Tisztelt szerkesztőség! A napokban elvitték a kutyámat, mert láncra volt verve. Az állatvédők két rendőrrel együtt fogták és elvitték. Megfenyegettek, hogy ezért két évtől öt évig terjedő börtönbüntetés jár. Azt nehezményezem, hogy legalább figyelmeztethettek volna, nem kellett volna mindjárt elvinni a kutyát. B. Kutya láncon törvény változásai. L. Karva ___________________________________ Tisztelt Olvasónk! Valóban furcsa, hogy nem is figyelmeztették, de valószínűleg feljelenthette valaki a faluból, aki úgy látta, hogy a kutya kifejezetten szenved. Ezt a szlovák jogszabályok idén január óta jóval szigorúbban ítélik meg, mint régebben. A kutya láncon tartása a 2022. január 1-jén hatályba lépett jogszabály értelmében tilos! Kivételt csak akkor lehet tenni, ha: a kutya veszélyes, ugyanakkor még ez sem érvényes, ha vemhes szukáról van szó a vemhesség utolsó harmadában, szoptató szukáról, beteg kutyáról vagy hat hónaposnál fiatalabb kiskutyáról, szolgálati kutyáról van szó, melyeket meg lehet kötni kiképzés, őrzés vagy más munkavégzés idején, a kennel tisztításáról, etetésről vagy kezelésről van szó.
Az év első napjának beköszöntével életbe lépett az állattartást szabályozó törvény módosítása, melynek értelmében tilos tartósan láncon tartani a tenyésztelepeken és háznál tartott ebeket. A tiltás alól több kivétel is van. Nem vonatkozik a láncon, pórázon tartási tilalom például a harci és egyéb veszélyes kutyafajtákra. Kivételt képeznek a láncon tartási tilalom alól a vemhességük utolsó harmadában levő szukák, a kölykeiket szoptató, illetve a beteg kutyák és a hat hónapnál fiatalabb kölykök is. Kutya láncon törvény módosítása. Ideiglenesen kiköthető vagy pórázon tartható a kutya például a tenyésztelep takarításakor, etetés vagy idomítása közben is. Ugyancsak kivételt képeznek a szolgálati és őrzési feladatot ellátó kutyák, amennyiben a láncon tartást a feladat végzése megkívánja. A törvény megszegőit pénzbírság megfizetésére kötelezhetik. A karanténban tartott vagy menhelyen elhelyezett kutyákra vonatkozó előírások is változtak. Ezek a négylábúak az önkormányzat tulajdonába kerültek, ha a gazdájuk három hónap elteltével sem jelentkezett értük.
A bemutatott személyek egyetlen kivételtől eltekintve mind pestiek, ami nem véletlen, hiszen a közösség főként Budapestre koncentrálódott: az akkori főváros lakosságának 23, 2%-a volt zsidó, ami több mint 250. 000 főt jelentett. Az itt bemutatott alakok közül az egyetlen vidéki Kohn Ignác, akinek a családja Nagykőröshöz kötődik. A Koh család vegyeskereskedést üzemeltetett, ahol – a kor divatjának megfelelően – mindent (p. olaj, fűszerek, tisztítószerek, puska stb. Index - Belföld - Tiszta vizet öntök a pohárba: nem vagyok zsidó!. ) lehetett kapni. 1910-ben Kőrösire magyarosították a nevüket. A mostani kiállításon üzleti levelezéseik, árjegyzékeik, csomagolópapírjaik láthatók, amelyeket a dédunoka adományozott a múzeum számára. Vidéki vegyeskereskedés anno Mautner Ödön először gabonamagvakkal kereskedett, majd profilját fokozatosan bővítve később takarmánymagvak nemesítésével és kereskedelmével foglalkozott. Sternberg Ármin 1884-ben alapította meg hangszerüzletét, majd a család 1912-ben megnyitotta a Zenepalotát a Rákóczi út 60. szám alatt, ahol nemcsak kereskedéssel, hanem gyártással is foglalkoztak.
1992-ben a Minden Idők Legjobb Magyar Sportolói Egyesületnek, a Halhatatlanok Klubjának alapító tagja volt. Mozgalmas életútjára a 2002-ben megjelent Egy olimpiai bajnok három élete című sikeres könyvében emlékezett vissza. Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Az idehaza gyakorlatilag ismeretlen Halmos 1906. március 15-én született Budapesten. Apja, Halmos Zsigmond kereskedő, aki ifjabb korában, az évszázad első éveiben az MTK-ban atletizált, síkfutó és magasugró volt. Ekkor még Herlinger Zsigmondnak hívták, csak 1904-ben magyarosított. Internetes adatbankban a zsidó családtörténet » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Halmos Zoltán – mint a korabeli brazil sajtóból kiderült – megrögzött sportimádó, all-round sportsman volt; a futballon kívül más sportokat is űzött: ökölvívás, evezés, tenisz és atlétika. Részben édesapjára ütött, 16 éves korában ugyanis harmadik helyezést ért el 12 másodperces idővel 100 méteres síkfutásban a magyar iskolai bajnokságban – írta a Sao Pauló-i illetőségű A Gazeta 1931. december 17-én. Több brazil lap szerint is az UTE-ban kezdett el klubszinten futballozni, de sokkal inkább az gyanítható, hogy az Ifjúsági Labdarúgó-szövetség égisze alatt működő KSC-ben nevelkedett. Legalábbis 1923-ban innen igazolt át a Vasasba. Ahol nehezen boldogult, ami cseppet sem meglepő, elvégre csak kamaszéveit taposta.
De aztán láttam, hogy Dávid Kimchi (Rádák), a neves középkori exegéta, a Messiási korra adaptálja ezt a verset, arra a korra amikor az emberek hosszúéletűek lesznek és a hajlottkorú bölcsek nap mint nap okosabbak lesznek. Így már Grédára illik Dávid királyunk megállapítása. Legyen nekünk Jehuda ben Jichák (Gréda) jó szószólónk az égi bíróság előtt és fordítsa veretes magyarra az ott, Izrael védelmében elhangzó beszédeket… Naftali Kraus
A felesége is orvos volt, egy vidéki kórház pszichiátriai osztályát vezette, de a koronás betegek ellátása ott is minden erőt igénybe vett. Hétvégenként találkoztak csak, ha találkoztak, azt sem mindig tudták összehangolni, és ha sikerült is, nemigen találtak utat egymáshoz. Kallós néha lefeküdt az egyik nővérrel, de a kórházon kívül nem érintkeztek. Kérte, hogy a beteg arcát függönyözzék el. Másfél órát tartott a beavatkozás, nem ment minden zökkenőmentesen, de megoldották. Míg a beteg testében dolgoztak, nem látott mást, csak szerveket, szöveteket, ereket, vért, komplikációkat és megoldásokat. A műtét végeztén gépiesen megkérdezte, ki a következő. Barsy főorvos átveszi, pihenjen le, mondták a többiek. Mindjárt reggel, legalább egy órát aludjon. Kallós a szobájában elszívott az ablakban egy cigarettát, nézte a hajnali derengést, érezte, hogy gyorsan, túl gyorsan ver a pulzusa. Magyarosított zsidó never die. Ledőlt a heverőre, aludni próbált, nem tudta, közben mennyi idő telt el, álmában is műtött. Ahogy felkelt, kitárta megint az ablakot, hogy a hideg reggeli levegő beáradjon és magához térítse.
A Vígszínházban tejeskalácsian szelíd lány most vérszívó, behízelgő, férfiasan kemény. Hol vonzó, hol taszító. Oka: nem szerepet játszik. Eleven, ellentmondásos emberként működik. Pintér Csővára kondenzált Magyarország. Félig sikerültek élik elégedetlen életüket. Pótszerekkel töltekeznek. Kevesebb alkohollal, irodalmi színpaddal, drámaírással kábítják magukat. A szeretetlenség, vagy a szeretni ügyetlenség keltette kínokat takarják jóindulatukkal, ami alól hamarosan előkopik mohóságuk, minden becstelenségre elszántságuk. Magyarosított zsidó never mind. Csámpás realizmus tárja föl a szociológiailag igaz, drámailag hiteles, a népszínművel kevert bohóctréfák köznapi melodrámákba fulladó összetettségét. Pintér szerző-rendezőként és kicsiszoltan szakszerű színészei: az elnyomott feleség Szalontay Tünde, a bájból, álnokságból, szeretetkeresésből és számító aljasságból álló Enyedi Éva, az autentikus falusiakat shakespearei clownként megjelenítő Thuróczy Szabolcs, Quitt László, a szöcskeként közlekedő Szakonyi Györk. Az érzelmességet iróniába csomagoló, a gúnyból megrendült emberi őszinteséget működtető társulat minden szava, mozdulata szabatos, kidolgozott, célszerű és őszinte.