Kulcsszó Aukció típusa? aukciósház Darabanth Aukciósház aukció dátuma 2018. 03. 22. 19:00 aukció címe 318. Gyorsárverés aukció kiállítás ideje 2018. március 19. és 22. között | H-Sz: 10-17 Cs: 10-19 aukció elérhetőségek 317-4757, és 266-4154 | | aukció linkje 20587. tétel Devecser, Gróf Esterházy kastély. W. L. 8. (EK) Devecser, Gróf Esterházy kastély. (EK)
Összes termék Képeslap Postatörténet Fotó Papírrégiség Bélyeg Judaica Toggle Nav Aukció Felvásárlás Valuta HUF EUR USD Nyelv Magyar English Új fiók Bejelentkezés Minden kategória Keresés Részletes keresés Kosár 3 000, 00 Ft Nincs készleten Tételszám 80364 Megosztás: Kívánságlistához Ugrás a képgaléria végére Ugrás a képgaléria elejére HÍRLEVÉL Iratkozzon fel hírlevelünkre! Ne mutassa többet You need to choose options for your item x
1664-ben a szentgotthárdi csatában vereséget szenvedő törökök megostromolják, ennek következtében a kastély leég. A várkastély a Rákóczi-szabadságharc éveiben jelentéktelen szerepet játszott. 1704-ben Károlyi Sándor, 1705-től 1709-ig Esterházy Antal kuruc generális egyik székhelye volt. 1790-ben a várat gróf Esterházy Károly – híres egri püspök – barokk stílusban várkastéllyá építette át R. Zillach tervei alapján – megfosztották külső védőműveitől, lecsapolták és barokk kastélykertté alakították át a közeli halastavat is. 1887–1889 között Voyta Adolf tervei szerint eklektikus stílusban megújították. Manapság az egykori Choron-várban működik Devecser városának nyilvános könyvtára, melynek termeiben megcsodálhatók a reneszánsz ajtó- és ablakkeretek. DEVECSER 1911. Esterházy Kastély, régi képeslap - Helytörténet Webshop. Szerkesztő: Simon Zoltán Forrás: fotókat készítette: Simon Zoltán
A mai kastély helyén a középkorban a Csoron család körülkerített udvarháza állt. Ennek helyén emelték a 16. század elején a késő-gótikus stílusban épített várat. Az épület végvár lett, melynek tulajdonosa volt például az a Csoron János is, aki 1562-ben embereivel együtt részt vett a Hegyesdi Vár visszafoglalásában. A török időkben Devecser várának helyőrsége Veszprém és Győr várának eleste után elmenekült, azonban a török nem szállta meg. A vár 1626-ban az Eszterházy család birtokába került. A 18. században átépítették, ekkor veszítette el vár jellegét, mai formájában inkább vidéki kastélynak tűnik. 1790-ben R. Zillach tervei alapján késő-barokk stílusban, majd a 19. században Vojta Adolf tervei szerint eklektikus stílusban újították fel. Eszterházy Ferenc angol lakrésszel is bővíttette, ekkor került a régi alapra a kétemeletes torony és a kápolnát is ebben az időben építették. A főépület ma a városi könyvtárnak ad otthont, mely a környék hasonló intézményeinek szakmai munkáját irányítja.
Megújul a 2010-es iszapömlésben súlyosan megrongálódott devecseri Esterházy-kastély parkja: visszakapja eredeti stílusjegyeit, újjászületik élővilága és sétaútjait is felújítják - közölte az MTI-vel az önkormányzat szerdán. A projekt az Új Széchenyi Tervtől 243 millió forint támogatást nyert el, amelyhez Devecser önkormányzata 1, 6 millió forint önerőt biztosít - írták. Közlésük szerint a devecseri Esterházy-kastélypark mind műemléki, mind természetvédelmi szempontból kiemelkedő értéket képvisel a közép-dunántúli régióban: a park nagy értékű növényállományával és több száz éves fáival, mikroklímájával főleg a nyári időszakban sok látogatót vonzott, továbbá a település életének egyik legmeghatározóbb színtere volt. A 2010 októberében bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa a kastélypark teljes területét érintette, ezáltal a történeti kert jelentősen megrongálódott: az egykori angolpark stílusát képviselő főbb utak eltűntek, a fák megsérültek, elhaltak, kivágták őket. A projekt célja a park történeti jellegének, stílusjegyének visszaállítása, a város legnagyobb zöldfelületének helyreállítása.
Kiemelendő, hogy az említett kb. 940 millió Ft abszolút korlát a magyarországi társaságok jelentős részét mentesíti a korlátozás alól, tekintettel arra, hogy a társaságok többsége ezen összeget meg nem haladó finanszírozási költséget számol el évente, különösen akkor, ha sem újabb hitelfelvétel, sem esetlegesen refinanszírozás sincs. Nagyobb vállalkozások, vállalatok, esetleg csoportos társasági adóalanyok esetében az új rendelkezés részleteire természetesen kiemelt figyelmet kell fordítani. Dr. Veress Júlia (2019-11-06)
csoportos társasági adóalanyiságra vonatkozó előírásait. A változások jellemzően kedvező irányban befolyásolják az érintett adózók adókötelezettségeit. Eltörlésre kerül azon előírás, mely szerint a csoporttagok könyvvezetése pénznemének meg kell egyeznie. 2019. július 24-től nincs akadálya a csoport létrehozásának abban az esetben, ha az egyik adózó forintban, a másik pedig például euróban vezeti a könyveit. Új szabály, hogy már nemcsak a működő, hanem az újonnan létrejövő adózók is kérelmezhetik, hogy egy csoportos társasági adóalany tagjává váljanak. Az előírás szintén 2019. július 24-től hatályos. Adminisztratív egyszerűsítés, hogy a csoporttagoknak a továbbiakban már csak a csoportképviselő felé kell nyilatkozniuk az egyedi adóalapjukról (aki ennek alapján állítja össze a csoportos társasági adóalany társaságiadó-bevallását), az állami adó- és vámhatóság felé nem. A módosult szabályozás a hatálybalépést magában foglaló adóévre (általános esetben a 2019. adóévre) már alkalmazható. Pontosítási céllal került megalkotásra az a szabály, mely szerint amennyiben a fejlesztési tartalék feloldására, illetve a jogdíjra jogosító immateriális jószágra tekintettel képzett lekötött tartalék feloldására vonatkozó szabályok alapján a csoportos társasági adóalany adózó valamely tagját pótlólagos adófizetési kötelezettség terhelné, a szankciós kötelezettség a csoportképviselő útján teljesíthető.
A társasági adóban a beruházás aktiválását követően a lekötött tartalékból feloldott összeget elszámolt értékcsökkenésként kell figyelembe venni. Az ezt követően fennmaradó nettó nyilvántartási értéket a szokásos szabályok szerint kell elszámolni. Lássuk az első példát, amelyben a 2018-ban képződött 60 milliós nyereségből 30 millió fejlesztési tartalékot képzett a vállalkozás, hogy a tervezett beruházásait megvalósítsa. Ezt követően a célnak megfelelő számítástechnikai felszerelés beszerzést végzett 2019-ben 20 millió forintos összegben. Így 2018-ra vonatkozóan nem kellett a 30 millió forint utáni 2, 7 millió forint adót megfizetni, hanem azt a következő években a felhasználáshoz kapcsolódóan, az értékcsökkenési leíráshoz kötve fokozatosan tudja megfizetni. Így jut a vállalkozás egyfajta finanszírozási forráshoz az adó terhére. A 4 éven belül fel nem használt lekötött tartalékhoz kapcsolódóan ugyanakkor az 5. évben meg kell fizetni az adót, a késedelmi pótlékával együtt. Második esettanulmányunkban a vállalkozás két egymást követő adóévben is képez fejlesztési tartalékot, 20 illetve 15 millió forint értékben.
Az alultőkésítési szabály lényegében egy társasági adóalap növelő tétel, melynek célja az adófizetés megkerülésének megakadályozása volt. Akkor kellett tekintettel lenni erre a szabályra, amikor a vállalkozás részére nem állt rendelkezésre elegendő forrás a gazdálkodás viteléhez, és ehhez külső forrást vett igénybe, mely adott esetben a saját tőke összegét is meghaladta. A külső forrást tekintve az adott társaságot kamatráfordítás terhelte, mely akár igen magas összeg is lehetett. Így pl. a tulajdonos egy veszteséges vállalkozásnál az általa adott kölcsön révén kamattal rejtett osztalékhoz juthatott. A társaság a kamatráfordítás elszámolásával csökkentette a társasági adóalapját, és ezzel a fizetendő adót is, ezért a szabály úgy szólt, hogy az adóévben ráfordításként vagy eszköz bekerülési értékeként elszámolt részével növelni kell az adózás előtti eredményt, ha az adózó kötelezettségeinek adóévi napi átlagos állománya nagyobb, mint a saját tőke adóévi napi átlagos állományának háromszorosa.