Az eddig titkolt közpénzcsapon keresztül kért és kapott 811 millió forintot Zoób Kati divattervező, de élt a lehetőséggel Balatonboglár fideszes önkormányzata is. Szintén ezen a nem nyilvános csatornán kért 286 millió forint támogatást cégével Tasnádi László, az Orbán-kormány volt rendészeti államtitkára, az adóhivatal korábbi bűnügyi igazgatója, egykori III/II-es tiszt is egy balatoni panzió megépítéséhez. Ugyanakkor – mint jeleztük – a több mint nyolcvan hasonló pályázat közül a turisztikai ügynökség eddig csupán annak a hatnak az adatait közölte honlapján, amelyekre rákérdeztünk, ezért cikksorozatban mutatjuk be a nyilvánosság elől elzárt "egyedi pályázatokat". Baki a megvalósíthatósági tanulmányban A vissza nem térítendő támogatások nyertesei között írtunk a BDJK-Real Estate Kft. Paár Attila Vadászat / "Maradandót Alkotni" - Paár Attila. -ről is: a társaság csaknem másfél milliárd forintra pályázik, de projektjük előkészület alatt áll, így egyelőre csak 31 millió forintot kaptak meg biztosan a Kisfaludy 2030 Zrt. honlapjára feltöltött adatok szerint.
A majolikamázas épületkerámiák restaurálása: A kapupavilonok mennyezeteit majolikamázas terrakotta kerámiakazetták díszítik. Ezek sok helyen hiányosak és töröttek voltak, szerkezetük meggyengült; a kerámia díszítmények statikai állapota kritikus volt. A károsodások mértékéből adódóan számos darabot restaurálással már nem lehetett helyreállítani, ezeket csak újragyártással lehetett pótolni. Az újragyártott elemek szakszerű felhelyezése kiemelt fontosságú feladat volt, mivel a díszítmények élettartamát ennek kivitelezése is meghatározza. A terrazzo és márványmozaik járóburkolatok felújítása: Minden járóburkolatot eredeti színében és mintázatával állítottak helyre, olyan minőségben, hogy az épület új funkciójának megfeleljen. Nagyon kevés helyen maradt meg használható állapotban az eredeti járófelület, de ahol csak lehetett, megmentették a régi mozaikfelületeket. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint ez az egyik pillére annak a célkitűzésnek, hogy az ország ismét vadászati nagyhatalom legyen.
LA. : Milyen építészeti stílust kedvel? PA. : Leginkább a szecesszió áll közel a szívemhez, hiszen ez egyszerre régi és mégis modern. Arra törekszik, hogy elszakadjon a történeti múlttól, és új, modern formákat teremtsen, amihez leginkább a növényvilág stilizált motívumait veszi alapul. Az általam legkedveltebb stílus mellé társul egy másik nagy magyar alkotó munkája, nagy példaképemé, Zsolnay Vilmos é. A díszes Zsolnay tetőcserepek pirogránitja a monarchia egész területén kedvelt építőanyag volt, így Lechner Ödön számos középületén, a kecskeméti Városházán, a budapesti Iparművészeti Múzeumon, Földtani Intézeten vagy a Postatakarékpénztár épületén bizonyította, hogy a kerámia a modern nagyvárosi építészet stílusképző, korszerű anyaga. : Van kedvenc magyar építésze? PA. : Természetesen van. A szecesszió építészetének világhírű, iskolateremtő mestere és a magyar szecessziós építészet megteremtője Lechner Ödön, de közel áll a szívemhez Ybl Miklós is. Yblnek sikerült olyan egyéni kifejezésmódot találnia, hogy a tervei alapján készült épületek – bár tökéletesen beillettek a környezetükbe – egyértelműen mesterük névjegyét viselték.
Ezért karakterfejlődésről nem érdemes beszélni, csak változásról. De közel sem ez volt a film legnagyobb hibája. Ha kedvet kaptál a filmhez, akkor javasoljuk, hogy a cikk második feléhez a megtekintés után térj vissza, mert az a rész a cselekmény kielemzéséről szól. Ha egy filmben kiemelt szerepet kap egy misztikus lény, akkor a néző jogos elvárása, hogy megtudjon róla valamit. A Madarak a dobozban 4 dolgot árul el erről: aki ránéz, az öngyilkos lesz; néhányan mégsem lesznek öngyilkosok; nem tud bemenni a házakba; a madarak megérzik, ha közeledik. Mindegyiknél felmerül a kérdés, hogy ezek miért vannak így, de a film egyikre sem ad választ. Ezek közül szerintem az a legbosszantóbb, hogy nem derül ki, hogy miért nem tud bemenni a házakba, épületekbe. Ennek ténylegesen az az egyetlen funkciója, hogy legyen egy cselekmény, amin nem kell gondolkodni, és ez teljesen elveszi azt a misztikus légkört, amit egyébként megteremthetett volna ez az alkotás. Ez olyan kettősséghez is vezet, hogy egyszerre tűnik gondolkodó, intelligens jelenségnek, és korlátolt, könnyen kijátszható dolognak is.
A Madarak a dobozban legnagyobb hibája mégis az, hogy szinte mindent meg akar úszni, amitől kiemelkedő lehetne, illetve az alapanyagon történt változtatások ellenére sem képes újat nyújtani. Komoly potenciál rejlett abban, hogy a film a vizuális eszközöket elvetve hogyan képes hatni a nézőre, hogyan változtatja meg a műfajra jellemző zsánereket azáltal, hogy játszik az érzékekkel. Ehelyett azonban csak néhány tompított képet kapunk, a néző csak pár pillanatra lát Malorie lekötött szemén keresztül, így míg a Hang nélkül siket szereplőjének révén mi is a történet részesévé válhattunk, a Madarak a dobozban esetében végig kívülállók maradunk. Bier a saját csapdájába esik, ugyanis a lendületes és intenzív vágással és tempóval, amellyel a feszültséget és a hangulatot fokozná, a kívánt hatás elérése helyett átrohan a jeleneteken, így aztán a nézőnek nincs ideje megélni az adott érzelmet, legtöbb esetben pedig éppen a félelmet. Emiatt a film nem képes horrorként funkcionálni, ugyanis egy-két – főként slow-scare – jelenetet leszámítva nem ijesztő, a rendező pedig a műfajra jellemző feszültséget sem hagyja kibontakozni, így hatásmechanizmusát tekintve a film sokkal inkább a thriller műfajába sorolandó.
Ugyanakkor a fényképezés kiváló, és a szereplőgárdára sem lehet panaszunk, a faék egyszerűségű karakterekből – Bullock kivételével – mindenki igyekszik a maximumot kihozni. A végeredmény azonban nem lett több egy remek, ám kihasználatlan koncepciójú posztapokaliptikus tucathorrornál, ami egyúttal a rossz adaptációk listáján is biztos helyet szerzett magának. A film adatlapja a Magyar Filmadatbázisban itt található.
Csak Malorie találékonyságára és a gyerekek éles hallására támaszkodhatnak. Egyetlen rossz döntés is végzetessé válhat. És valami követi őket. De vajon ember, állat vagy szörnyeteg?