A területen sétálva találkozhatunk hódok nyomaival, sőt, akár a szorgos jószágokat is megleshetjük munka közben. Fehérvárcsurgó horgásztó tekintetében is el van látva A pecázás szerelmeseit is várják a környéken, hiszen a fehérvárcsurgói horgásztóban – ami tulajdonképpen egy víztározó – remek zsákmány várja a horgászokat. Fogtak itt már 102 kilós harcsát, 38 kilogrammos pontyot és 23 kilót nyomó amurt is, hogy csak a legnagyobb trófeákat említsük. A horgásztó kialakítása nem véletlenül kiválasztott helyen történt. A Gaja patak medrét már a középkorban is gáttal kerítették el, így az új völgyzárót a régi helyén húzták fel. Károlyi kastély fehérvárcsurgó habsburg otto. A sporthorgászat mellett strandolni is lehet a tó partján kijelölt helyeken. A horgásztó megközelítése könnyű, gépkocsival Székesfehérvár felől – Mór irányába haladva – a 81-es útról kell lefordulni Fehérvárcsurgó felé. Horgászni természetesen a szükséges engedélyek és jegy birtokában lehet.
A melléképületek a főépülettől északnyugatra helyezkednek el, a parkban több kerti építmény is áll. Mezey Alice
A fehérvárcsurgói kastélyt magába foglaló birtok története meglehetősen régre nyúlik vissza. 1834-ben a Perényi család zálogosította el Károlyi György grófnak, ami 1853-ban, vásárlás útján, végleg a Károlyiak kezébe került. A csurgói kastély építése annak a Heinrich Kochnak a tervei alapján történt, aki az angol klasszicista stílusú pesti Károlyi palota átépítését is végezte. A Bécsben élő építészt Ybl Miklós képviselte, aki mint a Károlyi család építésze a művezetéssel kapcsolatos tervezésben vett részt. Gróf Károlyi György 1877-ben bekövetkezett halála után Csurgót a másodszülött fiú, Viktor örökölte, korai halála után pedig a kastély tulajdonosa idősebbik testvére, Károlyi Gyula lett. Az ő idősebbik fia volt Károlyi Mihály, a fiatalabbik pedig Károlyi József (1884-1934), aki a jelenlegi vagyonkezelő Károlyi György nagyapja volt. Fehérvárcsurgó károlyi kastély. A II. világháborút követően a kastélyt államosították. 1946-tól a Fővárosi Gázművek üdülőként hasznosította. 1949-ben görög gyerekek menekültotthonának jelölték ki, majd azok elköltözése után magyar állami nevelőotthonként működött 1955-től 1979-ig.
Letisztult elegancia, kultúra és gasztronómia egy exkluzív helyszínen. Neoklasszicista kastélyunk 1844-ben épült, melyet a családnak 1944-ben el kellett hagynia. A II. világháború alatt és után az épület különböző funkciókat látott el. Az államosítás után üzemelt üdülőként, orosz katonai táborként és gyermekotthonként is. 1980-ban a Károlyi család szívügyeként elkezdődtek az állagmegóvási munkafolyamatok, melyek 2011-ben a főépület átadásával végződtek. Azóta is folyamatosan bővülnek a kastélyban látható kiállítások, könyvtárak, berendezések. Egyik különlegessége a Károlyi-Kastélynak, a 6. 000 négyzetméteres épületet körül ölelő 50 hektáros park és arborétum: 22, 5 hektáros történeti kert, a rekonstrukció kapcsán frissen telepített növények, 100-170 éves meglévő őshonos és egzóta faállomány, a csónakázó tó és a gloriett. Fejér megyei kastélyok: Fehérvárcsurgó - Fejér megye média. Az épület szokatlanul ötvözi a magyar és európai kultúrát és hagyományait, a szívélyes fogadtatással, nyugodt környezettel és különleges gasztronómiai élményekkel. A francia és magyar konyha, állandó kínálatként, alkalmakhoz illő ételekkel és á la carte étlappal várja a vendégeket.
Az utóbbiak egyike szerint az itt élő római kisfiú gyermekbénulásban szenvedett, keresztény dajkája könyörgött Istenhez segítségért. És ekkor tört fel a Hévízi-tó forrása, amely meggyógyította a gyermeket, aki Nagy Theodosius, az utolsó római császár lett, és később államvallássá nyilvánította a kereszténységet. A dajka a gyermekkel a múzeum előtt áll. Borok és korok [antikvár]. Ugyancsak látható annak különös kis szobornak a felnagyított változata, amelyet az egyik sírban találtak, sőt az egyik feltárt részen egy száraz Kneipp sétaút kialakítása is megtörtént. Ez a terület a tematikus sétaút egyik része, a másik, a borok felé vezető pedig a dísztéren továbbhaladva érhető el, az egregyi szőlőhegyen, amelyet nem véletlenül hívnak Hévíz Grinzingjének. Rusztikus díszburkolat épült, amely pincék és borozók, éttermek, szőlőbirtokok között vezet a 2003-ban emelt hegykapu mellett, ahol egy kis kitérőre letérhet a sétáló az akkori légionárius hadak zászlói között az egykori római légionárius téglasírjához. Tovább sétálva, a négy kialakított pihenőállomáson megpihenve, érkezhetünk a homokkőből épült, temetővel körülvett Árpád-kori műemléktemplomhoz, amelynek további, a hazai építészetben szinte egyedülálló különlegessége nyolcszögű, csűrlős sisakkal fedett tornya.
TARTALOM - Előszó 7 - Bor és költészet (Pomogáts Béla) 11 "Az isteneknek mondjunk egy fohászt... " 15 - A szőlő- és borkultúra ókori gyökerei (Kozma Pál) 17 - Dionüszosz. Mámor és bor (Steiger Kornél) 33 - Aristophan6 és a bor (Németh György) 39 - Borfogyasztás, borhamisítás az ókori Rómában (Maróti Egon) 51 - Borkereskedés Itália és India között a Kr.
A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!