A téli napfordulóhoz, a karácsonyi ünnepkörhöz kötődő hiedelmek, népszokások talán a leggazdagabbak az egész magyarság által őrzött népi kultúrában. "Sajnos, ezekre korunkban a feledés sorsa vár, azért nagyon fontosnak tartom írásban való rögzítésüket" - írta évtizedekkel ezelőtt a nyugat-magyarországi Répce-vidék néprajzi gyűjtője, Szabó József. Már a 30 évvel ezelőtt elhunyt etnográfus idejében is eltűnőben voltak a szokások, amelyekben sok évszázad, sőt több évezred kulturális áramlatai csapódtak le. Valószínűleg sok magyar "keresztény" népszokás a pogány korban gyökerezik, a karácsonyi ünnepkörön belül erre Luca napja emlékeztet a leginkább. De ne szaladjunk ennyire előre! Szabó József szerint a népszokások leggazdagabb időszaka az advent. Ez a karácsony ünnepét megelőző négy hetet jelenti, amikor az egyház előkészíti híveit Krisztus születésének megünneplésére. Magyar karácsony népi szokásai - Ezermester 2016/11. Advent egyúttal az egyházi év kezdete is. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a karácsonyi ünnepkör a római liturgiában megjelölt időszakok egyike.
A karácsonyi vacsora hagyományos északi ételekből áll: az "üvegfúvó módra" elkészített heringet általában rozskenyérben sült sonka követi sült krumplikásával, az étkezést pedig mézes-gyömbéres süteményekkel zárják - az asztalt azonban nem szedik le éjszakára, hogy a karácsonyi manók is jóllakhassanak, ha éppen arra járnak. Karácsony első napja szigorúan a családé, ilyenkor nem illik szomszédolni, de még telefonálni sem. A rokonlátogatásokra, barátok köszöntésére december 25-én kerítenek sort. Görögország Görögországban a karácsony 12 napot felölelő, folyamatos ünnep. A december 25-től január 6-ig terjedő időszakot Dodekameronak nevezik, amelyben benne foglaltatik mindhárom ünnep, a karácsony, az újév és a vízkereszt is. Karácsonyi szokások Angliában - Cultura.hu. A görögöknél a karácsonyi ünnepkörhöz számos legenda, mese és babona kötődik. Úgy tartják például, hogy a Föld mélyén gonosz manók élnek - nevük kalikandzarosz -, akik azzal foglalatoskodnak év közben, hogy a Földet tartó fatörzsét elfűrészeljék. Karácsonykor azonban felhagynak ezzel a bosszantó foglalatossággal, hogy a Földre jöjjenek - az embereket bosszantani.
Karácsony ünnepének kialakulása előtt Jézus születésének időpontjaként tartották számon, mert sokáig nem különült el Jézus születésének és a keleti bölcsek (Háromkirályok: Gáspár, Menyhért, Boldizsár) látogatásának időpontja. A bölcsek a Betlehemi csillagot követve mentek, hogy megkeressék a zsidók újszülött királyát. Amikor megtalálták Betlehemben, aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak neki. Amikor Jézus 30 éves lett, Keresztelő Szent János megkeresztelte a Jordán folyónál. A Biblia szerint az Atya szava hallatszott, a Szentlélek galamb képében megjelent. Ezek által a teljes Szentháromság (Atya, Fiú, Szentlélek) kinyilvánította magát az emberiség előtt. Jézus első csodatételének, isteni hatalma megmutatásának napja is: a Kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta. Karácsonyi Ünnepkör Szokásai: Az Karácsonyi Ünnepkör Népszokásai I. | Babafalva.Hu. Jézus keresztségének emlékére az egyház tömjént és vizet szentel, innen az ünnep elnevezése. Szokás volt a szenteltvíz hazavitele is, melynek gyógyít hatást tulajdonítottak, megitatták vele az állatokat, lelocsolták magukat az emberek, meghintették a padlót, a bölcsőt.
Olaszország Olaszországban a karácsonyi időszakban gyakran rendeznek dudás fesztiválokat. Különösen a déli tartományokban kedvelt ez a szokás, amikor a "zampognarik", a hegyi pásztordudások leereszkednek a hegyekből, és dudaszóval köszöntik a közelgő ünnepet, Jézus születésének napját, azaz a "Natale"-t. Nápolyban és a déli régiókban pedig az emberek december 24-én éjjel templomról templomra járnak, csak hogy láthassák a kis Jézust. A karácsony esti vacsora alapja az olaszoknál hagyományosan a hal, amelyből többféle is kerül az asztalra. Rómában például az angolna a legkedveltebb, a vacsorát azonban mindig a híres "panettone", a karácsonyi kalács zárja. Olaszországban a mi Mikulás-napunknak megfelelő ünnep január 6-ra, azaz vízkereszt napjára esik, amikor is a gyerekek ajándékokat kapnak, ám nem a cipőjükbe, hanem a britekhez hasonlóan zokniba, harisnyába vagy ezt utánzó színes zacskókba. A Mikulás olasz kollégája ráadásul a rossz gyerekeknek nem virgácsot, hanem széndarabkákat hoz - ami persze a gyakorlatban sohasem fordul elő, hiszen rossz gyerek nincs.
Népszerű és az idős falusiak elmondása szerint hasznos is volt a tizenkét hagymagerezdből való jóslás. Amelyik hagymagerezd szépen csirázott az a hónap nedves csapadékos lesz, amelyik gerezd lassabban sarjad, illetve elszáradt az a hónap száraz, aszályos lesz. Karácsonykor a századfordulótól kezdve, az 1900-as évektől volt szokás a mendikálás, szinte a falvak apraja nagyja részt vett a mendikálásban. Karácsonyi énekeket énekeltek, cserébe almát, diót tehetősebb helyeken pénzt is kaptak. Csallóközi falvakban szokás volt az ún. karácsonyi zajkeltés, durrogatás is, bár e népszokás tiltott volt, egyes falubírói feljegyzésekből tudjuk, minden intézkedés dacára a szokás konokul megmaradt. Karácsony előtti napon szigorú böjt volt, általában az ún. öregbabot ették, karácsonyi babnak is nevezték. A karácsonyi vacsora előtt a házaknál szokás volt a szalmahintés, mellyel a betlehemi istálló emlékét idézték fel. Asztalra kemencében sült kenyér, fonott kalács és alma került. A kerek alma a család összetartozásának szimbóluma volt.
A fekete lyukak titkai HD720p, film, ismeretterjesztő - Videa Tech: Megfejtették a fekete lyukak nagy titkát | A fekete lyukak titkai | Demokrata Summary Végül azonban a csillag kimeríti saját nukleáris üzemanyagát. Amikor egy csillagból kifogy az üzemanyag, nem tud tovább ellenállni saját gravitációjának. A közepes méretű csillagok egy szupernóvának nevezett hatalmas robbanás után egy sűrű maradvány égitestet hagynak maguk után. Ezeknek a neutroncsillagoknak a tömege megegyezik a mi Napunk tömegével, de egy alig tíz kilométer átmérőjű golyóba vannak összepréselve. Mégsem ezek a legkülönlegesebb égitestek odakint az űrben. Léteznek sokkal nagyobb csillagok is, amelyek egy napon szintén meghalnak. És vajon mi lesz a sorsa annak a sok csillagnak, amelynek nagyobb tömege lenne, mint egy neutroncsillagnak ha kimerítették nukleáris üzemanyagukat? Összehúzódnak a végtelen sűrűség egyetlenegy pontjává: fekete lyukká. Az óriás csillagok halálakor van egy olyan mechanizmus, amelyen keresztül fekete lyukak alakulhatnak ki.
Értékelés: 5 szavazatból A fekete lyukak az univerzum legnagyobb talányai közé tartoznak. A bennük lévő anyag és energia olyan kis területen zsúfolódik össze, hogy gyakorlatilag kilép a világegyetemből. A tudósok azt gyanítják, hogy a fekete lyukak komoly hatással vannak a galaxisokra, sőt, magára az időre is. A fejlett lézeres műszerek és a modern távcsövek segítségével ma már tanulmányozni is tudjuk a világűr fekete szörnyeit - a film a legújabb tudományos eredményekbe avatja be a nézőt.
A közelmúltig a fekete lyukaknak két típusát ismerték: a szupernóva-robbanás után visszamaradó csillagtömegű objektumokat, illetve a galaxisok középpontjában elhelyezkedő hatalmas, akár több száz millió naptömegű "szörnyetegeket". Új megfigyelések arra utalnak, hogy e két fajta fekete lyuk között létezik egy átmeneti állapot, a közepes tömegű fekete lyukak birodalma; utóbbiak tömege néhány száz és néhány tízezer naptömeg között lehet. A fekete lyukak körül örvénylő gázkorongoknak a belső része a legforróbb, s ez bocsátja ki a röntgensugárzás zömét (a kutatók a Földtől mintegy 10 millió fényévnyire lévő spirálgalaxis, az NGC 1313 két erős röntgenforrását vizsgálták). AZ elméletek szerint minél kisebb a fekete lyuk, annál forróbb a korong belső része, mivel annál szűkebb felületen zuhan befelé az anyag, és így a súrlódás is nagyobb. Ezek szerint a gázkorong belsejének hőmérséklete és a fekete lyuk tömege között számszerű összefüggés, mégpedig fordított arányosság áll fenn. Ezek alapján a kutatók úgy találták, hogy az általuk vizsgált források fekete lyukainak tömege valahol 200 és 500 naptömeg között lehet.
EXTRA AJÁNLÓ A közelmúltig a fekete lyukaknak két típusát ismerték: a szupernóva-robbanás után visszamaradó csillagtömegű objektumokat, illetve a galaxisok középpontjában elhelyezkedő hatalmas, akár több száz millió naptömegű "szörnyetegeket". Új megfigyelések arra utalnak, hogy e két fajta fekete lyuk között létezik egy átmeneti állapot, a közepes tömegű fekete lyukak birodalma; utóbbiak tömege néhány száz és néhány tízezer naptömeg között lehet. A fekete lyukak körül örvénylő gázkorongoknak a belső része a legforróbb, s ez bocsátja ki a röntgensugárzás zömét (a kutatók a Földtől mintegy 10 millió fényévnyire lévő spirálgalaxis, az NGC 1313 két erős röntgenforrását vizsgálták). AZ elméletek szerint minél kisebb a fekete lyuk, annál forróbb a korong belső része, mivel annál szűkebb felületen zuhan befelé az anyag, és így a súrlódás is nagyobb. Ezek szerint a gázkorong belsejének hőmérséklete és a fekete lyuk tömege között számszerű összefüggés, mégpedig fordított arányosság áll fenn. Ezek alapján a kutatók úgy találták, hogy az általuk vizsgált források fekete lyukainak tömege valahol 200 és 500 naptömeg között lehet.
Movie Teleszkóp a jég alatt Korábbi eredmények szerint a neutrínók forrásának irányát 3, 5 fokos pontossággal lehetett meghatározni az Amanda segítségével. Bár ez a szögtávolság még mindig elég nagy, ahhoz már sok esetben elég, hogy megtalálják valamilyen nagy energiájú folyamat forrását. A gammakitörések a Világegyetem eddig ismert legnagyobb energiafelszabadulásai; eredetük mindmáig ismeretlen. Az újabb kutatások alapján sokan azt állítják, hogy két változatuk létezik: a rövid és a hosszú kitörések, amelyek alapvetően különböznek és más típusú események során keletkeznek. Közül kétezer gammakitörés elemzésével jutottak erre a megállapításra amerikai kutatók a Pennsylvania Állami Egyetemen. A gammakitöréseket kísérő sugárzások egyike két másodpernél rövidebb, a másik két másodpercnél hosszabb kitörésből keletkezik. Ez a két csoport fizikailag is másképp viselkedik: a hosszú kitörések olyan csillagok hatalmas erejű robbanásából származnak, amelyek tömege több mint harmincszorosa a mi Napunkénak.