Persze nehéz a fentieket elfogadni úgy, hogy a médiából mindenhonnan az ömlik felénk, hogy a mesterséges intelligencia mindenhol jelen van, döntéseket hoz, beépül a telefonunkba, a tablet-ünkbe, vezérli a tőzsdét, stb. A valóság az, hogy persze nagyon sok alkalmazás van ami ezt a technológiát használja, de általában annak valamilyen nagyon specializált kis szeletét, célfeladatok megoldására, és messze nem olyan önállósággal, ahogyan azt a cikkek, hírek sugallják. Cégünk évek óta foglalkozik a mesterséges intelligencia gyakorlati felhasználásával, és igyekszünk a technológiát olyan feladatok megoldására használni, ahol azok megkönnyítik a vállalkozások életét. A Contrall Vision vizuális termék ellenőrző rendszer már négy innovációs díjjal büszkélkedhet. A cél általában az élő munka kiváltása annak érdekében, hogy például egy minőség ellenőrzés mindig objektív legyen, és a korábban monoton feladatot végző munkatársak magasabb hozzáadott értékű munkakörökben dolgozhassanak tovább. Jó példa a Szobi Szörp, ahol hat ember munkáját tudja kiváltani egy kamera, mely 100ms alatt képes osztályozni egy üveget, ha kell napi 24 órában.
Kulcsfontosságú technológia 2022. január 13., csütörtök, 06:00 Címkék: automatizálás CPX szelepsziget Festo folyamatirányítás folyamatvezérlés mesterséges intelligencia pneumatika szelep szelepsziget A mesterséges intelligencia (AI) kulcsszerepet játszik az automatizálás jövőjében. Akár egy komponensben, akár egy házon belüli szerveren vagy a felhőben, az intelligens rendszerek optimalizálják a folyamatokat és új perspektívákat nyitnak. A Festo elemzi az alkalmazási lehetőségeket, és a vállalaton belül ösztönzi ennek a kulcsfontosságú technológiának a fejlesztését. "A mesterséges intelligencia és az analitika a jövőben óriási hatással lesz a termékportfóliónkra" – magyarázza dr. Frank Melzer, a Festo igazgatótanácsának termékekért és technológiáért felelős tagja a mesterséges intelligencia, mint a vállalat számára kulcsfontosságú technológia, jelentőségét. A Festo egész vállalatra kiterjedő szakértői csapata az első lépéseket teszi meg az AI technológiai korszakban való aktív részvétel felé az olyan fejlesztésekkel, mint a Motion Terminal vagy az öntanuló BionicSoftHand.
Múlt héten, 2022. február 11-én elhunyt Sántáné Tóth Edit, az egyik első hazai programozónő, akinek érdeklődése hamar a mesterséges intelligencia kutatása felé fordult, oktatással és tanulmányokkal is népszerűsített a témát. Színes életét mutatja, hogy eredetileg zenei pályára készült. Élete meghatározó részének tartotta a Békéstarhosi Zeneiskolában töltött négy évet, ahol például a "keresd az értelmes feladatokat, és oldd is meg azokat" szellemben tanították. A zeneiskola hirtelen bezárása után, a Lorántffy Zsuzsánna leánygimnáziumban szerettették meg vele a matematikát, olyannyira, hogy ezután a Szegedi Tudományegyetem matematika tanár és alkalmazott matematikus szakán végzett 1961-ben. Az első hazai női programozók egyikeként, egyetemi évei alatt először csak "krétaprogramozással tanult", azaz fejben, táblán és papíron futtatták programjaikat. Majd az első hazai építésű számítógép, az M-3 mellett helyezkedett el friss diplomásként az MTA Kibernetikai Kutatócsoportban (KKCS), utódnevén MTA Számítástechnikai Központban.
A fejlesztői szerint az AlphaCode mesterséges intelligencia már az átlagos szakemberek tudásához viszonyítva is versenyképes teljesítményt nyújt. A fejlesztők szempontjából mindig is fontos kérdés volt, hogy melyik programozási nyelvbe ássák bele magukat, rengeteg időt fektetve a tanulásba. Az ő szempontjukból nem feltétlenül örömhír, de lehet, hogy ez a dilemma belátható időn belül eltűnik, ahogy a mesterséges intelligencia fejlődésével az új modellek is egyre hatékonyabbá válnak a problémák leírásának helyes értelmezésében és azzal összefüggésben a kódok generálásában. A DeepMindnek a kutatói azt állítják, hogy az AlphaCode nevű, programok fejlesztésére alkalmas rendszer megoldásai medián szintű pontszámokat értek el az általuk kiválasztott programozási versenyeken. Vagyis a legjobb szakemberekkel még bőven nem veszi fel a versenyt, de a teljesítményük nagyjából megfelel az ott megjelenő, átlagos programozói tudásnak, ami a kódolás mellett a természetes nyelven leírt problémák megértését is feltételezi.
A beosztás szerinti napi, illetve heti munkaidő maximumába a rendkívüli munkaidőt is be kell számítani. Azaz lehet a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje 12 óra, de ebben az esetben ügyelni kell a munkaidőkeret megfelelő alkalmazására (tehát nem lehet mindig, minden nap 12 órát foglalkoztatni a dolgozót, mert ez lényegesen meghaladná a törvényes munkaidő mértékét, bármilyen hosszú tartamú is a munkaidőkeret mértéke). 12 órás munkarend szabályai 12 órás munkarend szabályai 2020 magyarul | Így alkalmazzuk a rendkívüli munkaidő szabályait Otp egészségpénztár tagdíj nem fizetés Kémiai elemek régi magyar neve teljes Egy ágyban a szörnyeteggel pdf document Baba biztonsági rice fúrás nélkül
Fontos tudni, hogy a 2012-ben életbe lépett új Munka Törvénykönyve a pihenőidő kapcsán háromféle pihenőidő-fajtát is megkülönböztet, ezek a munkaközi szünet, a napi pihenőidő, illetve a heti pihenőnap. Ezen írásunkban most csak az elsővel foglalkozunk; a munkaközi szünet elnevezés pedig valójában az ebédidőt vagy éppen a cigiszünetet, illetve egyéb rövid napközbeni szünetet jelent. A munkaközi szünet 2021-ben azt a rövid időtartamot jelöli, melyet a munkavállaló fordíthat például étkezésre, így a munkaközi szünet leggyakrabban az ebédidőt vagy ebédszünetet jelenti az alkalmazottak többségének. Fontos tudni, hogy a munkáltató részéről kötelező minden nap biztosítani dolgozói számára a munkaközi szünetet, mégpedig oly módon, hogy az a munkaidő megszakításával történjen. Ráadásul a munkaidő elszámolásakor tudni kell azt is, hogy a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek. De pontosan mennyi munkaközi szünet jár 2021-ben a munkavállalóknak naponta? Erre a kérdésre a válasz attól függ, hogy hivatalosan hány órában dolgozik a munkavállaló.
A munkavállalónak azonban a munkaidőkeret átlagában legalább heti 48 óra heti pihenőidőt kell ilyen esetben is biztosítani. Óriási előnye a munkaidőkeretnek, hogy szombaton, rendes munkaidőben történő munkavégzésért munkaidőkeret esetén nem kell bérpótlékot fizetni. Más a helyzet akkor, ha szombatra nem volt beosztva a munkavállaló, de a munkáltató elrendelte, hogy menjen be dolgozni. Vasárnapi munkavégzés esetén merülhet fel bérpótlék-fizetési kötelezettség. A munkavállalónak 50 százalékos bérpótlék jár, ha a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag (ez fontos elem) az alábbiak alapján kötelezhető: többműszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben dolgozik, továbbá a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott. Munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén a munkavállaló minden esetben jogosult 100 százalék mértékű bérpótlékra.
Az általános munkarend a hétfőtől péntekig tartó, napi 8 órás munkavégzést jelenti, ebben az esetben a heti munkaidő felső határát nem átlagolva, hanem minden egyes naptári hétre kell figyelembe venni. Egy kivétel van, ha a szombat is munkanap, ebben az esetben a heti beosztás szerinti munkaidő meghaladhatja a 48 órát. Hosszabb teljes munkaidő esetén írásban megállapodhatnak a felek abban, hogy a beosztás szerinti napi munkaidő maximuma 24, a hetié pedig 72 óra legyen.
Ennek feltétele, hogy a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lásson el, vagy pedig a munkavállaló a munkáltató, illetve a tulajdonos hozzátartozója legyen. A törvény a napi munkaidő mellett megkülönbözteti a beosztás szerinti napi munkaidőt is, mely a munkanapra elrendelt rendes munkaidőt jelenti. A beosztás szerinti napi munkaidő alapját a szerződésben meghatározott munkaidő"mennyiség" képezi. A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg. Főszabályként a munkaidőt hétfőtől péntekig osztja be, szombaton és vasárnap a munkavállaló a heti pihenőidejét tölti. Jelentősége tehát a napi és nem a heti (vagy átlagos heti) munkaidőnek van. Önmagában a heti 45 órában történő beosztásnak nincs kizáró oka, a lényeges, hogy a munkaidőkeret tartamával a munkáltató a napi 8 óra figyelembevétele mellett gazdálkodjon. Például azt is megteheti, hogy hétfőtől szombatig napi 12 óra tartamra osztja be a munkavállalót, de cserébe – a keret tartama függvényében – szükségszerűen lesz olyan hét, amikor csak 1, 2 vagy 3 napon kell munkát végeznie.
– A hosszabb teljes napi munkaidő azt jelenti, hogy az általános teljes munkaidő napi 8 óránál hosszabb is lehet, azzal, hogy ezekben az esetekben a munkavállaló díjazása és egyéb juttatásai nem arányosak, mint a részmunkaidőnél, hanem a díjazás tekintetében az általános teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókra irányadó szabályokat kell alkalmazni. Az általános teljes napi munkaidő felemelésére kizárólag a felek megállapodása alapján kerülhet sor, mértéke legfeljebb napi 12 óra lehet. Ennek feltétele, hogy a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lásson el, vagy pedig a munkavállaló a munkáltató, illetve a tulajdonos hozzátartozója legyen (Mt. 92. § (2) bekezdése). Bögrés mákos meggyel és pudinggal