Vörösmarty Mihály Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. A nagy világon e kivűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze; Itt élned, halnod kell. Ez a föld, melyen annyiszor Apáid vére folyt; Ez, melyhez minden szent nevet Egy ezredév csatolt. Itt küzdtenek honért a hős Árpádnak hadai; Itt törtek össze rabigát Hunyadnak karjai. Szabadság! itten hordozák Véres zászlóidat, S elhulltanak legjobbjaink A hosszu harc alatt. És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán. S népek hazája, nagy világ! Hozzád bátran kiált: "Egy ezredévi szenvedés Kér éltet vagy halált! " Az nem lehet hogy annyi szív Hiában onta vért, S keservben annyi hű kebel Szakadt meg a honért. Vörösmarty Mihály: Szózat (verselemzés) - Oldal 4 a 12-ből - verselemzes.hu. Az nem lehet, hogy ész, erő, És oly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt. Még jőni kell, még jőni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vagy jőni fog, ha jőni kell, A nagyszerű halál, Hol a temetkezés fölött Egy ország vérben áll.
Ezért ennek érdekében az irodalom politizálódik. A felvilágosodás eszméinek hatása erősen érződik és megpróbálják a felvilágosodás filozófiáját saját gondolkodásuknak megfelelően átalakítani. Az irodalom alapvető követelménye az eredetiség, vagyis, hogy eredeti, nemzeti irodalmat akarnak a népességre alapozva. Régi dekoratív Vörösmarty Mihály : Szózat plakát 53 x 39 cm ( Ára 25.000 korona ). Vörösmarty Mihály: 1800- Kápolnásnyék, a költő születése 1825- Zalán futása (megjelent a Tudományos Gyűjteményben) 1831- Csongor és Tünde 1836- Szózat 1839- Shakespeare-fordítások (Julius Caesar, később: Lear király) 1840- Guttenberg-albumba 1843- házassága Csajághy Laurával 1844- Gondolatok a könyvtárban 1846- Az emberek; Országháza 1850- Előszó 1854- A vén cigány 1855- Pest, a költő halála Szózat: a vers megértésehez feltétlenül szükséges ismernünk a konkrét történelmi hátteret. Az 1832-36-os országgyűlés után vagyunk, amikor is a ország nyugalma megszűnik. Wesselényi Kossuth ellen rágalmazási pert indít. A haladók tábora bizton számíthatott arra, hogy kegyetlen megtorlások következnek.
A vers első változatát Vörösmarty 1835-ben készítette, a szöveg végleges formája azonban csak 1836-ban alakult ki. A Szózat Kölcsey Himnusz a után "a nemzet második éneke". Tartalma és érzelmi töltése kapcsolódik az 1832–36-os országgyűléshez és az azt követő belpolitikai helyzethez. A Szózat tehát egyszerre aktuálpolitikai és alkalmi költemény. Vörösmarty mihály szózat szöveg. Ugyanakkor "tartalmi és esztétikai érvénye éppen azért mutat a konkrét körülményeken messze túl, mert azok lényeges politikai, történelmi és erkölcsi összefüggéseit a költői általánosítás magas szintjén ragadja és formálja meg" (Tóth Dezső). A sorsfordító pillanat két lehetőséget lebbent fel: "Még jőni kell, még jőni fog "Vagy jőni fog, ha jőni kell, Egy jobb kor... " A nagyszerű halál" A nemzet boldogulásának vagy a nemzethalálnak a víziója a létező alternatívák egyszerűsített példája. A függetlenség és polgári haladás eszméinek összekapcsolódásával az 1832–36-os országgyűlés kudarca ellenére is erősödött a magyar ellenzék. Az udvar, bár nyílt erőfitogtatásként bebörtönözte a leghaladóbb szellemiségű képviselőket, a hagyományos abszolutizmus eszközeit nem merte vagy nem akarta felújítani.
Ezen körülmények között föltétlen szüksége volt a népnek, nemzetnek a buzdító szvakra. ekkor írja meg Vörösmarty a Szózatot. Tudnunk kell azt is, hogy nem született volna meg ez a vers, ha maga Vörösmarty ez időre már nem fordult volna szembe a nemesi szemlélettel és nem csatlakozott volna egy egyetemesebb népszemlélet felé, ha nem tagadja meg a múlt szemléletét és nem csatlakozik a nemességből kinövő értelmiséghez így munkájával összekapcsolja a jelent a jövővel és szavaiból a tettrekész hazafiasság csendül ki. Vörösmarty mihály szózat vers. Hitvallása: "Haza s emberiség". A vers keretes szerkezetű. Az első kettő és az utolsó versszak adja a keretet, benne kisebb módosításokat alkalmazva, mert csak a versben foglalt mondanivaló miatt volt rá feltétlen szükség. Nem pusztán szórendcseréről van szó, melynek következtében egyértelművé válik a hűség kötelességének parancsa. Érdemes felfigyelni arra, hogy az első két versszakban használt főnevek helyett az utolsó előttiben igéket alkalmaz ezzel fokozva az egész költemény dinamizmusát.
Téma: felhívás a rendületlen hazaszeretetre. A költő a válságos történelmi helyzetben kitartó, harcos helytállásra szólítja fel a reményét vesztett nemzetet. Kifejezőeszközök: nagyszabású, láttató költői képek, nagy ívű ellentétek (pl. bölcső-sír, áld-ver, élned-halnod), fokozás, ismétlés (2. és 14. versszak), ismétlődő mutató névmások (" Ez a föld ", " Ez, melyhez ", " Itt küzdtenek ", " Itt törtek össze "), felszólító módú igealakok, párhuzamos mondatok, "kell" parancsszó, tagadás-állítás, inverzió, anafora (" Az nem lehet "), alliteráció, archaizálás, lüktető ritmus. Nyelvezet: metaforikus-szimbolikus, a hazafias beszédmód egyik eszköze (a vers a magyar hazafiság 16. Tevékenységek - feladatok magyar irodalomból | Sulinet Tudásbázis. századi hagyományaihoz nyúl vissza). A Szózat metaforikus-metonimikus szimbólumkészletének a hazafiság értelmi és érzelmi továbbadásában ma is meghatározó szerepe van. Kulcsszó: "rendületlenül" – a reformkori törekvéseket és magatartásmintákat is kifejezi. A szót Kölcsey Ferenc használta először Vanitatum vanitas című költeményében a világgal szemben kialakítható, öntörvényű, szilárd erkölcsi tartás jelentésben.
Itt küzdtenek honért a hős Árpádnak hadai; Itt törtek össze rabigát Hunyadnak karjai. Szabadság! itten hordozák Véres zászlóidat, S elhulltanak legjobbjaink A hosszú harc alatt. És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán. S népek hazája, nagy világ! Vörösmarty mihály szózat tétel. Hozzád bátran kiált: "Egy ezredévi szenvedés Kért éltet vagy halált! " Az nem lehet, hogy annyi szív Hiába onta vért, S keservben annyi hű kebel Szakadt meg a honért. Az nem lehet, hogy ész, erő, És oly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt. Még jőni kell, még jőni fog Egy jobb kor, melly után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vagy jőni fog, ha jőni kell, A nagyszerű halál Hol a temetkezés fölött Egy ország vérben áll. S a sírt, hol nemzet sűlyed el, Népek veszik körűl, S az ember millióinak Szemében gyászköny űl. Légy híve rendületlenűl Hazádnak, oh magyar: Ez éltetőd, s ha elbukál, Hantjával ez takar. A nagy világon e kivűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell.
2019. október 29. 15:51 A kormányhivatal szakmai és informatikai támogatásával törvényes keretek között, probléma nélkül zajlott a választás – mondta Révész Tamás, a területi választási bizottság elnöke az egri Megyeházán tartott alakuló ülésen. Tizenöt képviselő vette át megbízólevelét hétfőn a Heves Megyei Közgyűlés alakuló ülésén. Az október 13-i helyhatósági választáson a Fidesz-KDNP kilenc mandátumot szerzett, míg a DK-Jobbik-MSZP-Momentum-Mindenki Magyarországa összefogás hat képviselője tehette le az esküt Heves megye szolgálatára. Szűkebb hazánk sokat fejlődött az elmúlt ciklusban, a megye ipara és a beruházások volumene az országos átlagot meghaladóan növekedett – emelte ki köszöntőjében dr. Pajtók Gábor. A kormánymegbízott felhívta az új testület figyelmét: "a választók bizalma nagy kincs, szolgálják azt meg". A közgyűlés titkos szavazással döntött dr. Juhász Attila Simon elnök megválasztásáról, míg az alelnöki pozíciót Szabó Róbert és Tóth Csaba töltheti be. Fotó: Nemes Róbert (Heves Megyei Kormányhivatal)
Füttykoncert mellett lett hevesi alelnök Ambrus Ambrus Zoltánt egykori fideszes képviselőt a Heves Megyei Közgyűlés alnökévé választották pénteken. Az ülés közben a fideszesek pfujoltak, az eskü alatt pedig kivonultak a teremből. Megtarthatja mandátumát a leárulózott fideszes Megtarthatja mandátumát Ambrus Zoltán, a Heves Megyei Közgyűlés átszavazó korábbi fideszes, jelenleg független tagja. A felülvizsgálati eljárásban pénteken a Legfelsőbb Bíróság (LB) helyben hagyta a választási bizottság korábbi, Fidesz beadványát elutasító határozatát. Képviselő marad a leárulózott fideszes Továbbra is a Heves Megyei Közgyűlés tagja marad Ambrus Zoltán. A Heves Megyei Területi Választási Bizottság (TVB) ezzel a döntéssel elutasította a Fidesznek az átszavazó képviselő mandátumának megvonására vonatkozó kérelmét.
Szűcsné Major Ildikó (Jobbik) szerint ez totális államosítás, sőt diktatúra, ami elfogadhatatlan. Dr. Nagy Imre (MSZP) szerint is történelmi lépésről van szó, csak épp ezt az önkormányzatiság eltiprása felé teszik. A szocialista politikus a szavazás előtt kijelentette: törvénytelennek tartja az eljárást, ezért nem vesz részt a voksolásban. Szabó Róbert úgy fogalmazott: ez a szavazás sok ezer ember jövőjéről szól. A megyei önkormányzat 27 intézményében 1700 közalkalmazott dolgozik, ők mintegy 5200 ember ellátásáról gondoskodnak, míg a kórházban 1300 munkavállaló tevékenykedik. Végül nyolc igennel (Fidesz-KDNP), négy nemmel (MSZP, Jobbik) elfogadták a szándéknyilatkozatot. A közgyűlésről, a döntés részleteiről bővebben olvashat a Heves Megyei Hírlap csütörtöki (10. 06) számában. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről!
Három hónappal a helyhatósági választások után még mindig nincs megválasztott elnöke, bizottsága és tisztségviselője a Heves Megyei Önkormányzatnak. A 20-20 mandátumot szerzett MSZP és a Fidesz vezette Polgári Frakció (PF) egyaránt győztesnek tartja magát és igényt tart az elnöki tisztségre - s mindketten képtelenek a patthelyzet feloldására. Már október 1-jén, a választások éjszakáján mindkét erő nyertesnek hirdette magát, és magának követelte az önkormányzat elnöki tisztét. (Hevesen kívül Somogyban is döntetlen lett az eredmény, de ott megegyeztek a felek. ) A folyamatos egyeztetések és az elfogadott napirend ellenére az október 16-i ünnepi alakuló ülésen a Fidesz-képviselők átvették megbízólevelüket, majd a személyi kérdések megvitatása helyett kivonultak az ülésről. Rögtönzött sajtótájékoztatójukon kijelentették: mivel a polgári szövetség 940 szavazattal többet kapott a megyében, őket illeti az elnöki poszt. Az MSZP még aznap reagált, miszerint a párt egyedül szerezte meg a 20 képviselői helyet, míg a Fidesz csak pártszövetségben (Fidesz, KDNP, Vállalkozók Pártja, Kisgazda Polgári Egyesület, Magosz) volt képes erre, vagyis egyértelműen az MSZP a megye legerősebb pártja, s ezért tart igényt az elnökségre.
Nyilván amiatt, mert bár a tanácsot csak - a jelenleg nem funkcionáló - elnök hívhatná össze, Nagy Imre korábbi alelnök és volt egri polgármester javaslatára mégis fölállt, új alelnökévé választva Sós Tamás előző elnököt (aki ezúttal a kormány által delegált képviselőként került a testületbe). Az MTT ekkor tárgyalt a költségvetésről és a pályázatokról is. A Fidesz szerint mindez törvénytelen volt, és igyekszik nyomást gyakorolni a Közigazgatási Hivatalra. Balás Istvánnak egyébként ebben az esetben erősebb jogosítványai lennének a beavatkozásra, hiszen súlyos szabálysértés esetén akár fel is függesztheti a tanácsot. Az igazi nagy falat azonban a Regionális Fejlesztési Tanács (RFT), amelyben a megyei közgyűlés elnöke a Megyei Fejlesztési Tanács elnökeként automatikusan tag lenne. A Borsodot, Nógrádot, Hevest felölelő Észak-magyarországi Régió mint súlyosan elmaradott térség (2004-es árakon számítva) 250 milliárd forintnyi - döntően uniós forrásból érkező - pályázati pénzre számíthat az elkövetkező hét évben.
A fazekasműhely Bodonyban látogatható a Kossuth út 55-ben, munkáinak szinte az egész országból csodájára járnak. Mindazt a tudást, melyet az elmúlt évtizedekben magába szívott, örömmel adja át a fiatalabb generációknak. A bodonyi és parádi ovisoknak, iskolásoknak rendszeresen tart foglalkozásokat. A Palócföldi Népi Iparművészek Egyesületének tagjaként, a budai várban megrendezett mesterségek ünnepén egy évtizeden át mutatta be tudását és termékeit a hazai és külföldi érdeklődőknek, ezzel is népszerűsítve Heves megye fazekas hagyományait, népi kultúráját. Les Norbert művészeti munkássága méltó részese a magyar népi fazekasságnak, ebből fakadóan pedig európai szintű figyelem irányul tevékenységére és ezzel együtt Heves megyére –állt a méltatásban. A Les család az erdélyi Nagybányáról származik, 1989-ben érkeztek Budára, majd onnan a Mátrába, s Bodonyban leltek otthonra. Műveikre Erdély különböző tájegységeinek motívumait varázsolták rá, de idővel nemcsak a korongozásnak, hanem egy másik szenvedélynek is hódoltak közösen.