Mondják meg Zsófikának Nagy Gábor főorvos rendelés közben szívrohamot kap és meghal. Utolsó fél mondata -"Mondják meg Zsófikának" - tizenegy éves kislányának szólt. Zsófi mindenáron meg akarja tudni a mondat másik felét is. A kislány senkinek sem árulja el titkát, mert úgy látja, hogy nem értik meg. Az önállóság útját járó gyermek sok izgalmas, szívszorongató és néha megmosolyogtató kalandba keveredik és kever másokat. Édesapja csonkán maradt mondatának hiányzó felét végül új barátai, igazi énjét végre felismerő régi ismerősei, rokonai magatartásában, saját élményeiben és tapasztalataiban találja meg. Tudj meg többet a témáról: Ezt írták a könyvről: Megosztás
Mondják meg Zsófikának - Szabó Magda - Régikönyvek webáruház Ajánlja ismerőseinek is! Bárcsak Apa megmondta volna, mit csináljon az ember, ha "stimmelni" akar! Ő tudta, hogy Zsófikának jelleme van. Élete utolsó percében is rá gondolt. Miután rosszul lett, csak egyetlenegyszer szólalt meg már, azt kérte: "Mondják meg Zsófikának... " Apa üzenni akart neki valamit. De mit? Szabó Magda több nyelvre lefordított, sikert aratott regényének kis hősnője - a felnőtt világ minden értetlenségével szemben - megfejti édesapja utolsó üzenetét. Kiadó: Móra Könyvkiadó Kiadás éve: 1993 Kiadás helye: Budapest Nyomda: Alföldi Nyomda Rt. ISBN: 9631170926 Kötés típusa: kemény papír Terjedelem: 218 Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 14. 00cm, Magasság: 20. 00cm Kategória: Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19. ) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító.
:( én a Magvető kék-fehér kiadását olvastam, még az Európa kiadó sorozatbeli kötete úgy-ahogy elmegy, de a többi annyira NEM illik a könyv belső tartalmához, hogy az méltatlan Szabó Magda emlékéhez. ezek már nem az én gondolataim, de gondoltam érdekes lehet: Nagy Gábor főorvos rendelés közben szívrohamot kap és meghal. Utolsó fél mondata - "Mondják meg Zsófikának... " - 11 éves kislányának szólt. A kislány ugyanis senkinek sem árulja el titkát, mert úgy látja - s jól látja -, hogy senki sem érti meg. Édesapja csonkán maradt mondatának hiányzó felét pedig új barátai, igazi énjét végre felismerő régi ismerősei, rokonai magatartásában, saját élményeiben és tapasztalataiban találja meg. Tartalom: Nagy Zsófia elmúlt ötödikes, készül éppen a hatodik osztályba menni, mikor a nyári szünet elején meghal édesapja, Nagy Gábor doktor úr szívinfarktusban. Halála előtt mondja ki az apja a címadó mondatot: Mondják meg Zsófikának... De vajon mit? mit üzenhetett, akarhatott mondani a szívének kedvesebbik szülője, aki mindig is jobban érezte, értette őt, mint anyja, aki a Neveléstudományi Intézetben tanulmányokat, könyveket ír nevelésről, gyerekekről, de nem látja jól a saját csemetéjét?
Zsófi önzetlenül ad az életben koravén Dórának, akiről szintén semmi igazat nem tudnak a felnőttek sokáig, illetve valószínűleg azért nem óhajtanak tudomást venni róla, mert ezzel az ő piszkos húzásaik is lelepleződnének. Példány állapota: jó Kiadás éve: 1959 ISBN: 9632701836 Nyelv: magyar Oldalak száma: 367 Az emberi sorsokat gúzsba kötő, szorongató múlttal szállnak szembe Szabó Magda regényeinek hősei. A remekbe szabott Freskó Annuskája egy hazug, képmutató, örömöt és szeretetet nélkülöző világból szökött meg, hogy megvalósíthassa élete nagy álmát: festő lehessen. Kilenc év múlva hazamegy anyja temetésére, s a regényben megelevenednek a cselédház falára festett freskó alakjai. Feltárul a négy generáció élete, a múlt hazugságait, görcseit feloldani nem tudó könyörtelen öregeké, a közönybe, tehetetlenségbe süppedő fiataloké. Megértjük, miért kellett Annuskának innen megszöknie, s miért kell a temetés után újra felszállnia a vonatra: most már végérvényesen és visszavonhatatlanul hátat fordítanak Tarbának, a múltnak.
A bonyodalmakból végül is általános iskolai tanárnője menti ki. Édesapja csonkán maradt mondatának hiányzó felét pedig új barátai, igazi énjét végre felismerő régi ismerősei, rokonai magatartásában, saját élményeiben és tapasztalataiban találja meg. Kedvenc szereplők: Zsófi és Dóra, a tanárnő, Szabó Márta, illetve Pongrácz István, aki morgós, mint egy vén medve, de arany szíve van:) Összegzés: Én a címe alapján valami egészen habos babosra számítottam, valami jóval gyerekesebb történetre, de ez nem az. Ez egy többször is elolvasandó, megszívlelendő tanmese, mert a szülő-gyerek viszony, szülő-tanár-gyerek kapcsolat évekig létfontosságú, mint ahogy a adott szó, a házassági hűség is, barátság is. Annak is ajánlom a könyvet, aki különleges szerkezetű történetet akar olvasni, mert a szereplők között relatíve kevés a párbeszéd, inkább magukban gondolkoznak, bajszuk alatt morognak, és ezt jegyzi le Szabó Magda. Nagyon szórakoztató Pongrácz stílusa is, aki falusiasan beszél, és gorombán, főleg abban a jelenetben, mikor a tanárnő elbeszélget az öreggel:) Off: ami kevésbé derül ki, csak megjegyzem, halkan, hogy iszonyatosak a regény borítói!
Vedd el tőlem, édesanyám, harmat csillog bársony szirmán. Nap csókolta, szél ringatta, kicsi lányod szívből adja. Ha a köszöntés mellé egy szép anyák napi képeslapot is ajándékoznál, nézz szét a DigiDekor webáruházban! Bejegyzés navigáció A legkisebbek is szeretnék felköszönteni édesanyjukat anyák napján. Ehhez szeretnénk segíteni. Összegyűjtöttünk rövid, könnyen megtanulható anyák napi verseket ovisoknak, kicsiknek, óvodásoknak. Édesanyám lelkem Édesanyám, lelkem, fogadd e virágot, tenéked nevelte a te kisleányod. amikor ültettem, tereád gondoltam, amikor öntöztem, mindig mosolyogtam. Fogadd szeretettel édesanyám, lelkem, én most azt kívánom, mindig szeress engem! Ágh István: Virágosat álmodtam Édesanyám, virágosat álmodtam, napraforgó virág voltam álmomban, édesanyám, te meg fényes nap voltál, napkeltétől napnyugtáig ragyogtál. Anyák napja (népköltés) Már megjöttünk ez helyre, Anyánk köszöntésére. A legszebb anyák napi versek kicsiknek, nagyoknak | Anyanet. Anyám, légy reménységben, Köszöntlek egészségben! Amennyi a zöld fűszál, Égen ahány csillag jár, Májusban a szép virág: Annyi áldás szálljon rád!
Nagymamák köszöntője Erdő lánya, gyöngyvirága gyöngyöm-böngyöm gondot űz, rügy kipattog, madár csattog, barkát vet a parti fűz, zöld erdőben, zölden gyöngyen, fehér gyöngyből gyöngyvirág, gyöngyös gyönggyel, gyöngyvirággal, köszöntöm ma NAGYMAMÁMAT! Balogh József: Édesanyám-nagyanyó Május első vasárnapja édesanyák ünnepe. Mintha ez az új tavasz is friss fényt nékik küldene, S a madarak dalaikat csupán értük zengenék. Simogató fűszálakkal nekik tiszteleg a rét. E napra várt virágvázánk, szemünk csenddel van teli. Édesanya-nagyanyónak hullnak örömkönnyei. Ketten állunk most előtted: kisfiam, s a fiad én, Két gyermeked köszönt téged édesanyák ünnepén.
Bizony Ő, a nagymama. Este elaltat, míg ajkán csillog mesék bűvszava. Isten adjon minden jót, Meghallgatva a gyermeki szót: Éltesse az anyákat, Fogadják a hálánkat. Áldás Ahány virágszál van Ott künn a határban, Ahány fényes csillag Nyári éjszakában, Oly sok évig éljen Anyám boldogságban. Ahány madár dalol A virágos réten, Ahány jó ember van Széles e világon Édes jó anyámra Annyi áldás szálljon. B. Radó Lili: Köszöntő anyák napjára Réges régen készülődünk erre a nagy napra, hiszen ma van az esztendő legeslegszebb napja. Hajnal óta anyut lessük. Ébred-e már? Hív-e? Neki van a világon a legeslegjobb szíve. Bizony nincs a naptáraknak mosolygósabb napjuk, szobáját ma virágokkal telis-tele rakjuk. Amit érzünk, amit szólnánk vidám dalba öntjük, édesanyát énekszóval szívből felköszöntjük! Édesanyám Reggel óta tanakodtam, Mit mondhatnék tenéked, Olyan szépet gondoltam ki, Hogy elmondani nem lehet. Nem találtam rá szavakat, Még verset sem találtam, Minden, amit elmondhatnék Itt van egy szál virágban.