Webséta - Hódmezővásárhely Állattenyésztési napok
Alföldi Állattenyésztési Napok 2014. április 25-27. – XXII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok -Hódmezővásárhely Az idei évben 22. alkalommal került megrendezésre az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Hódmezővásárhelyen. A rendezvényről további információk a oldalon találhatóak. A lótenyésztés díjazottjai 2014. – XXI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok -Hódmezővásárhely Az idei évben 21. A rendezvényről további információk a oldalon találhatóak. 2013. április 26-28. Magyar Lótenyésztési Napok - Kéktói Ménes Hódmezővásárhely. – XX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok – Hódmezővásárhely Idén huszadik alkalommal rendezték meg az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokat április 26-27-28-án Hódmezővásárhelyen. A kiállítás a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb jelentőségű szakmai találkozójává vált, melyet a hódmezővásárhelyi Hód-Mezőgazda Zrt. szervez kezdettől fogva a Magyar Állattenyésztők Szövetségének és tagszervezeteinek társrendezésében. A részvénytársaság teremtette meg Magyarországon az újkori állatkiállítások kultúráját, s vezette be az állatbírálatokat a legfejlettebb állattenyésztő országok mintája alapján.
Nemzetközi hírű szakmai eseménnyé, Hódmezővásárhely városának legfőbb turisztikai attrakciójává vált az idén 26. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok, amely idén az OMÉK társrendezvénye is – hangzott el a rendezvény ünnepélyes megnyitóján. Hódmezővásárhely állattenyésztési napok 2022. Nem csupán az agrárszakemberek, hanem az érdeklődők is kiemelt rendezvényként tartják számon az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokat, amely mára hagyománnyá vált Hódmezővásárhelyen – jelentette ki a rendezvény ünnepélyes megnyitóján Farkas Sándor. Az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára kifejtette: a rendezvény 26 éves történetén végigvonul az az innovációs képesség, amely mindig is jellemezte az állattenyésztést. A szektor támogatása a kormányzat számára is kiemelten fontos, ezért csak az idei évben 19 milliárd forint jut a sertéságazatnak, és 13 milliárd a baromfiágazatnak állatjóléti támogatások címén. Az államtitkár elmondta: van fejlődés az állattenyésztésben, van minek örülnünk, hiszen Magyarország kéknyelvmentes, az áfacsökkentés rendezte az egyes termékpályák helyzetét, és várhatóan a kínai sertéspestis jelentős keresletet, és így lehetőséget is teremt az európai gazdáknak – említett példákat Farkas Sándor.
Nehéz helyzetben A rendezvényt szervező Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója, Antal Gábor szintén az ágazat helyzetét elemezte a megnyitón. Azt mondta, nehéz helyzetben vannak az állattenyésztők, különösen a tejelő szarvasmarha- és sertéstenyésztők, de a többi ágazat esetében is rendkívül megemelkedtek a takarmányköltségek, az állattenyésztők által előállított termékek ára viszont nem. – Közös felelősségünk, hogy az állattenyésztők az erkölcsi elismerésen túl a számításaikat is megtalálják az ágazatban. Webséta - Hódmezővásárhely Állattenyésztési napok. – közölte. Turistát is vonz Márki-Zay Péter polgármester a vendéglátó város nevében köszöntötte a kiállításmegnyitó résztvevőit. – Hódmezővásárhely legnagyobb rendezvénye az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok. A legtöbb turista ilyenkor érkezik a városba. Minden szálláshely tele van, még a környék településein is. Számunka nagy veszteség volt, hogy tavaly elmaradt a rendezvény – emelte ki. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora arról beszélt, hogy a növénytermesztés, állattenyésztés, a feldolgozóipar csak szoros együttműködésben működhet, de fontos az utánpótlás kérdése is.
Kérjük, hogy adja meg az elsődlegesen regisztrált e-mail címét, ahová automatikusan kiküldött levelünkben, új jelszót állíthat be. Vagy adja meg a másodlagosan megadott e-mail címét, amelyet a Boldi Center - "Biztonság" menüpontban hozhatott létre a korábbi beállítása alapján.
rovaton. A társaság folyóiratai [ szerkesztés] Pedagógiai Szemle Új Pedagógiai Szemle A Kisgyermek (társlapgazdákkal) A Magyar Pedagógiai Társaság elnökei (1967–) [ szerkesztés] Jausz Béla (1967–1974) Kiss Árpád ügyv. elnök (1974–1976), elnök (1976–1979) Benkő Loránd, Zibolen Endre, Horváth Márton ügyv. elnökök (1979–1981) Jóború Magda (1981–1982) Elnökségi tagok váltakozva (1982–1984) Szarka József (1984–1990) Benkő Loránd (1990–1991) Köpeczi Béla (1991–1995) Ádám György (1994-) Trencsényi László ügyv. elnök (2005-) Benedek András (2009-) Trencsényi László (2018 - MPT ismertebb tagjai [ szerkesztés] Irodalom [ szerkesztés] Mészáros István: A Magyar Pedagógiai Társaság évszázada: 1891-1991. In A Magyar Pedagógiai Társaság százéves jubileuma alkalmából rendezett tudományos ülés előadásai. Új pedagógiai szemle 2005. Budapest, 1992. 3-56. p. (Neveléstörténeti füzetek. 10. ) [6] Trencsényi László (szerk. ): 40 éves a Magyar Pedagógiai Társaság. Apáczai Kiadó, Celldömölk-Budapest, 2007. (tanulmánygyűjtemény) Tölgyesi József: 40 éve alakult meg Veszprém megyében a Magyar Pedagógiai Társaság.
[2] A társaság ülései: A. Elnökségi ülések B. Felolvasó és zárt ülések C. Nagy-nagyűlések [3] A társaság folyóirata: Magyar Paedagogia (1892–1947) A társaság tisztikara és választmánya 1949. április 2 -án lemondott, és háromtagú ügyvivői testületre ( Vajda György Mihály, Faragó László, ifj. Zibolen Endre) bízták a társaság további működtetését, a tárgyalások megkezdését Mérei Ferenccel. Új pedagógiai szemle 2021. 1950-ben a politikai vezetés – belügyminisztériumi rendelettel – megszüntette a társaság szervezeti tevékenységét. A Magyar Paedagogiai Társaság elnökei (1891–1949) [ szerkesztés] Klamarik János ( 1891 -) Heinrich Gusztáv ( 1892 -) Fináczy Ernő ( 1904 -) Kornis Gyula ( 1926 -) Pintér Jenő ( 1938 -) Prohászka Lajos ( 1939 - 1949) Magyar Pedagógiai Társaság (1967–) [ szerkesztés] Majdnem 17 éves kényszerszünet után alakult újra Magyarországon, 1967-ben a Magyar Pedagógiai Társaság. A újonnan alakult társaság felett felügyeletet a Pedagógusok Szakszervezetének elnöksége gyakorolt. A működési Szabályzatban foglaltak szerint folytatták tevékenységüket.
2022. 07. 15. A tanítás alkotó értelmiségi munka (Interjú Fenyő D. Györggyel) Rég nem látott átfogó módszertani munka született az irodalomtanításról, Az irodalomtanítás módszertana – Éthosz és praktikák címmel.