Így kulcskérdés: vajon 2020 után milyen szabályok szerint működik majd az európai mezőgazdaság? Az Európai Bizottság első hivatalos kommunikációja már 2017. novemberében megjelent, vázolva a főbb irányvonalakat. A szakmai rendezvény célja, hogy a legfrissebb tervek, elemzések és szakmai jelentések fényében megvizsgálja, mit tartogat hazánk számára a KAP 2020 után. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, a jelentkezési határidő 2018. április 18-a, szerda. A regisztrációs felület ide kattintva elérhető. A programtervezet pdf itt elérhető ( 108 KB). A rendezvény időpontja: 2018. április 25., szerda, 9:00-14:00. Helyszíne: Budapesti Corvinus Egyetem (1093 Budapest, Fővám tér 8. ; III-as előadó) (NAK)
Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság Európai Bizottság A jelenlegi KAP-szabályok 2020. december 31-én járnak le. Mindezt átmeneti szabályokkal kell felváltani mindaddig, amíg a Parlament és a Tanács meg nem állapodik és jóváhagyja a folyamatban lévő új 2020-as KAP-reformot. KAP 2020-as reformjának javasolt főbb pontjai 2018. június 1-jén az Európai Bizottság jogalkotási javaslatokat nyújtott be a Közös Agrárpolitikáról a 2021–27 közötti időszakra. A javaslatok célja annak biztosítása, hogy a KAP továbbra is erőteljes támogatást nyújtson az európai mezőgazdaság számára, lehetővé téve a virágzó vidéki térségeket és a kiváló minőségű élelmiszerek előállítását. a javaslatok lehetővé teszik a KAP számára, hogy jelentősen hozzájáruljon az Európai Zöld Megállapodáshoz, különös tekintettel a termőföldtől az asztalig (farm to fork) stratégiára és a biológiai sokféleségre vonatkozó stratégiára. Ezen átfogó célok elérése érdekében 2021–2027 közötti időszakra az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a Közös Agrárpolitikát (KAP) 9 kulcsfontosságú cél köré építsék fel.
A közös motívum, ami összekapcsolta ezeket a mozgalmakat a diplomás résztvevők (túl)súlya. Ezekben az igen különböző történelmű országokban más közvetlen okokból, de mindenhol létrejött a diplomás munkanélküli fogalma. Az elsőre talán nem annyira sokkoló szóösszetétel mögött az a statisztikailag is alátámasztható állítás rejtőzik, hogy Észak-Afrikában a fiatal felnőttek között a munkanélküliek körében nagyobb arányban találhatók diplomások, mint a népességen belül általában. Azonban máshol sem érezhette jövőjét biztosítva ez a réteg: Chilében az egyetemek kvázi teljes fizetőssé tétele vágta ki annyira a biztosítékot, hogy egy diáklány vezette mozgalom képes volt terek megbénítására; Izraelben a középosztály volt a tüntetések keménymagja; az USÁ-ban "átlagon felüli végzettségűek" a tereket elfoglaló, zömében fiatal tüntetők. Összekötötte őket annak az álomnak az elárulása, hogyha megszerzik a diplomájukat, biztos és jólfizető állásuk lesz, ahol az egyetlen problémájuk az önmegvalósítás lesz.
A jelenleg életfogytig tartó büntetését töltő Ilich Ramírez Sánchez, azaz Carlos, a Sakál a nyolcvanas években egy fővárosi hotelban mulatott cigányzenére. 1994. augusztus 14-én Ilich Ramírez Sánchez kisebb sebészeti beavatkozás után lábadozott a szudáni Khartoum egyik villájában. A Carlos, a Sakál néven ismert bűnöző addigra már régóta a francia és amerikai titkosszolgálatok látóterében volt. Carlos a sakál - hírek, cikkek a Díványon. Szudánba a kilencvenes évek elején érkezett, a titkosszolgálat azonban nem tévesztette szem elől: megegyeztek a szudáni hatóságokkal, hogy kiadják a körözött bűnözőt. A szudániak a műtét után arra hivatkozva, hogy tudomásuk van egy Carlosra irányuló gyilkossági kísérletről, rávették a férfit, hogy költözzön a kórházból egy "védett" villába. Amíg Carlos aludt, a szudániak elkábították, megkötözték, és átadták a terroristát a franciáknak. A 20. század egyik leghírhedtebb terroristája 1949-ben született Venezuelában. Apja nagyon jómódú, elkötelezetten marxista ügyvéd volt: olyannyira csodálta a bolsevizmust, hogy fiait Iljicsnek, Leninnek és Vlagyimirnak nevezte.
A fellebbviteli per május 13-án kezdődött, s az ítélethirdetés előtt a bírók ismét szót adtak a vádlottnak. Az első fokon meghozott ítéletet megelőző hat hétig tartó tárgyaláshoz hasonlóan Carlos tagadta, hogy bármilyen merényletben részt vett volna. "Most önökön a sor, hogy eldöntsék, jóváhagyják-e az amerikai nagykövetség ügynökeinek munkáját" - mondta Carlos a híres francia terrorellenes vizsgálóbíróra, Jean-Louis Bruguiere-re és Jean-Francois Ricard ügyészre utalva. Megkezdődött Carlos, "a Sakál" legutolsó pere Párizsban. Az egykori terrorista Amerika-ellenes, antiimperialista és anticionista elméleteket felvonultató provokatív beszédében - amelyhez jegyzeteket is használt - az egész pert szabálytalannak, a bizonyítékokat pedig hamisnak nevezte, amelyeket szerinte "a külföldi hatalmakat szolgáló manipulátorok" gyártottak ellene. "Nem vagyunk terroristák, mi szabadságharcosok vagyunk! " - hangsúlyozta Carlos. Ugyanakkor jelezte, hogy a szervezete "1500 embert ölt meg", köztük "tucatnyi terroristát". Önmagát "professzionális forradalmárnak" nevezte, aki a Népi Front Palesztina Felszabadításáért (FPLP) nevű szervezet és az egykori keleti blokk szolgálatában állt.
A párizsi Drugstore Publicis bevásárlóközpontban, amely a boulevard Saint-Germain és a rue de Rennes sarkán működött, az 1974. szeptember 15-én végrehajtott merényletben ketten meghaltak és 34-en megsebesültek. Ez a legrégebbi terrortámadás, amiért az 1970-es és 80-as évek első számú közellenességének felelnie kell. A vád szerint a merénylet összefüggésben állt a hágai francia nagykövetségen 1974-ben végrehajtott túszejtéssel. A Japán Vörös Hadsereg nevű felkelőcsoport egyik kommandója, amely a Népi Front Palesztina Felszabadításért nevű szervezethez tartozott, a túszok elengedéséért cserébe egyik tagjuk szabadon engedését követelte a francia hatóságoktól. Az ügyészség azt állította, hogy Carlos, aki ekkoriban a népi front különleges osztagának volt a tagja, azért hajtotta végre a kézigránátos támadást, hogy a francia kormányra nyomást gyakoroljon. Sikerrel is járt, miután a francia hatóságok el is engedték japán foglyukat. Hivatalos: harmadszor is életfogytiglant kap Carlos, a Sakál. A venezuelai állampolgárságú Carlos azonban már több mint húsz éve ül börtönben Franciaországban.
Az ügyészség azt állította, hogy Carlos, aki ekkoriban a népi front különleges osztagának volt a tagja, azért hajtotta végre a kézigránátos támadást, hogy a francia kormányra nyomást gyakoroljon. Sikerrel is járt, miután a francia hatóságok el is engedték japán foglyukat. A venezuelai állampolgárságú Carlos már több mint húsz éve ül börtönben Franciaországban. Szudánban 1994-ben fogta el a francia titkosszolgálat, s 1997 végén életfogytig tartó börtönre ítélték egy 1975-ben Párizsban elkövetett hármas rendőrgyilkosságért. Elvileg 2012-ben kérhette volna, hogy feltételesen szabadlábra helyezzék, de 2011 decemberében az 1982-83-ban elkövetett merényletekért újabb életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte a héttagú terrorizmusellenes bíróság. Ez utóbbi ítéletet 2013-ban megerősítette a fellebbviteli bíróság. Carlos 38 évvel ezelőtt Franciaországban négy robbantásos merényletet követett el, amelyben 11-en vesztették életüket és 191-en megsebesültek. Érdekes lehet számodra: A címlapfotón: a venezuelai Ilich Ramírez Sánchezről, Carlos, a Sakál néven ismertté vált terrorista (Fotó: MTI/EPA)
Miután a férfi Bécsben nem a PFLP utasításai szerint járt el – meg kellett volna gyilkolnia egy iráni és iraki tisztviselőt – a következő évben száműzték a mozgalomból. Carlos hontalanná vált, és hamarosan Jugoszláviában vették őrizetbe, ám a szovjet titkosszolgálat nyomására később – Aden városából – szabadon távozhatott.