kormányrendelet 2. melléklete szerint érvényesek. A hatóságok illetékességi területe vízügyi hatósági és vízvédelmi hatósági ügyekben 1. Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Győr-Moson-Sopron megye - kivéve Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Bakonypéterd, Csáfordjánosfa, Csér, Csikvánd, Egyházasfalu, Fenyőfő, Gyalóka, Gyarmat, Iván, Lázi, Répcevis, Románd, Sikátor, Sopronhorpács, Szakony, Szerecseny, Veszprémvarsány, Und, Zsira közigazgatási területét. b) Komárom-Esztergom megye - kivéve Szárliget közigazgatási területét, a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló, tartozó közigazgatási területét az Ipoly torkolattól a folyásirányban lefelé. c) * Vas megyéből Csánig, Csönge, Jákfa, Kenyeri, Nick, Ostffyasszonyfa, Pápoc, Rábapaty, Répcelak, Uraiújfalu közigazgatási területe, valamint Sárvár közigazgatási területének a Rába balparti (01. 10. ) és a Rába jobbparti (01. 13. ) elsőrendű árvízvédelmi fővédvonalak, a 84. sz. főút és a 20. Székesfehérvár-Szombathely vasútvonal által határolt, a Rába balparti (01. . - Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. )
kormányrendelet határozza meg a BM OKF és a fentiek szerint kijelölt – fővárosi és 11 megyei – katasztrófavédelmi igazgatóság vízvédelmi igazgatási feladatait. A BM OKF – a katasztrófavédelmi igazgatóság középirányító szerveként – a vízminőség-védelmi, a kármegelőzési és kárelhárítási feladatok ellátása tekintetében koordinálja a vízvédelmi igazgatási feladatok végrehajtását.
A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság elérhetőségei: ÁLTALÁNOS ELÉRHETŐSÉGEK Postacím: 9700 Szombathely, Ady E. tér 1. Központi telefonszám: (94) 513-430 Központi e-mail cím: Hivatali kapu elérhetőség: Rövid név: VASMKI KRID: 502209995 Ügyfélkapcsolati vezető: dr. Magyar Csaba tű. alezredes hivatalvezető Telefon: (94) 513-433 E-mail: Ügyfélfogadás rendje: Hétfő: 13. 00–16. 00 óra Kedd: 08. 00–12. 00 óra Csütörtök: 08. 00 óra; 13. 00 óra Az ügyfélfogadási időtől eltérő időpontban történő ügyintézésre csak az ügyintézővel történő előzetes egyeztetés alapján van mód. Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály: Roboz József tű. alezredes szolgálatvezető Telefon: (94) 508-395 Ügyfélfogadás rendje: Hétfő: 13. 00 óra Vízügyi, vízvédelmi tárgyú hatósági ügyekkel kapcsolatos ügyfélkapcsolati vezető: Dr. Borbély Gábor rendvédelmi igazgatási alkalmazott osztályvezető Telefon: (94) 508-393 Ügyfélfogadás rendje: Szombathely, Vörösmarty u. 2. Hétfő, szerda: 09. 00 óra; 14. 00 óra Péntek: 09. 00 óra Kapcsolattartás módjai: Írásban: postai úton, telefaxon, személyesen átadott irat, kézbesítési meghatalmazott útján, hatóság kézbesítője útján, kézbesítési ügygondnok útján, hirdetményi úton Szóban: személyesen, telefonon, írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton
A szélirány ebben a zónában nyugatias. Ez a szél sodorja maga előtt az erre a zónára jellemző ciklonokat és anticiklonokat. Az eltérítő erő hatására a ciklonok a sarkkörök, az anticiklonok a térítők felé sodródnak és megszűnnek. 5) A monszun szélrendszer: Monszun szél alatt az évszakosan ellentétes irányban fújó szeleket nevezzük. Kialakulásuk azonban jelentősen eltér egymástól. a) Mérsékelt monszun: kialakulását a szárazföld és a tenger eltérő felmelegedésének köszönheti. Nyáron a tenger hidegebb marad mint a szárazföld, ezért csapadékban gazdag levegő áramlik a tenger felől a szárazföld felé. Télen fordított a helyzet, ezért ilyenkor a szárazföld felől fúj a szél a tenger felé, de csapadékot nem okoz. A mérsékelt monszun mindig a kontinensek keleti felén alakul ki. b) Trópusi monszun: A passzát szél feláramlási zónája egyik félévben Északra, másik félévben Délre húzódik. Ez azt is jelenti, hogy a két pont között félévenként megfordul a szélirány, hiszen egyszer északkeleti, másszor délkeleti lesz.
Fúj a szél, megint, megint fúj a szél! Elfújja a szavakat, ledönti a falakat! Elmegyek messzire, elmegyek messzire Járom az utam, nem hallgatok senkire Mennyi utat jártam be Hogy én most itt legyek Hányszor hittem Hogy a sötétségben elveszek Hányszor hallottam Hogy csak egy senki leszek Most meg néznek értetlenkedve Nem hiszik el, hogy ki leszek Kivagytok? Megértem Te nem merted, én megléptem Na, mindig volt reményem! Sötétből világos, farkast kiált most Saját magadtól senki nem véd meg Lelked szilánkos Néha visszanézek Szememben szép emlékek Gyermekként nem fogtam fel De most már mindent értek Sosem voltam egyedül Nem voltam árva Lépcsőn indulok el Pedig a lift nem volt zárva Küzdök a melóban, ezerrel nyomom A munkát a keményebb végénél fogom Éjjeli műszakot sem veszem zokon Mindig toppon, a formámat hozom! Mutasd az ajtót, min be kell hogy lépjek A hegycsúcsot, melyre még fel kell hogy érjek! Mondhattok bármit, nem állok meg, tudom! Akkor is megyek, csak megyek az úton! Járom az utam, nem hallgatok senkire
FÚJ A SZÉL - HORVÁTH TAMÁS FEAT. veéghszabi (OFFICIAL MUSIC VIDEO) - YouTube
A fentiek mellett a szél jellegét és erősségét a domborzati viszonyok is jelentősen befolyásolják, ezekhez kapcsolódóan eltérő jellegzetességekkel bíró széltípusok alakulnak ki. A tavi vagy tengeri szelek sajátosságait például az okozza, hogy a talaj gyorsabban melegszik, mint a vízfelszín, emiatt a levegő a hidegebb, magasabb nyomású part felé tolul, éjjel viszont a folyamat fordítottját érzékelhetjük. A főn- vagy bukószelek a magasabb hegyvidéki területeken alakulnak ki, ahol a hegység felé áramló levegő felfelé kényszerül, majd a hegycsúcson irányt vált, végül ismét a völgy felé veszi az útját. A völgyi szelek esetében a völgyben kevésbé melegedő levegő a domboldalak melegebb területei felé áramlik. Ha szeretnél több széltípust megismerni, ide kattints! Mindig van szél? Igen, akkor is, ha a talaj közelében ezt nem is feltétlenül érezzük. Még egy teljesen "szélcsendes" napon is érzékelhetővé válik a légmozgás, ha mondjuk, felmegyünk egy kilátóba, vagy egy fa tetejéről nézünk körbe. A szélerősséget az úgynevezett Beaufort-skálán mérik, 0 és 12-es erősség közt.
1) A szél fogalma: A talajjal párhuzamosan a felszín felett áramló levegőtömeg. 2) A szél kialakulása: A Föld felszínének különböző pontjai eltérő mértékben melegszenek fel. Ahol melegebb a levegő ott kisebb a légnyomás, ahol hidegebb, ott pedig nagyobb. Ebben az esetben kiegyenlítődés indul meg, vagyis a nagyobb nyomású helyről a kisebb nyomású hely felé fog áramlani a levegő. 3) Corioli-erő: Ha nem lenne a Föld forgása, akkor a levegő egyenesen mozogna a nagyobb nyomású helyről az alacsonyabb nyomású hely felé. A Föld forgása miatt azonban a meginduló légáramlás eltérül ettől az egyenestől. A A Corioli-erő hatása: Az északi félgömbön az elvi iránytól a szél mindig jobb kéz felé, a déli félgömbön viszont bal kéz felé tér el. Vagyis. É-i félgömb: É-i szélből Északkeleti, majd Keleti lesz. D-i szélből Délnyugati majd Nyugati lesz D-i félgömb: É-i szélből Északnyugati, majd Nyugati lesz. D-i szélből Délkeleti, majd Keleti lesz 4) Általános légkörzés: Ha nem lenne Corioli-erő, akkor a sarkvidéki levegő a felszín felett áramlana egyenesen az Egyenlítő felé, helyére a magasban egyenlítői meleg levegő érkezne a sarkvidékekre.
Mindezek közül azok a matematikai számítások vitték közelebb a tudásunkat a valóság pontos ismeretéhez, amelyek a Föld forgásából adódó Coriolis-erő vel foglalkoztak. Az egyik legveszélyesebb szélfajta a hurrikán, amely különösen nagy erővel képes megtépázni a fákat vagy ledönteni a kevésbé ellenálló házakat. (Kép: John Lund, Getty) A jelenség egy francia matematikusról-mérnökről, Gaspard-Gustave Coriolis-ról (ejtsd: gászpár güsztáv korioli) kapta a nevét: ő írta le elsőként a jelenséget, 1835-ben. Ezt egy ú. n. inerciarendszerhez képest mérhető, tehetetlenségi erőként jellemezte. (Az inerciarendszer azt jelenti, hogy feltételezünk egy olyan vonatkoztatási rendszert, amelyhez viszonyítva egy test mozgására érvényes a Newton által felállított tehetetlenségi erő. A név az iners = tehetetlenség szóból származik. Az inerciarendszer tehát egy képzelt rendszer, amelyben az idő és a tér abszolút értékeivel mérünk. ) Mint minden tehetetlenségi erő, a Coriolis-erő is arányos a test (esetünkben a bolygó) tömegével.