2022. június 03. 13:42 Az UNICEF hangsúlyozza: az ukrajnai háború súlyos gyerekvédelmi krízist okozott. A megerősített adatok szerint eddig legalább 262 gyerek meghalt, és 415 megsérült a február 24-e óta tartó harcokban. Budapest, 2022. június 3. Ukrajnai háború: Catherine Russell, az UNICEF ügyvezető igazgatójának nyilatkozata a luhanszki iskola ellen elkövetett támadásról - UNICEF. – Az UNICEF jelentése szerint a száz napja tartó ukrajnai háború olyan súlyos humanitárius és gyerekvédelmi válságot idézett elő, amilyenre a második világháború óta nem volt példa. A legfrissebb adatok szerint Ukrajnán belül közel hárommillió, a menekültbefogadó országokban pedig további 2, 2 millió gyerek szorul azonnali humanitárius segítségre; a háború sújtotta országban élő kiskorúak közel kétharmadának kellett elhagynia az otthonát a harcok miatt. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (OHCHR) megerősített adatai szerint naponta átlagosan két kiskorú hal meg, négy pedig megsebesül a harcokban; ők elsősorban a sűrűn lakott területeken bevetett robbanófegyvereknek – tüzérségi és rakétatámadásoknak, bombázásoknak – esnek áldozatául. Egyre súlyosabb károk érik a kiskorúak szempontjából különösen fontos civil infrastruktúrát is: Kelet-Ukrajnában eddig legalább 256 egészségügyi intézményt és minden hatodik, az UNICEF által támogatott "Biztonságos Iskolát" (Safe Schools) ért támadás.
A legfrissebb felmérések szerint a helyi konfliktusok, gazdasági nehézségek és szárnyaló élelmiszerárak miatt ezek közül a térségek közül többet már a háború kitörése előtt is komoly éhínség sújtott. Index - Mindeközben - Az UNICEF legóval segíthetné a rászorulókat. "A folyamatos konfliktusok, a politikai instabilitás, a COVID-19 járvány és az ukrajnai háború miatt a régióban soha nem látott mértékben emelkednek az élelmiszerárak, amit csak tovább súlyosbít a rendkívül alacsony vásárlóerő. Sajnos, nagyon valószínű, hogy drasztikusan emelkedni fog az alultáplált gyerekek száma" – jelentette ki Adele Khodr, az UNICEF Közel-Keletért és Észak-Afrikáért felelős regionális igazgatója. Az elhúzódó ukrajnai háború tovább erősíti a két éve tartó COVID-19 járvány negatív gazdasági, foglalkoztatottsági és szociális hatásait – különösen a MENA-régióban (a Közel-Keleten és Észak-Afrikában), ahol az élelmiszerek közel kilencven százalékát importból szerzik be. Számos országban máris komoly gondot jelent a gyerekek alultápláltsága: különösen azokban, amelyeket elhúzódó fegyveres konfliktusok, humanitárius krízishelyzetek sújtanak.
UNICEF: Gyerekek millióit fenyegeti az éhezés olvasható a weboldalán. A világszervezet szakértői szerint az ukrajnai háború miatt tovább emelkedhetnek az… A teljes cikk itt olvasható: UNICEF: Gyerekek millióit fenyegeti az éhezés Ahogy a beszámolt ma róla: A világszervezet szakértői szerint az ukrajnai háború miatt tovább emelkedhetnek az élelmiszerárak a helyi konfliktusok, gazdasági válság, éhínség sújtotta közel-keleti és észak-afrikai térségekben. Tovább súlyosbodhat a Közel-Kelet és Észak-Afrika egyes területeit sújtó élelmiszerhiány – figyelmeztet közleményében az UNICEF. Minek a rövidítése az unicef france. Hat héttel az ukrajnai háború kitörése után már érezhetők az import visszaesése okozta ellátási problémák, és jelentősen emelkedett az olyan alapvető árucikkek ára, mint a búza, az étkezési olaj vagy az üzemanyag. Az iszlám világ éppen ezekben a hetekben ünnepli a Ramadánt, sok családnak komoly nehézséget jelenthet, hogy étel kerüljön az ünnepi asztalra. A világszervezet szakértői attól tartanak, ha ez a tendencia tovább folytatódik, annak súlyos következményei lehetnek az olyan országokban élő gyerekekre nézve, mint Egyiptom, Libanon, Líbia, Szudán, Szíria vagy Jemen.
Hirdetés Az advent szó jelentése "eljövetel". A latin "adventus Domini" kifejezésből származik, ami annyit tesz: "az Úr eljövetele". Régebben egyes vidékeken "kisböjtnek" is nevezték ezt az időszakot. De hogyan kapcsolódik az adventi koszorú mindehhez? S mit jelentenek a gyertyák színei? Az adventi koszorú készítése mára olyan általánossá vált, hogy úgy érezhetjük, egy ősrégi szokásról van szó, azonban csak a 19. században jelent meg német evangélikusoknál. Az első koszorú elkészítését Johann Hinrich Wichern (1808–1881) evangélikus lelkész nevéhez kötik, aki az általa alapított hamburgi Rauhen Haus gyermekotthonban csinálta az első koszorút. Hirdetés Wichern már 1838-ban gyertyagyújtással jelölte az adventi időszak napjait: minden nap egy új gyertyát gyújtott meg egy tartóban, míg végül karácsony napján az összes gyertya égett. 1839-ben a gyertyákat egy két méter átmérőjű, örökzölddel díszített fakerékre helyezte, ezzel megalkotva a mai adventi koszorú ősét. 20 piros gyertya jelképezte a hétköznapokat, 4 fehér pedig az advent vasárnapjait (1839-ben a karácsony szerdára esett, így az adventi időszak 24 napos volt).
Közel egy évszázadig az adventi koszorút csak evangélikus ifjúsági körökben használták. A katolikus egyházban feltehetőleg az első világháború után terjedt el. Mivel a koszorú időközben egyszerűsödött és már csak a vasárnapokat jelölték négy darab gyertyával, így a háztartásoknak is a részévé válhatott. Azonban szélesebb körben csak az 1930-as évektől kezdve terjedt el, ehhez a virágkötők is hozzájárultak. A koszorú és a gyertyák szimbolikája Az adventi koszorú formája Isten örökkévaló szeretetét jelképezi, az örökzöld ágak a reményt és az életet, a gyertyák pedig a növekvő fényt, azaz Jézus eljövetelének a közeledtét. A négy gyertya négy fogalmat is jelképez: hit, remény, öröm, szeretet. A római katolikus hagyományban ezen felül egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak: Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit); zsidó nép – amelynek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény); Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm); Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet).
Így képessé válunk egy olyan egyensúly megtartására, amely alapot ad erőink megzabolázásához, Bátorságunk és önmagunk megnyilvánításához.