A világ legdrágább autója Tegyük fel, hogy létezik a világon egy olyan szerencsés autó rajongó, aki az Euro Jackpoton megüti a főnyereményt, és az ölébe hullik 5, 3 milliárd forint. Emberünk eldönti, hogy "könnyen jött pénz könnyen megy" elv alapján a nyereménye teljes összegét autókra költi. Na, de mit vehetne belőle? Ebből a vagyonból futná neki kb. 50 darab Rolls Royce Cullinanra, de beparkolhatna egy mélygarázsba 70 darab vadonatúj Ferrari F8 Tributoval is akár. A világ legdrágább autója. Arról nem is beszélve, hogy ha az illető Dacia rajongó, akkor a Duster modellből több mint ezer autót is felvásárolhatna. Ez lényegében azt jelentené, hogy közel három éven keresztül minden nap egy új Daciaba ülhetne. De mi van akkor, ha a nyertes a világ legdrágább autóját nézte ki magának? Ez egy szerencsés helyzet lenne, mert a Bugatti La Voiture Noire értéke átszámítva körülbelül 5, 3 milliárd forint. A "fekete autó " kézzel készített szénszálas testét W16-os, 8 literes, quad-turbó motorral látták el, ami 1500 lóerőt és 1600 Nm nyomatékot eredményez.
5. 1956 Ferrari 290 MM Ezt a Ferrari 290 MM-et New York City-ben értékesítették 2015-ben, akkoriban ez volt a legdrágább ott értékesített autó, valamint az RM Sotheby's top listájának is az élére került. Úgy építették, hogy Juan Manuel Fangio versenyezhessen vele az 1956-os Mille Miglia versenyen. Ez a négy létező példány egyike, melyhez olyan nevek fűződnek mint Alfonso de Portago és Wolfgang von Trips, akik az autó fénykorában versenyeztek vele. 4. 1954 Mercedes-Benz W196 Ezt a Mercedes -Benz W196 Grand Prix autót az ötszörös Formula 1-es világbajnok, Juan Manuel Fangio vezette és valakinek 6, 5 milliárd forintot ért meg a 2013-as Goodwoodi Sebességfesztiválon. Az autót érintetlen állapotában adták el, jól látható sérülésekkel, mintha akkor jött volna csak le a pályáról. 3. Minden idők legdrágább autója. 1957 Ferrari 335 Sport Scaglietti Az itt látható Ferrari 335 Sport Scaglietti valószínűleg komoly történelemmel rendelkezik. A Sebring 12 órás első versenyétől kezdve a Mille Miglián át, végül Le Mans-t is megjárta.
Ha meg szeretné tudni, hogy hogyan történt, íme egy videó róla © W Motors Facebook 4. Lykan HyperSport Érték: 3, 4 millió dollár Erő: 780 LE Csúcssebesség: 385kmph 0-100kmph: 2, 8 másodperc Motor: 3, 7 literes Twin-turbó F6 Úgy tűnik, hogy ezt a babát az "első vérfarkas a történelemben" ihlette, és a W Motors, az első arab butik szuperautógyártó gyártotta. A Lykan HyperSport-ból csak hét darab készült eddig, és mindegyik autó gyémántokkal vagy féldrágakövekkel kirakott fejlámpákkal rendelkezik. © McLaren 5. McLaren P1 GTR Érték: 3, 1 millió dollár Erő: 986 LE Csúcssebesség: 362kmph 0-100kmph: 2, 4 másodperc Motor: 3, 8 literes Twin-turbó V8 A McLaren pálya legendája, a P1 GTR olyan petárdát jelentett, hogy annak gyártási változatát kellett megépíteniük (McLaren P1 LM). Ennek a hiperautónak a tulajdonjoga csak azokra korlátozódott, akiknek volt P1 - ha nincs P1, akkor nem kaphatja meg a GTR-t! A legdrágább gyors autók Ferrari és Aston Martins - Road Warriors. © Aston Martin 6. Aston Martin Valkyrie Érték: 3 millió dollár Erő: 1130 LE Csúcssebesség: 400kmph 0-100kmph: várhatóan 3 másodperc alatt lesz Motor: 6, 5 liter V12 Az Aston Martin és a Red Bull Racing közötti együttműködés megszületett a legzseniálisabb jármű.
© Koenisegg 14. Koenigsegg Regera Érték: 1, 9 millió dollár Erő: 1500 LE Csúcssebesség: 400kmph 0-100kmph: 2, 8 másodperc Motor: 5 literes Twin-turbó V8 Beszéltünk arról, hogy a Regera milyen pompás és elme zsibbasztóan fejlett, csak a drága, gyors autók listáját szabad ezzel befejezni! Üzenet elküldése
Sokatmondó, hogy a listán található autókat kizárólag 2013 után adták el, ez jól szemlélteti, hogy mekkorát nőtt a piac az utóbbi évtizedben. Magyarországi viszonylatban ezek az összegek hihetetlennek tűnnek, ahogy az a giccsparádé is, ahol ezeket a csodákat értékesítik. A magán értékesítések során még nagyobb összegekről lehet szó, viszont az nehezebben ellenőrizhető terep. Állítólag egy Ferrari 250 GTO majdnem 5, 6 milliárd forintért cserélt gazdát, ez azonban nem szerepel a listán, mivel nem aukción történt az adás-vétel. Hasonló történt egy 1936-os Bugatti Type-57 SC Atlantickel is, amelyet állítólag 2010-ben 8, 5 és 11, 3 milliárd forintnak megfelelő összegért adtak el a kaliforniai Mullin Automotive Museumnak. Világ legdrágább auto à domicile. 10. 1955 Jaguar D-Type Ez a csillogó Jaguar D-Type a 2016-os Monterey-i aukció után került a listába, miután 5, 9 milliárdért kelt el. Ez volt az első generációs D-Type, az XKD 50 alvázszámmal, és az 1956-os 24 órás Le Mans-i viadalon is diadalmaskodott. Az Ecurie Ecosse csapat színeiben, skótkékben készült, fehér csíkokkal és keretekkel.
A kétüléses jármű összehajtott állapotban volt a holdkomp rekeszében, leszállás után az űrhajósok viszonylag könnyen "kicsomagolták" és üzembe helyezték. A 3, 1 méter hosszú és 1, 83 méter széles LRV négykerekű földi autóhoz hasonlított, azonban karosszéria nélkül. Megépítése hivatalos adatok szerint 12 millió dollárba került, energiával 36 voltos ezüst-cink telepek látták el. Földi súlya 210 kilogramm volt, ami a Holdon 35-öt jelentett, s úgy tervezték, hogy további 490 kilogramm súlyt tudjon elvinni. Kerekeinek abroncsai titán fémspirálból készített tömlők voltak. A világ legdrágább autója. A két utasülés között botkormányszerű vezérlőkar segítségével szabályozták a menetirányt (előre-hátra, jobbra-balra), a jármű sebességét, továbbá a fékezési műveleteket. A vezérlőkart bármelyik utas kezelhette. A holdautó fontos segédberendezése volt a navigációs készülék, amely a kerekek fordulatainak összegzése révén meghatározta a kiindulási helytől megtett út hosszát, másfelől egy pörgettyűs rendszer révén jelezte a mozgási irányt.
Bár a kolduskirályt játszó Magyar Attila nemegyszer átesik a kuka túloldalára, és Baráthy György új fordítása is nagyjából annyiszor erőltetetten jópofáskodó vagy kínrímhalmozó, mint ahányszor találó. Az elő zenekar Dinyés Dániel vezetésével végig finoman a háttérbe húzódik – eleinte még zavarba is ejt a bombasztikusság teljes hiánya –, ami a visszafogottságot erősíti a kulisszahasogatással szemben. Mégis, mindez így önmagában kevés; kevés, ha az ember azt akarja, hogy a színház máshogyan is hasson rá, mint egy színvonalas, jól sikerült szórakoztató tévéműsor. Centrál színház my fair lady 1964. Kevés annak, aki szerint baj, ha a színház véget ér a háromórás játékidő végeztével, mert utána egy percig sem marad a nézővel, nem késztet se gondolkodásra, sem az élet bármely kérdésének átgondolásra, nem vezet semmilyen felismeréshez, és egyáltalán: nem ad többet pár óra mulatságnál. És bár a rendező hozzáértése a színészvezetés terén is egyértelmű, egy mélység nélküli előadásba a legjobbnak is nehéz mélységet játszani. Tompos Kátyának ez mégis sikerül: nemcsak énekhangjának tisztasága és sokszínűsége nyűgöz le sokadszor is, és nem is csak az olyan kézzelfogható dolgokat játssza el precízen és találóan, mint a naivan egyszerű, mégis a legmélyebb meggyőződésből kisarjadó felháborodás vagy az önérzet, amin ugyanakkor látszik, hogy olyan gyenge lábakon áll, hogy a legkisebb szél elfújná.
Rosszfiúságára minden sértés ellenére is vevő volt Eliza Doolittle, akit Tompos Kátya alakít immár sokadjára, hiszen nem új számára a szerep. A Szegedi Szabadtéren már többször eljátszotta Eliza Doolittle-t, és ének terén most is messze felülmúlta a többi szereplőt. Mivel a darab lényegében a helyes beszédről és társadalomformáló erejéről szól, nem volt mindegy a fordítás. Centrál színház my fair lady magyarul. A korábbi, Varró Dani-féle verzió sokaknál kivágta a biztosítékot, de Baráthy György vadonatúj szövege a mi fülünket nem bántotta; nem okozott problémát, hogy a Wouldn't It Be Loverly magyar változata a gyerekkorunkban megszokott "csudijóból" "gyönyörű" lett. Az Audrey Hepburn főszereplésével készült film egy bájos szerelmi történetként él az emlékezetünkben annak ellenére, hogy a sztori lényegében elég kíméletlen. Ezt szerencsére az előadás sem hagyja szó nélkül; több kritika is éri Higgings professzort az öncélú emberkísérletért. Fotó: Horváth Judit Szemében a tájszólással vagy igénytelenebbül beszélő szegények, köztük Eliza a világ csúfságai, szépséghibák a planétán; gyakorlatilag "összerakja" a kitűnő megjelenésű és modorú, kívánatos nőt, a kísérlet végeztével eldobja, végül pedig maradéktalanul igényt tart rá, csakúgy, mint Pügmalión király, aki kifaragta márványból a tökéletes nőt, és beleszeretett alkotásába.
A Centrál előadásából hiányzik mindenféle súlyosabb mondanivaló, ez a My Fair Lady megmarad különösebb tét nélküli, édes kis semmiségnek egy szerelemről, amelynek beteljesüléséig rögös út vezet, de ez csak még jólesőbbé teszi a beteljesülését. Ugyanis Puskás megelégszik a leírt szöveg – technikai értelemben véve – minél színvonalasabb színrevitelével, és tulajdonképpen ezért nem is igen illene kritizálni, hiszen nem azzal van baj, ami a színpadon van, hanem azzal, ami lehetett volna. Így legfeljebb a szó hétköznapi és művészi értelmében vett unalmat lehet felróni a produkciónak: Bagossy Levente nagyszabású, zsúfolt, kirakaterdős utcát és kidolgozott lakásbelsőt ábrázoló tere pont olyan, amilyenek a színházban lenni szoktak az olyan valóságosnak tűnő, de azért mégis csak színházban elképzelhető utcák és lakásbelsők, és Szakács Györgyi csinos, de abszolút nem emlékezetes jelmezei is pont ilyenek. Index - Kultúr - Ilyen szerelem a világon nincsen. Olyan ez a látvány, mint amilyen a valamit nem túl sikeresen mímelő ember beszéde: modoros. A jelenetek tempója, az előadás ritmusa pont jó, a társalgások épp kellemesek a már hatásos, de azért általában még nem túljátszott poénok miatt, egyszóval a megvalósítás hozzáértő, sőt kimondottan profi.
Lerner válasza a kérdésre valami olyasmi, hogy a szerelem már csak ilyen ellentmondásos dolog, akkor is érezzük, ha racionális okunk nincs rá, ami éppenséggel igaz, viszont egy színdarab csúcspontjának megtartásához olyan vékony, mint egy koktélesernyőcske. (A történet alapjául szolgáló drámában, George Bernard Shaw Pygmalionjában még egészen más végkifejlet szerepel: ott Eliza nem tér vissza a bunkó professzorhoz, inkább hozzámegy valakihez, aki önmagáért becsüli. ) Várhatnánk, hogy egy rendező hozzátegye a végkifejlethez a saját kommentárját, utalva arra, hogy esetleg ez a döntés mégsem teljesen áll meg a lábán, ne adj isten hozzátéve valami finom kis utalást arra, hogy a nő tárgyként vagy valami állatszerű lényként kezelését esetleg nem feltétlenül kell szó nélkül elfogadni. Centrál színház my fair lady 2. De Puskás a végén még egyszer kihangsúlyozza, hogy ebben az előadásban untig elég az alkotók pluszgondolatai nélkül is az, amit a szerző leírt. Csak egy egyszerű kis gegre futja: Eliza egy tizedmásodpercig elgondolkodik azon, hogy netán inkább hozzávágná idomárjához a papucsot, aminek apportírozására felszólították, de persze még épp időben meggondolja magát.
Mese, amely mindegyikünk szíve közepéig hatol. Mindenki legszemélyesebb élményeit jeleníti meg. Gondold meg, mennyi nehézség, kín, küzdelem, elbukás, újbóli nekiveselkedés kellett ahhoz, hogy a társadalom jól nevelt, felnőtt tagjai legyünk. Mennyi nehézségbe került, amíg rászoktunk, hogy ne pelenkába pisiljünk, hanem üljünk a bilire, sőt az a bili se kell, egyenesen kimehetünk a mosdóba! Hányszor szólt ránk emelt hangon az apánk, hogy rendesen viselkedjünk, hányszor adott rossz jegyet a tanárunk, amíg megértettük, hogy jobb lenne tanulni, és folytathatnánk tovább, mindenkinek megvan a maga története. G. B. Shaw az ősi Pygmalion legendából írt színdarabot, alig száz éve. Nála ez a történet inkább arra szolgált, hogy kifejthesse nézeteit aktuális társadalmi kérdésekről, a nők helyzetéről, az osztálytársadalom igazságtalanságáról. A musical változat nagy leleménye, hogy a mesére rakódó ideológiai sallangokat eldobta, maradt a lényeg. Egy bájos emberkísérlet – My Fair Lady a Centrál Színházban. Amit pedig kifogásolsz: miért mindig a férfi? A mi kultúránkban a férfi jelenti a törvényt, az Atyától jön a parancs, a nő az ösztön sötétjét jeleníti meg.