozó megbízható, valós képet tud formálni a vállalkozás jelenlegi és részben jövőbeni vagyoni-pénzügyi helyzetéről. Szorosan a mérleg- és az eredménykimutatáshoz kell kapcsolódnia, ami tartalmát lényegében meghatározza. Az egyes sorokhoz, tételekhez olyan további információkat kell hozzáfűzni, amelyek lehetővé teszik azok tlejesebb, körültekintőbb megítélését. A melléklet következetes összeállítása érdekében indokolt tartalmát, szerkezetét - a vállalkozás sajátosságait figyelembe véve - előre rögzíteni.
Mi a teendő abban az esetben, ha a munkavállalónak adott hónapra már megtérítettük a tömegközlekedési bérletét, most viszont autóval szeretne járni? Erre az esetre nincs konkrét útmutatás, ugyanakkor úgy véljük, hogy megfelelő megoldás, ha a munkavállaló visszafizeti a munkáltatónak a (havi) bérlet árának a hónapban még munkában töltendő napok számával arányos részét. Így a további munkanapokra jogosulttá válhat a 9, vagy akár a 15 Ft/km-es adómentes munkába járási költségtérítésre.
Munkába járás járvány idején: adómentes lehetőségek a tömegközlekedés elkerülésére A munkáltatók többsége tisztában van azzal, hogy munkavállalójának csak kivételes esetekben kell kötelezően kifizetnie a személygépkocsival történő munkába járás költségtérítését, melyre 9 Ft/km összeget kell adnia. Ugyanakkor a munkáltató egyes munkavállalóinak saját elhatározásból szélesebb körben is biztosíthat költségtérítést, magasabb összegben és adómentesen. Hogy erre miért lehet szüksége? A jelenlegi koronavírus miatti vészhelyzetben jogos igényként merülhet fel a munkavállalókban, hogy nem tömegközlekedéssel kívánnak munkába járni. Ezt bizonyos esetekben 15 Ft/km hozzájárulás összegéig a munkáltató adómentesen biztosíthatja. Mely munkavállalók lehetnek erre jogosultak? Azon dolgozók, akik az alábbi feltételek valamelyikének megfelelnek: • eltérő közigazgatási helyről jár be munkába (lakhelye, tartózkodási helye másik településen van), • bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van (ekkor nem feltétel az eltérő közigazgatási hely), • tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van (ekkor sem feltétel az eltérő közigazgatási hely), • ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni (ekkor sem feltétel az eltérő közigazgatási hely).
Kötelező-e megtéríteni a hétvégi hazautazás teljes ellenértékét a munkáltatónak? A munkába járásról szóló 39/2010. (II. 26. ) Korm. rendelet kötelezi a munkáltatót arra, hogy megtérítse a munkavállalójának munkába járását szolgáló menetjegyének, illetve bérletének 86%-át. A kormányrendelet szerint munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívüli lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között megvalósuló napi munkába járás és a hazautazás is. A kormányrendelet szerinti hazautazásnak a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda és visszautazás tekinthető. Hazautazás esetén a munkáltató köteles a bérlet, illetve jegy árának 86%-át megtéríteni. Ugyanakkor hazautazás esetében a jogszabály meghatároz egy maximális összeget, ami felett a munkáltató nem kötelezhető a felmerülő költségek megtérítésére. Ezt a maximum összeget 2011. évtől minden évben közzé teszik a Hivatalos Értesítőben. A hazautazás 2020. évre vonatkozó havi felső határa 38. 460 Ft. (Hivatalos Értesítő 2020. évi 6. szám).
A nyilatkozat hiányában kifizetett költségtérítés nem felel meg a rendeletben előírt feltételeknek. Egyebekben a munkáltatónak azt is vizsgálnia kell, hogy a hazautazás megoldható (volt)-e közösségi közlekedéssel, vagy alkalmazható a Rendelet 4. §-a, amelynek értelmében a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86 százaléka helyett az Szja tv. 25.
2020. 11. 18., 14:45 422 0 Tisztelt Szakértő! Munkavállaló saját gépkocsival jár dolgozni, a lakóhely és a munkavégzés helye között naponta oda- és visszautazik [igaz rá a 39/2010. (II. 26. ) kormányrendelet 2. § b) pontja]. Adható-e neki az Szja tv. 25. § (2) ba) szerinti 15 Ft adómentesen, ha egyébként a 39/2010. ) kormányrendelet 4. §-a nem valósul meg? Vagyis nem kötelező neki költségtérítést fizetni, de a munkáltató döntése szerint a 15 Ft/km-t kifizetné. Köszönettel: Mónika Szakértőnk válaszát csak előfizetőink olvashatják belépést követően. Amennyiben még nincs előfizetése, ezen az oldalon részletes információt tudhat meg választható előfizetési csomagjainkról.