JÓKAI Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, 1904. május 5. ) író. A legnagyobb magyar elbeszélő. Az 1841-1842. tanévet a Pápai Református Főiskolában végezte, ahol barátságot kötött Petőfi Sándorral. Tevékenyen részt vett a Képzőtársulat életében, több versét az érdemkönyvbe írták. A Tűz és víz c. elbeszélésével 1842. júl. 26-án egy arany jutalmat nyert. Tanárai közül Tarczy Lajos gyakorolt rá nagy hatást. Irodalom - 8. osztály | Sulinet Tudásbázis. 1857-ben feleségével együtt meglátogatta Pápán élő sógorát, Váli Ferencet. A két napos látogatás eseményeit Váli Mari örökítette meg. 1868-ban a képviselőválasztás alkalmával látogatott a városba, majd 1881-ben verset írt az új színházépület megnyitására, Az utolsó prológ címmel. Diákkori lakóházát (Jókai u. 13. ) emléktábla jelöli. Kisfaludi Strobl Zsigmond által készített szobrát (amely a református templom előtt áll) 1931-ben leplezték le. A két Szervátiusz (Jenő és Tibor) 1978-ban készült Jókai-emlékművét a Várkastély előtt állították fel. Emléktábla van a Jókai u. sz. házon, ahol pápai tartózkodása idején lakott.
A pálya csúcsán Az 1860-as években újra bekapcsolódott a politikai életbe. A Teleki László-, majd a Tisza Kálmán-féle határozati párt képviselője az 1861-ben összehívott országgyűlésen. A kívánsága, hogy saját lapja legyen, találkozott pártja igényével: A Hon címen politikai napilapot indított 1863-ban. Ettől kezdve az 1870-es évek közepéig tartó időszak jelentette művészi pályájának, népszerűségének csúcspontját. Jókai Mór élete és munkássága by Magy Tan. Jelentős művek keletkeztek ekkor. Az új földesúr (1862) témája a Bach-korszak és a nemesek passzív ellenállása, illetve a magyarrá lett ellenséges idegen, Ankerschmidt osztrák generális története. A kőszívű ember fiai (1869) a forradalmat és szabadságharcot dicsőítő regény, az Eppur si muove! És mégis mozog a Föld! (1872) a reformkort előkészítő művészeti és tudományos törekvéseknek, a korszak nagy személyiségeinek állít emléket. Más regényeinek témáit barátai, képviselőtársai elbeszéléseiből megismert adomákból, anekdotákból merítette. Állítólag ismerősei valósággal szállították neki a történeteket az ország minden tájáról.
az Androméda-csillag felfedezése, Magyarország orosz megszállása). Meseszerű cselekményszövés és utópisztikus megoldás jellemzi Az arany ember (1873) című regényt is. A műben Jókai ezúttal pesszimista hangon szólalt meg – mintha azt sugallná, hogy hatalmas vagyonra csak tisztességtelen úton, titkos bűncselekmények elkövetése révén lehet szert tenni. Jókai mór elite team. Jókainak talán ez az egyetlen olyan története, melyet a maga érzéseiből szőtt: a 18 éves gyámleánya iránt felébredt vonzalmát és a kibontakozó kölcsönös, de plátói viszonyt írta meg Noémi és Timár szerelmében. Jellemző megoldás, hogy vergődéséből a főhőst a Senki szigetére menekíti – egy nem létező, elképzelt világba –, aki csak ott találhatja meg a boldogságot. Jókai családi élete sosem volt igazán harmonikus, de Laborfalvi Róza nélkülözhetetlenné vált életében. Az 1870-es évekre a színésznő megkeseredett, nehezen viselte az öregedést és azt, hogy meg kellett válnia a színpadtól. Mivel idősebb volt férjénél, féltékenykedett a nála fiatalabb hölgyekre.
1861-96 közt országgyűlési képviselő, Tisza Kálmán bizalmasa. A Hon című napilapjával Tisza politikáját támogatta. Rudolf trónörökös bevonta Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben című sorozat szerkesztésébe. 1886-ban özvegyen maradt. Számos kitüntetést kapott, ötvenéves jubileuma alkalmával száz kötetben adták ki műveit. 1899-ben feleségül vette Nagy Bellát, a húszéves színésznőt, újabb botrányt okozva. Tímár Mihály kettős élete Jókai Az arany ember című regényében - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. 1904. május 5-én halt meg Budapesten, temetését nemzeti gyász kísérte. Irodalom egy életen át Indulásakor a francia romantikusok, Hugo, Sue, George Sand hatottak rá. Kedvelte a különös, groteszk motívumokat, az egzotikus, titokzatos környezetet. Később stílusa nemzetibb és egyénibb lett, az anekdotázás mellett a szentimentalizmus és a népmesei hang sem idegen tőle. Művei tiltakoztak az elnémetesítő törekvések, a hazafiatlan életszemlélet ellen. A reformkor és a szabadságharc nemzeti egysége lebegett előtte eszményként, de műveiben feldolgozta szinte az egész magyar történelmet. Hősei közt a nemesség rétegei mellett ott található a értelmiségi, a városi polgár és az iparos is, mellékalakjaival rengeteg hiteles karaktert rajzolt meg.
A költő és Jókai haragvó anyja látványosan kitervelt jelenetben igyekeztek – sikertelenül – Jókait jobb belátásra bírni, bemutatva neki menyasszonya tizenhárom éves lányát. (A Lendvay Mártontól, a kor ünnepelt színészétől született gyermeket Róza a nagy találkozás után adta intézetbe. ) A házasságot mégis megkötötték, a kapcsolatban – akárcsak a színpadon – Laborfalvi játszotta az uralkodó szerepet. Jókai mór élete és kora. Nem tudta viszonozni Jókai mély, érzékeny szerelmét, a kortársak beszámolója szerint erős akaratával valósággal félelemben tartotta férjét és környezetét. Jókai ugyanúgy nem mert szembeszállni vele, ahogy színházi riválisai sem: akadt olyan színész, aki inkább külföldre távozott, hogy ott próbáljon szerencsét. Laborfalvi Rózával kötött házassága miatt végül végleg összeveszett Petőfivel, sőt anyja is kitagadta. Jókai mégis feleségéről mintázta hősnőinek jelentős részét, például a Politikai divatok ban, a Tengerszemű hölgy ben. Házasságuk az ellentétes személyiségükből fakadó viharok ellenére halálig tartott.
Simonovics Ildikó rokonszenves módon nem találgat, nem egészít ki és kerekít le: amire nem talált hiteles szóbeli vagy írásbeli forrást, azzal nem foglalkozik. Az előszóból kiderül, hogy a könyv gondolata szerzője disszertációjának egy fejezetéből született. Talán a műfaji előzményből, a megkérdőjelezhetetlen filológusi pontosság igényéből fakad, hogy miközben a felépítése szigorú rendszert követ, sok benne az átfedés, az ismétlés. Rotschild Klárának nem könnyű, nem is különösebben regényes, ámde kivételes élet adatott. Egy regényes fordulatokkal teli sors bizonyára könnyebben megragadható és megírható lenne. „Szabászasztalon látta meg a napvilágot” Rotschild Klára, a vörös divatdiktátor » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Rotschild Klára édesanyja és édesapja is szabó volt, az 1903-ban Budapesten született lány a szakmát otthon sajátíthatta el. Nem volt képzett szakember, komolyabb iskolát nem végzett. Soha nem tanult meg egyetlen nyelvet sem, miközben évtizedeken át nemzetközi körökben is forgott. Viszonylag hamar nyitott apjával konkuráló szalont a belvárosban, amely a 30-as évek elején óriási hírnévre tett szert (tehetsége mellett egy botrány is rásegített arra, hogy az övé legyen a legnevesebb a korszak számos divatszalonja közül), az előkelő világ befolyásos asszonyainak egy része nála varratott: gazdag nagypolgárok, "főúri hölgyek", színésznők.
A Rotschild Klára életéről szóló könyvet itt tudjátok megvenni, ha érdekel benneteket a téma - nem csak divatrajongóknak! - és szeretnétek támogatni a hazai könyvkiadókat. Csók!
9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft